Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 4. szám
Jelentés a Hasznosi tározóról és vízműről Két északi megyénk, Nógrád és Heves az ország legmagasabb hegyvidéke. Az ipar, a bányászat, a mezőgazdaság az utóbbi évtizedekben ugrásszerű fejlődésen ment át, ugyanakkor az ország legjobban igénybe vett hegyvidéki üdülőterületévé vált. Ezzel arányban megnövekedett a lakosság és az ipar vízigénye is. A térség vízkészletei azonban korlátozott mértékben és térben rendkívül körülhatárolt keretek között álltak rendelkezésre, ami az igények hosszú távú kielégítését nagyon megnehezítette. A nógrádi térség kedvezőtlen vízföldrajzi helyzete miatt szükségessé vált, hogy a térségben fellelhető valamennyi vízkészlet számbavétele megtörténjen, és műszaki, gazdasági mérlegelés alapján meghatározásra kerüljön a vízkészletek felhasználásának sorrendje. Ezt a munkát az Országos Vízügyi Hivatal elvégeztette és a 60-as évek derekán megkezdődött az ivóvíztározók sorozatának építése Észak-Magyarországon. A 60-as és 70-es években, első lépcsőként készült el az Észak-Nógrádi Regionális Vízmű I—II. üteme, mely összesen 12 000 m3/nap ivóvizet biztosít. A regionális vízmű az ország határát képező Ipoly folyó vízkészletét hasznosítja: a Kamra völgyi tározóba 50 000 m3/nap kapacitású szivattyútelep emeli fel az Ipoly nagyvízi időszakában a nyers vizet. A tározóból kivett vízmenynyiség a Mihálygergei tisztító telepen történő kezelés után mintegy 16 km hosszú távvezetéken keresztül jut be — átemelésekkel — Salgótarjánba. A népszerű üdülőkörzet, a Mátra vízellátásának kielégítésére épült meg a Mátravidéki Regionális Vízmű II. üteme. A rendszer alaplétesítménye a Köszörűvölgyi tározó, amely a hozzá csatlakozó víztisztító művön keresztül napi 2400 m3 ivóvizet biztosít az üdülőtelepek részére. A tározó hasznos térfogata 370 000 m3. A Mátravidéki Regionális Vízmű III. ütemében épült a Csórréti tározóra telepített vízmű, amely további 3600 m3/nap ivóvizet biztosít részben a már ellátott üdülőtelepek vízigényének kielégítésére, részben újabb körzeteket kapcsol be a regionális rendszer hatásterületébe. A tározó hasznos térfogata 1 100 000 m3. A Nógrádi Regionális Vízmű több önálló alrendszerből áll, és végső kiépítési formájában ellátja Heves megye nyugati és Nógrád megye keleti részének teljes területét. A megvalósítás megszervezése és lebonyolítása az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat feladata. A HASZNOSI TÁROZÓ ÉS VÍZMŰ A feltárt variációk és a mérlegelés alapján következő lépésként a Középnógrád-Mátravidék Regionális Vízmű I. ütem építése kezdődött meg. A Mátra hegységből lefutó Kavicsos patak, mielőtt eléri a Zagyva völgyét, átrohan a Hasznosi vár alatti völgytorokban. Itt épül a Középnógrád-Mátravidék Regionális Vízmű alaplétesítménye, a 2,1 millió m3-es Hasznosi tározó és víztisztító mű. A beruházás célja elsősorban Salgótarján vízigényének kielégítése. Ezen túlmenően — távlatban — vízpótlás átadása a Mátra térsége felé (a Mátravidéki RV III. ütemével történő összekötés útján), valamint olyan településeknek, mint Hasznos, Mátraszőlős, Pásztó, Mátraverebély, Nagybátony, Maconka és Kisterenye. A beruházás főbb létesítményei: — a 2,1 millió m3-es Hasznosi tározó, — a tározó és Hasznos község közé telepített víztisztító mű, ahol a tározóból kivett nyersvizet teljes tisztítási technológiai sor felhasználásával ivóvíz minőségűre tisztítják le, — távvezeték a víztisztító mű és Salgótarján között 25 km hosszúságban, — közbenső átemelő Kisterenyén, — tározó medencék a hasznosi víztisztító telepen, a kisterenyei átemelőnél (2 db 1000 m3), valamint Salgótarjánban (3 db 1000 m3) — összesen 5000 m3 térfogattal. A beruházás megvalósításában részt vesz elsősorban az OVH, mint beruházó, az OVIBER, mint lebonyolító, a generáltervező VIZITERV, a generálkivitelező Közmű- és Mélyépítő Vállalat és az üzemeltető, az Északmagyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat. Az 1981-es esztendő utolsó napjaiban tájékoztatást kértünk az OVIBER illetékeseitől, Puskás Csaba beruházási főmérnöktől és dr. Nyúl Istvánná létesítményi főmérnöktől: milyen ütemben halad ez a nagyszabású építkezés. Mint elmondották, minden a tervek szerint folyik. Egyesített üzemi műtárgy építése — A beruházás megvalósítása 1978- ban kezdődött el az út kiváltási és áthelyezési munkáival; — az út 1979. nyarára készült el; ekkor kezdődhettek meg a területen a felvonulási munkák. 1980- ban megkezdődött a völgyzáró gát alapozása, megindult a távvezeték építése. Az 1981-es év eredménye: a felvonulási munkák befejeződtek, elkészült a völgyzáró gát gáttestjének mintegy 50 százaléka és megkezdődött a víztisztító mű alapozása. így az idén be tudjuk fejezni a völgyzáró gát építését és nagy erővel megkezdődhet a víztisztító mű építése. 1983-ban megkezdjük a tározó feltöltését annak érdekében, hogy az 1986. évre tervezett próbaüzemhez és üzembehelyezéshez már megfelelő minőségű új álljon rendelkezésre és az üzemszerű vízellátás biztosítva legyen. Időközben készül a víz-távvezeték, a kisterenyei átemelő és a salgótarjáni medencék. Az Északmagyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Válüzembe helyezéshez már megfelelő milalat — a kisterenyei átemelő, a salgótarjáni medencék és köztük levő vezeték arányos szakaszának építését elvállalva — 1984-ben szeretné a kisterenyei átemelőt és a salgótarjáni medencéket üzembe helyezni úgy, hogy Salgótarján vízellátásának átmeneti kisegítésére 1984—86. között a Maconkai és a Nagybátonyi tározóból nyert ivóvízzel tudja biztosítani a város tervezett vízszükségletét. A megállapodott ütemű építési munkák mellett, 1984. évben megkezdődik a technológiai szerelés; a próbaüzem kezdetét és befejezését 1986. második felére ütemeztük. A beruházás tervszerű megvalósítása érdekében a kiviteli tervek 1981-ben elkészültek, a kiviteli megállapodás a teljes beruházás minden létesítményére és minden egyes építési feladatára elkészült. A VIZITERV 1981. I. felében kidolgozta a beruházás részletes megvalósítási hálótervét. Az építés szervezése, a kivitelezők, tervezők együttműködése ennek a hálótervnek az alapján történik. Meg kell állapítani, hogy a jó tervezői művezetés, szigorú műszaki ellenőrzés és a kivitelező jó munkaszervezése eredményeképpen az eddigi tapasztalatok a megfelelő minőséget tanúsítják. Ez biztosíték arra, hogy a beruházás szervezetten, az előírt határidőben, költségkereteken belül meglalkoztak a probléma megoldási lehetőségeivel.) Külön fejezetben olvashatunk a víz és a levegő védelméről csakúgy, mint a zajártalom kiküszöbölésének, illetve csökkentésének lehetőségeiről. A biológiai összetevők mellett pontos képet kaphatunk a védelem szankció rendszeréről is, amely remélhetőleg egyre hatékonyabb fegyver lesz. Ha valami, akkor ez a témakör igazán társadalmi közügy! Mindnyájunk felelősségéről, a közös összefogás szükségességéről van szó, mert enélkül a legkorszerűbb jogszabályok és szervezeteik is csak ki nem használt lehetőségek maradnak. Erről és a jövő feladatairól szól a kötet utolsó része. (Környezetvédelmi ÁBÉCÉ. Szerzői munkaközösség. Lapkiadó, fűzve, 168 oldal, 29,— Ft.) Prohászka László 27
