Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)

1982 / 4. szám

nagyon leköti vezetői tevékenységük, másrészt azért sem, mert az esetek túlnyomó többségében ők azok, akiknek el kell bírálniuk és meg kell valósítaniuk a team-munka eredményeit.

A team vezetőjének jogai közé tartozik, hogy együttműködést igényelhet olyan dolgozóktól, illetve részlegektől, amelyek a team-nek nem tagjai, mégpedig a szokásos együttműködés keretei között közvetlenül, abban az esetben viszont, ha a kívánt együttműködés ezt a keretet meghaladja, az erre illetékes szerv útján. A team vezetőjének jogában áll a csoport egyes tagjai teljesítményét értékelni és javaslatot tenni jutalmazásukra.

Az említetteken túlmenően a team vezetője rendelkezik mindazokkal a jogokkal, amelyekkel a team tagjai. Ezek főképp a következők:

— minden tagnak jogában áll, hogy a team-ben véleményét szabadon és minden akadályoztatás nélkül kinyilváníthassa és elvárhassa azt, hogy tárgyilagosan, minden elfogultság nélkül bírálják azt el;

— minden team-tag joggal igényt tarthat arra, hogy saját kinyilvánított véleményét ne közöljék más szervekkel vagy személyekkel, beleértve a team felettesét is. A team-tagnak ugyanis el kell kerülnie azt a veszélyt, hogy nézetei miatt felettesei részéről elmarasztalásban részesüljön;

— minden team tagnak joga, hogy a csoport valamenynyi tagja őt nyiltan és fenntartás nélkül tájékoztassa;

— minden team-tag joggal tarthat igényt arra, hogy gondolatait és elképzeléseit kizárólag a team elé kitűzött feladatok céljából használják fel.

A team vezetőjére különösen a következő kötelességek hárulnak:

— ő dolgozza ki a team munkatervét és megbeszéli azt a team tagjaival;

— kiválasztja a célszerű módszereket;

— irányítja (szervezi) a team munkáját;

— jelentéseket ad a team tevékenységének eredményeiről.

A team vezetőjének számos fontos feladatot kell ellátnia,

melyek elsősorban formális jellegűek és a következőkben foglalhatók össze:

— a team vezetőjének kell az együttműködés formalitásait elintéznie, így pl. az ő feladatkörébe tartozik a meghívás a tervezett értekezletekre, a tájékoztatásoknak a teamhez való továbbítása, az értesítés a team-et érintő eseményekről, valamint a felettesek tájékoztatásainak team-hez való eljuttatása;

— többnyire ő szervezi és irányítja a team-en belül az ankétokat és körkérdéseket;

— az ő feladata kifelé irányuló, vagyis a team feletteseinek vagy az intézmény, a vállalat más szerveinek adott tájékoztatás. Ami a tájékoztatás anyagát illeti, úgy ahhoz a team jóváhagyására van szükség;

— ő ügyel annak a munkarendnek a betartására, amit a team maga dolgozott ki saját maga számára. Ebben a vonatkozásban a team vezetőit gyakran azzal a hatáskörre! ruházzák fel, hogy az egyes team-tagoknak utasításokat adhassanak és magatartásukat megfelelő bírálatban részesíthessék. Ahol ezt bevezették, ott a team vezetője ezt a jogát nem a saját nevében, hanem a team megbízásából gyakorolja. Tehát a team helyett jár el.

Még a legjobban működő team-ek is válságba juthatnak,

különösen akkor, ha hosszabb ideig működnek. Ez az a híres holtpont, amely az alkotó munka során gyakran bekövetkezik. A team-vezető bölcsessége azonban áthidalhatja ezeket a nehézségeket is.

A vezetőnek ahelyett, hogy a csoportközi konfliktusokat, mint hátrányos jelenségeket elnyomná, meg kell tanulnia azokon úgy „uralkodni”, hogy a konstruktív szempontok előtérbe, a destruktív szempontok pedig háttérbe kerüljenek. A vezetőnek meg kell tanulnia a csoporton belül olyan kapcsolatokat kialakítani, amelyeknél mindenki mindenkivel bátran vitázik, ugyanakkor azonban vitapartnerének álláspontját törekszik megérteni. Csak így alakulhat ki a kölcsönös megértés olyannyira kívánatos és szükséges légköre.

A team-vezető jogai és kötelességei mellett a team-felettesének is meghatározott feladatköre van. Annak a felettesnek, aki a team egészének felügyeletét és ellenőrzését végzi, átruházott hatáskörében a következő feladatokat kell teljes felelősséggel ellátnia:

— legfontosabb kötelessége annak biztosítása, hogy a team-nek megfelelő tagjai legyenek. Ha ezeket az intézmény magasabb szervei jelölik ki, úgy a team felettesének tájékoztatnia kell ezeket a szerveket, ha valamelyik munkatárs nem felel meg a szakmai követelményeknek;

— a felettesnek tiszteletben kell tartania a team autonómiáját és meg kell engednie, hogy önállóan működjék és határozzon.

Ez a hatásköri átruházás síkján érvényes általános irányelv a team szempontjából létfontosságú;

— a felettes köteles a team-et mindazokról az eseményekről saját hatáskörében tájékoztatni, amelyek ismerete fontos a team munkája szempontjából.

— a felettes a team részére — annak általános célja keretében — részletcélokat tűzhet ki;

— a felettesnek a team felett szolgálati felügyeletet kell gyakorolnia és ellenőriznie kell az eredményeket. Szolgálati felügyelete során a felettes szúrópróbákkal ellenőrizheti a team vezetőjének megfelelő magatartását, valamint megállapítható az is, hogy betartják-e a team-munka szabályzatában előírt irányelveket;

— a felettes kötelessége az is, hogy a team-mel szemben bírálatot gyakoroljon és elismerést fejezzen ki;

— fontos kötelessége a felettesnek a team által kialakított és hozzá előterjesztett javaslatok elbírálása, vagyis a döntés azok felhasználása tekintetében. Alapvető követelmény, hogy a felettes a team vezetőjét tájékoztassa a kimunkált javaslatok mikénti hasznosulásáról (arra is térjen ki, hogy mi volt az oka a figyelmen kívül hagyott javaslatoknak).

Amennyiben az előzőekben kifejtettek alapján röviden összegezni akarjuk a jól és a rosszul szervezett team-ek jellemző vonásait, ezt az alábbiak szerint tehetjük meg:

A jól szervezett team jellemzői;

— A tagok szabadon kifejthetik ötleteiket és eJgondolásaikat mind a csoport működésére, mind a megoldandó problémákra vonatkozóan. Az eltérő véleményt nem nyomják el, hanem gondosan megvizsgálják;

— a kisebbség nem uralkodik a többségen;

— a legtöbb döntést bizonyos fokú egyetértésben hozzák;

— a vezetés olykor áttevődik egyik vagy másik csoporttagra, akinek különleges szakértelme, tudása vagy tapasztalata hat a csoport működésére.

Az alacsony hatékonyságú team jellemzői:

— A team vezetője „uralkodik” a csoport felett, a klíma félelemteli;

— a team egymással hadakozó klikkektől szenved;

— a munkában való résztvétel és a csoport erőforrásainak kiaknázása egyenlőtlen;

— a team tagjainak egymás közti kommunikációja korlátozott;

— a problémákkal szembeni hozzáállás nem konstruktív;

— a csoportnormák merevek, nem funkcionálnak.

Fentiek nyomatékosan aláhúzzák a team vezetőjének és tagjainak gondos kiválasztását, valamint a team működési mechanizmusának célirányos kialakitását. E feltételek hiányában előbb-utóbb törvényszerűen bekövetkezik a team működésének csődje, ellenkező esetben viszont tevékenysége igen gyülmölcsözővé válik és az alkotó munka nagyra értékelt műhelyévé lép elő.

A team-munkával kapcsolatos rövid összefoglalásunkból bátran levonhatjuk azt a következtetést, hogy vízügyi szerveink vezetői ma már nem nélkülözhetik az ebben rejlő lehetőségek kiaknázását. Tudatosan és módszeresen kell támaszkodniok az alkotó munkát igénylő problémák megoldásánál a különböző team-okra, céltudatosan igazítva ezek működését a megoldásra váró konkrét feladatok jellegéhez. Természetesen mind emellett nagy körültekintéssel kell eljárniok a team-ok működésének figyelemmel kísérése, felügyelete terén is. Erre fordított munkájuk bőven megtérül.

Dr. László Ferenc kandidátus

19