Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)

1982 / 1. szám

Jászberényi II. sz. vízmű (6000 m3/nap) vastalanító szűrőtartályok, előtérben a vasiszap ülepítővel (Fotó: Ivántsó István, KOTIVIZIG) szolgáltatott mennyiség szintentartását (13,6 ezer m3/d) tervezzük. A kibocsátott ipari szennyvíz növeke­dését — itt is figyelembe véve a friss­vízhasználat mennyiségi változását — 92,2 ezer m3/d értékről 96,5 ezer m3/d­­re emeljük. A tervidőszak végére a tisztított ipari szennyvíz aránya az ösz­­szes ipari szennyvízhez képest 64,3%­­ról 67,9 %-ra emelkedik Jelentős ipari vízgazdálkodási fej­lesztésekre kerül sor a Szolnoki Papír­gyárban, a Pannónia Szörmekikészítő és Szönmekonfekció Vállalat kunszentmár­toni gyárában, a PENOMAH ceglédi húsüzemében, valamint korszerű vízgaz­dálkodási technológiával 1980 végén már üzembe is lépett a Martfűi Nö­vényolajgyár. Igazgatóságunk középtávú vízgazdál­kodási tervében — a vízellátási és csa­tornázási feladatokkal kapcsolatban — megfogalmazott és az előzőekben ki­vonatosan ismertetett célkitűzések ko­moly munkát, nagy anyagi-műszaki rá­fordításokat igényéinek. Ahhoz, hogy tervünk valóra váljon, a pénzügyi for­rások mellett jelentős szellemi és fizi­kai erőkifejtés is szükséges. Közös mun­kánk csak akkor lehet eredményes, ha a vízügyi dolgozók, a tanácsi szervek, az ipari és mezőgazdasági üzemek víz­gazdálkodási szakembereivel továbbra is közösen, de még szorosabb összefo­gással tevékenykednek. A vízgazdálko­dás középtávú területi tervének megfo­galmazásakor ez utóbbit is célul tűz­tük ki. Kató Ernő kék működnek, szintén új vízmüvet kap. A települések vízműellátottsága így 96% lesz. A vezetékes vízzel ellátott lakások száma 8,9%-kal nő. A nettó fajlagos la­kossági vízfogyasztás — 20%-kal — 120 l/fő/d értékre változik. A mérték­adó víztermelő kapacitás növekedése a Szolnoki Felszíni Vízmű 15 ezer m3/d kapacitású bővítésével együtt 40 ezer m3/d lesz. Jelentős vízműbővítésekre ke­rül sor Jászberény, Kisújszállás, Mező­túr, Tiszakécske—Lakitelek (kistérségi rendszer) és Nagykőrös településeinken. Az átlagos víztermelés 114 ezer m3/d értékre várható a tervidőszak végén. Ugyanakkor a vízvezeték-hálózat az aránylag magas fokú kiépítettség miatt bár csak mérsékelten — 155 km-rel nő, de így 1985-re 2600 km vízvezeték-háló­zattal számolunk. Megjegyzendő azon­ban, hogy a hálózatok rekonstrukciója annál nagyobb anyagi ráfordítást igé­nye) területünkön. Az összes tárolókapacitás a tervidő­szak végére 43 000 m3-re nő. Aránya a napi csúcstermeléshez: 29,7%, mely kedvezőnek mondható. Nagyobb tároló­kapacitás-bővítések valósulnak meg Szolnokon, Mezőtúron, Cegléden és Nagykőrösön. A csatornaművel rendelkező települé­sek száma 16-ra nő, ami még mindig alacsony érték. Már folyik a szenny­víztisztító építése Cserkeszőlőn, Kunma­darason és Tiszakécskén. A szennyvíz­­csatorna hossza 180 km-ről 230 km-re változik. A szennyvíztisztító-kapacitás várhatóan 57,4%-kal nő, így a tervidő­szak végén 41,7 ezer m3/d lesz. Az em­lített új telepeken kívül kapacitásbőví­tés Mezőtúron, Hevesen és Cegléden lesz. Tovább növekszik (62,2 ezer m3/d ér­tékre) az elvezetett szennyvíz mennyisé­ge. A községek városias jellegű köz­pontjaiban a többszintes épületek, in­tézmények, sűrűn lakott települések szennyvizeit, szennyvíztisztító kisberen­dezések beépítésével tervezzük megtisz­títani. Nagyobb figyelmet fordítunk a nyomás alatti szennyvízelvezető háló­zatok használatára. A vázoltakból kitűnik, hogy a tervidő­szak végére a vízellátás és csatornázás közötti aránytalanság — a tervezett je­lentős fejlesztések ellenére is — meg­marad. E nemkívánatos tendencia javí­tására — a korábban említett nagyará­nyú csatornamű-fejlesztések megvalósí­tása után — csak a VII—Vili. ötéves tervidőszakban lehet felelősséggel szá­molni. IPARI VIZGAZDALKODAS A VI. ötéves tervidőszakban a friss­vízhasználat növekedését 115,3 ezer m3/d-ről, 120,0 ezer m3/d értékre ter­vezzük. A többszörös vízhasználat eme­lését, a frissvízhasználat növekedése alapján, az 1980. évi tényleges arányok figyelembevételével számítottuk (20,8 ezer m3/d). A teljes ipari vízforgalom így 275,2 ezer m3/d-ről, 300,7 ezer m3/d értékre emelkedik. Az ipari friss­vízhasználatok esetében a közműről 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom