Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 5. szám
értelmezése zésképpen, az érintkezési térrész szűrőkapacitásának jelentősége első helyre kerül. Ugyanitt érdemes hangsúlyozni a vizadóból való háttérvíz és a vízadón keresztül való felszíni víztermelés különbségét. A háttérvíz ugyanis már egy természetes szűrési folyamaton átment stabil minőségű vízféleség, ezzel szemben a partiszűrésű víz minősége természetéből kifolyólag instabil és az instabilitás mértéke elsősorban az élővíz-minőségváltozás és a szelektív szűrőkapacitás viszonyától függően változik. A szennyeződés fokozódásával ma már a szűrőkapacitás kimerülése is reális veszély, amire szomorú példaként elég csak a Sajó völgyet említeni. Mindezekből egyértelműen következik, hogy a partiszűrésű vízkészleteink felmérésével kapcsolatos problémakör nem korlátozható a felszíni teraszok, törmelékkúpok stb. vagyis a vízadók körülményeinek a vizsgálatára, hanem a folyóvíz minőségének a meder viszonyainak hangsúlyozott vizsgálata nélkülözhetetlen, ami magával vonja a folyamszabályozás, kotrás, duzzasztás stb. hatásának a vizsgálatát is. De az elmondottakból az is következik, hogy a termelési körülmények, sőt a kitermelt víz kezelése is szorosan hozzátartozik a problémakörhöz. A felvázolt tényezők döntő mértékben befolyásolják a parti szűrésű rendszerek vízminőségi problémáit, két önállóan vizsgálható részre, a háttér vízadórendszereire és a partiszűrésű rendszerre tagolva. A háttérvíz elsősorban a vízadó nyitottságából a vízszint felszín közelségéből kifolyólag közvetlen szennyezésnek kitett szennyeződés ellen védtelen, sőt szennyeződést vonzó helyzetű (pl. ideális szikkasztó), ennek megfelelően mezőgazdasági, vegyi és lakossági fekália szennyeződésből eredően ammónia, nitrit, nitráttal regionálisan és tartósan, ipari szennyezőkkel pedig alkalmilag terhelt. A termelésmentes állapotban tárolt készlet minősége felgyorsult áramlási viszonyokkal jellemezhető termelési körülmények között is meghatározó, mert csak a tárolt készlet leürítése után kerülhet utánpótló víz a termelő létesítménybe. Annak ellenére, hogy az utánpótló víz megjelenése fokozatos a háttérben tárolt vízkészlet bekeveredésénél a tárolt készlet minőségével számolhatunk. Ebből olyan következtetés is adódik, hogy szennyezett háttérvíz esetén a vízadó egy részének kavicsbányászati kitermelése nem feltétlenül hátrányos. A folyóból a partiszűrés által kitermelt víz minőségét döntően az élővíz minősége és a természetes szűrőkapacitás viszonya határozza meg. Élővizeink nagyfokú szennyezettsége és a víztermelés volumenének növekedése következtében számolnunk kell egy eddig nem hangsúlyozott jelenséggel, nevezetesen a szűrőkapacitás részleges, vagy teljes kimerülésével. Egyes jelekből pedig arra következtethetünk, hogy a nehézfémionok abszorpciós kiszűrődése következtében nemcsak a meder, hanem a szűrőtérben levő finomszemcsék felületén oly mértékű nehézfém felhalmozódás következhet be, amely nemcsak a szelektív szűrőkapacitás kimerülésének árnyékát veti előre, hanem a víz kémiai jellegének, pl. szennyeződésből származó meghatározott változása esetén a lekötött szennyeződés mobilizálódásának ritka, de nem lehetetlen veszélyét rejti magába. Vizeink az élővíz és a háttér irányából egyaránt szennyeződnek szerves vegyi anyagokkal, ideértve az oldott olajféleségeket is. A rendkívül sokféle szerves vegyszer viselkedése, kiszűrődése, a szűrőképességre kifejtett hatása esetleges kémiai reakciói alig ismeretesek, pedig ez a fajta szennyeződés rejtett és késleltetett veszélyek forrása lehet. Egy szó mint száz, meg kell újítani és sürgősen a veszélyekkel arányos szintre kell emelni a szűrőtérben lezajló folyamatok ismeretét, hogy a befolyásolás útját, módját meghatározhassuk. A megoldás nyilván sokrétű lehet és eredményt csak a problémakör komplex vizsgálata hozhat. És mivel a további partiszűrésű kitermelési lehetőségeink igénybevétele nélkülözhetetlen éppen a legnagyobb városaink vízellátásánál, ezért a vízügyi ágazat a kérdést, anyagi eszközök és kutatói kapacitás fokozott rendelkezésre bocsátásával, és széles körű együttműködés szervezésével a kiemelt feladatok közé sorolta. Dr. Alföldi László HASZNOS TOVÁBBKÉPZÉS Mindenkinek vannak — talán még gyermekkorából — játékos, szerepjátszási álmai, vágyai, ami azután élete folyása során nem valósul meg, mert az élet „komolyabb" magatartást követel tőle. Egy hét Szentendrén a VIZDOK Vízügyi Továbbképző Központ rendezésében, az „Emberi tényezők a vezetésben" című céltanfolyam ezt a be nem teljesült játékosságot idézte fel bennem. Voltam „KISZ-tiktár” aki a fiatalok érdekvédelmét össze tudja egyeztetni az idősebb dolgozók érdekeivel, „Brigádvezető” akinek „kényes” csoporthelyzetet kell megoldani. Csoporttársaimmal együtt alakítottuk ki helyes magatartásunkat „krízis"-ben, amikor is a gyengén prosperáló vállalatunkat kellett fellendítenünk, váltunk meg áthelyezéssel, távozó brigádtársunktól úgy, hogy lehetőleg senki sem sérüljön lelkileg. De lehettem volna; igazgató, párttitkár, szakszervezeti bizalmi, mint ahogy a tanfolyam többi 13 hallgatója — akik Vízügyi Igazgatóságok, Társulatok, kivitelezők, tervezők közül kerültek ki — mind, mind valamilyen formában részt vett a különböző esettanulmányok, szerepek eljátszásában. Nekem különösen tetszett az a kötetlen előadás-vita forma, amelyben a foglalkozások nagy része zajlott, mert ez egyfelől az előadók képzettséget és bátor kiállását, másfelől pedig a hallgatók érdeklődését, figyelemösszpontosítását igényelte. A játékos felfogás mellett persze komoly dolgokról volt szó. ízelítőt kaptunk a vezetés pszichológiai, szociológiái oldaláról, a gazdasági szervezetek hierarchikus viszonyairól. Elméletileg is alátámasztottunk olyan fogalmakat, mint az érdekegyeztetés, a munkateljesítmény, a hatékony munkavégzés feltételei. Végül megismerkedtünk a lehetséges vezetői szerep felfogással, magatartással, a csoportmunkát befolyásoló tényezőkkel stb. Természetesen mindehhez a röpke egy hét csak arra volt alkalmas, hogy felkeltse érdeklődésünket és eligazítson bennünket azokban a legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdésekben, ami a tárgykörhöz tartozik. Két jegyzet és egy szöveggyűjtemény segítette tanulásunkat. Utólag bevallhatom; nem különösebb érdeklődéssel mentem a tanfolyam elé, de amit kaptam az messze felülmúlta várakozásomat. Úgy hiszem a tanfolyam résztvevői jó érzéssel nyugtázták: kellemesen, barátságosan, töltöttük együtt az időt és olyan ismeretek birtokába jutottunk, amely eddigi gyakorlatunkhoz elméleti megalapozást nyújtott és lehetőséget kaptunk példákon való kreatív alkalmazásra. A termelés, sok alkotó öröme mellett, kicsit azért taposómalom is. Jó volt egy hétre felfrissülni a vezetéstudomány alapelemeivel való ismerkedéssel és csak köszönetét mondhatunk mindazoknak, akik ehhez türelmükkel, szakértelmükkel hozzásegítettek bennünket. Horváth Vilmos VIZITERV osztályvezető HU KÜLFÖLDI HÍREK |||| FRANCIAORSZÁGBAN kb. 10 év múlva már általánosan elterjedhet a felszín alatti rétegek hőmérsékletének kiaknázása, ill. hasznosítása. Az energia bázisa a rétegvizekre telepített szivattyúval kitermelt meleg, vagy melegebb víz, amely kisebb létszámú intézményt, néhány lakóházat tud ellátni. A lehűlt tiszta hideg vizet nyelőkutakba vezetik. PERUBAN jelenleg az energia 80°/0-át vízerőművekben termelik. A hazánknál közel tizennégyszer nagyobb országban ezt — az előző szempontból kedvező — domborzati és vízkészlet-adottságok teszik lehetővé, bár még csak a lehetőségek kiaknázásának a kezdetén tartanak. Elsősorban az Atlanti-óceánba ömlő Amazonas felső szakaszán kedvezőek a hidrológiai és topográfiai adottságok vízerőtelepek építésére. A mintegy 80 000 km hosszú fő és mellékfolyókon 800 helyszínt vizsgáltak ebből a szempontból, a kataszter összeállításához. Több száz tervet készítettek, több ezer változatot értékeltek számítógép segítségével. 3
