Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
Elkészült az észak-pesti szennyvíztisztító I. üteme nak és а mechanikai szennyezettség csökkentésének lehetőségét vizsgálja. Az előadó ezután kitért a jelentős ipari vízfogyasztók fejlesztéseire. Jó példaként emelte ki a Salgótarjáni Kohászati Dzemeket. Végezetül megállapította, hogy a térség szennyvíztisztítása az elért eredmények ellenére nem kielégítő. Fontos feladat tehát a vízgazdálkodás racionalizálásánál a szennyvíztisztítási kérdések részletes vizsgálata, mert kis költségű megoldások is kellő eredményt hozhatnak. A kiemelt vízmin őség-védelm i területről adott áttekintő kép, a területre öszszeállított ipari vízgazdálkodási elv lehetőséget ad további észrevételekre, javaslatokra, és végleges formájában segítséget nyújt a térségben érdekelt ipari üzemek tervezett vízgazdálkodási feladatainak megoldásához. Szólt a kétéves munkáról, melyet az ipari üzemek dolgozóival a VÍZIG végzett, felmérve a vízgyűjtőn levő ipari üzemek belső vízgazdálkodását. Végül a kiemelt vízminőség-védelmi területre összeállított ipari vízgazdálkodási elveket bocsátotta vitára azzal, hogy azokat az ankéton elhangzott javaslatdkkal, észrevételekkel kiegészítve a Vízügyi Igazgatóság a térségben érdekelt ipari üzemek rendelkezésére bocsátja. Matuz Árpád osztályvezető „a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vízgazdálkodása” címmel tartott előadást. Miután ismertette a 2 üzem 112 éves történetének fontosabb mozzanatait, a vállalat ipariviz-forgalmi diagramja segítségével bemutatta az ipari víz beszerzésének, elosztásának rendszerét. A keletkező szennyvizek (fáradt sósavas pác, fáradt kénsavas pác, savas öblítővizek, cinlktartalmú öblítővíz, emulzió) kezelésével, elvezetésével kapcsolatos fejlesztésekkel és a berendezések megfelelő üzemeltetésével érték el. hogy az 1975. évi 7,5 millió Ft-os szennyvízbírsággal szemben 1979-ben már csak 97 ezer Ft-ot fizettek. A közelmúltban épült új gyártelep, a Kisterenyei Gyáregység vízgazdálkodásáról adott befejezésül tájékoztatást. A vitában hozzászóltak az ipari üzemek szakemberei mellett a megyei Tanács, a megyei KÖJÁL és a tervező vállalatok képviselői is. A vitában elhangzottakat Perecsi Ferenc, az OVFi főosztályvezető-helyettese foglalta össze. Megállapította: az ipar fejlesztési célkitűzéseit, ezzel együtt az üzemek ipari vízgazdálkodását úgy kell meghatározni, hogy azok igazodjanak a népgazdaság fejlesztési elképzeléseihez. Az eddigi évenkénti 10% vízfogyasztás-növekedés nem tartható. Magas szintű állásfoglalások alapján legfeljebb évi 3% alatti vízfogyasztás-növekedés lehetséges. Ezért is van rendkívüli jelentősége annak az oktatási programnak, amelyet az idézett államtitkári rendelkezés alapján hajtunk végre. A délutáni üzemlátogatáson a Salgótarjáni Kohászati üzemek dolgozói bemutatták a salgótarjáni üzem savtalanitó üzemét, a mizserfai tározót, az SKÜ ipari vízkivételét, a kisterenyei üzem automata horganyzósorát és a szennyvízkezelő berendezést. Radványi R. Az újpesti Duna-part palotaszigeti szakaszán szovjet tervek alapján épül az észak-budapesti szennyvíztisztító telep, amelynek első elkészült létesítményeit Stadinger István, a fővárosi tanács elnökhelyettese adta át. A környezetvédelmi nagyberuházás berendezései napi 140 ezer köbméter — a lakónegyedekből és ipari üzemekből érkező — szennyvíz mechanikai tisztítására alkalmasak. A nagy jelentőségű környezetvédelmi beruházás, amelynek megépítését a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága 1974-ben határozta el, a Duna vízminőségének védelmét szolgálja. A tisztító telep a főváros északi területének a majdan itt épülő lakótelepek, az ipari létesítmények és a környéken levő települések szennyvízét tisztítja és része a szennyvíztisztítási programnak. A következő lépcsőben 1983-ig elkészül a biológiai tisztító is. Érdekessége a most átadott első ütemnek az a csigaszivattyú rendszer, amely 11 méter magasra emeli fel a vizet. A későbbiekben, amikor a telep teljesen kiépül, az ezredforduló utáni évtizedekben kapacitása 560 ezer köbméter lesz. A mechanikai tisztítómű 840 millió forintba került, s ha elkészül a biológiai tisztítóberendezés, akkor 1 milliárd 700 millió forintos beruházásról beszélhetünk. A tervek megvalósításában a Vízépítőipari Tröszt, a VIZITERV a Mélyépítési Tervező Vállalat, az Olajterv és a KEVITERV vett részt. A kivitelező a Vízügyi Építő Vállalat. Magyar —szovjet vízügyi tárgyalások Budapesten jegyzőkönyv aláírásával befejeződtek a magyar—szovjet vízügyi tárgyalások. A január 5—9. között sorrakerülő tanácskozáson, amelyen a szovjet küldöttséget Ivan Borodavcsenko a Szovjetunió vízgazdálkodási és talajjavítási miniszterhelyettese, a magyar küldöttséget Vincze József az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese vezette, értékelték a két ország 1976—1980. évi vízügyi műszaki tudományos együttműködésének tapasztalatait és eredményeit. Megállapították, hogy az együttműködés a jóváhagyott tervnek megfelelően valósult meg. Elvégezték a tervezett kutatásokat, az információs anyagok és műszaki dokumentációk cseréjét, a szakértők kölcsönös kiküldetését. Közös kutatási módszerek alapján épült meg egy-egy öntözőrendszer hazánkban és a Szovjetunióban. Együttműködtek és közösen dolgoztak a két ország szakemberei a számítógépek alkalmazásának fejlesztésében, a vízügyi műszaki tervezésben és a vízépítés irányításában. Kidolgozták a számítógépes módszerek alkalmazását az árvízvédelmi rendszerek tervezésében és létesítésében is. A tárgyalásokon egyeztették a műszaki tudományos együttműködés 1981. évi munkatervét is. Egyebek között tovább folytatják a műszaki tervezésben és a vízépítésben a számítógépes irányítási módszerek bevezetését és együtt dolgoznak azon, hogy számítógépeket alkalmazzanak a vízigények előrejelzésénél. Ebben az esztendőben elkezdik a két ország vízügyi szakemberei az árvízvédekezés operatív rendszerének számítógépes módszerrel történő kidolgozását. Ivan Borodavcsenkót magyarországi tartózkodása során fogadta Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. A szovjet küldöttség ellátogatott Győrbe, ahol megismerkedett az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság életével és megtekintette a Gabcikovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építési munkáit. 5