Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-02-01 / 2. szám

Л vízügyi államigazgatási tevékenység - -^c a műszaki szabályozás A szocialista állam sajátossága, hogy a közhatalmi tevékenység mellett kul­turális-nevelő és gazdasági szervező funkciót is gyakorol. Ezek keretében lát el olyan feladatokat, amelyeket koráb­ban részben vagy egyáltalán nem ál­lami szervek, hanem magánosok vagy azok különféle társulásai végeztek. Egyik ilyen feladata a szocialista állam­nak a vízgazdálkodás is, amely a vizek hasznosításával és kártételeinek elhá­rításával kapcsolatos műszaki, gazda­sági, tudományos és igazgatási felada­tok megoldása. A vízügyi államigazgatás a vízgaz­dálkodást érintő végrehajtó rendelkező tevékenység, amely az államigazgatás­ban is érvényesülő munkamegosztásnak megfelelően kialakult önálló szakigaz­gatási ágazat. Ez az önálló szakigazga­tási ágazat fogja össze az összes víz­ügyi feladatot. Az államigazgatás egy-egy szakigaz­gatási ágazatát egy-egy minisztérium vagy országos hatáskörű szerv irányítja és felügyeli. A vízügyi államigazgatás feladatait általános hatáskörben a Mi­nisztertanács közvetlen felügyelete alá tartozó Országos Vízügyi Hivatal és az ennek felügyelete alatt álló vízügyi szervezet látja el. A jogszabályban meg­határozott helyi vízügyi feladatokat a tanácsi vízügyi szakigazgatási szervek, valamint a vízgazdálkodási társulatok végzik. A jogszabályok szerint bizonyos vízgazdálkodási feladataik vannak egyes minisztériumoknak is. Az egész vízügyi államigazgatási ágazat szakfelügyeletét és irányítását az Országos Vízügyi Hi­vatal elnöke gyakorolja. A JOG SZEREPE a vízügyi Államigazgatásban — A HATÓSÁGI ELJÁRÁSBAN A vízügyről szóló 1964. évi IV. tör­vény (Vt.), mint a vízügyi államigazga­tás alapvető szabálya, elsődlegesen két nagy területet szabályoz: az egyik a vízgazdálkodás, a másik az érdekeltek­nek a vízgazdálkodással kapcsolatos magatartása. A vízgazdálkodás állami feladat, amelynek ellátását hatósági eszközök is segítik. Természetesen a vízgazdálko­dás ettől nem jogi tevékenység, hanem a vizek hasznosításával és kártételeinek elhárításával kapcsolatos műszaki, gaz­dasági, tudományos és igazgatási fel­adatok megoldása. E területek szak­mai részlet kérdéseit a jog kimerítően nem szabályozhatja. A vízgazdálkodás céljait a népgazdasági és a vízügyi-mű­szaki szempontok, mig a vízgazdálkodás technikáját a szakterületek mesterség­beli szabályai töltik ki tartalommal. A jog feladata csak az, hogy mindehhez megteremtse az általános szervezeti, ha­tásköri és normatív feltételeket. A vízgazdálkodás állami feladatainak végrehajtása során az állam és az egyes jogi, valamint természetes szemé­lyek között keletkeznek érdekellentétek, amelyek jogi rendezést igényelnek. Az így létre jövő jogviszonyokat a Vt. ren­dezi. A közérdek azt kívánja, hogy az egyes jogi személyek és az állampolgárok sa­ját gazdasági vagy más egyéb tevé­kenysége során a jogi szabályozás esz­közeivel is biztosítható legyen, hogy az beilleszkedjen a tervszerű és egységes vízgazdálkodás keretébe. Arra is ügyel­ni kell, sokszor hatósági eszközökkel is, hogy az érdekeltek egymás között ke­letkező vízügyi jogviszonyaiban érdek­­ellentétek a felek jogos érdekeinek megfelelően és a népgazdaság érde­keivel is összhangban nyerjenek ki­­egyenlítést. E több irányú kapcsolatból jön létre a vízügyi jog másik területe: a vízgaz­dálkodó állami szerv és az állampol­gárok, illetőleg jogi személyek közötti jogviszonyok és az érdekeltek egymás közötti jogviszonyainak szabályozása. Az egységes vízügyi igazgatás körébe tartozik a vízgazdálkodás, a vízügyi ha­tósági tevékenység ellátása, továbbá a vízi munkák, vízi létesítmények műszaki tervezésének, kivitelezésének és üzemel­tetésének szabályozása, szakirányítása és ellenőrzése. Vízügyi államigazgatási ügyben a ha­tósági jogkört I. fokon a vízügyi igaz­gatóság, II. fokon az Országos Vízügyi Hivatal gyakorolja. Minden államigazgatási szerv köteles a hatósági eljárás, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény előírásait alkal­mazni. Egyes különös hatáskörrel felru­házott államigazgatási szervek (mint pl. a vízügyi is) különös eljárási szabályok­kal is rendelkeznek, mert éppen a kü­lönleges feladatkör megfelelő ellátása miatt az államigazgatás általános eljá­rási szabályai nem mindig elegendők az államigazgatási szerv elé kerülő ügyek tényállásainak megfelelő felderí­téséhez és a megfelelő intézkedésekhez. A vízügyi államigazgatási szerv is rendelkezik különös eljárási szabályok­kal. Ezeket tartalmazza a 4/1970. OVH számú rendelkezés, amelyet az 1957. évi IV. törvény kiegészítéseként kell alkal­mazni. A jogszabály szerint a vízügyi állam­­igazgatási ügyek a következők: a) a vízi munka elvégzésének, megva­lósításának vagy megszüntetésének en­gedélyezése; a továbbiakban: létesítési engedély; b) a vízi munka, vízi létesítmény hasz­nálatba vételének és üzemeltetésének, valamint a vízhasználat gyakorlásának engedélyezése; a továbbiakban: üze­meltetési engedély; c) létesítési, illetőleg üzemeltetési en­gedély módosítása, szüneteltetése, visszavonása; d) az érdekelteknek meghatározott vízi munka elvégzése, illetőleg vízi léte­sítmény megépítésére, átalakítására vagy megszüntetésére hivatalból történő kötelezés; e) védőterület, illetőleg védőidom ki­alakításának elrendezése; f) üzemi vagy magán vízi létesítmény­hez csatlakozás engedélyezése; g) vízhasználati és vízelvezetési szol­galom alapítása vagy megszüntetése, szolgalommal kapcsolatos szerződés jó­váhagyása ; h) közérdekű vízi munka elvégzéséhez, vízi létesítmény megépítéséhez előmun­kálati engedély kiadása; i) szennyvízbirságolási eljárás lefoly­tatása ; j) vízügyi jogviszonyból származó fi­zetési kötelezettség megállapítása; k) vízkészlethasználati díjjal kapcso­latos kötelezés, jóváírás; l) meder, illetőleg part vonalának megállapítása; m) jogszabállyal a vízügyi hatóság hatáskörébe utalt egyéb ügy. VÍZJOGI ENGEDÉLYEZÉS-HATÓSAGI KÖTELEZÉS-FELÜGYELET A beruházási eljárás során, a vízi lé­tesítmények megvalósításához háromféle hatósági engedély szükséges: a terület­felhasználási, a létesítési és a haszná­latbavételi engedély. A területfelhasználási engedélyt, a te­rületigénnyel járó vízi létesítmények esetében is az építésügyi hatóság adja ki. A nyomvonal jellegű vízi létesítmé­nyek engedélyezésére azonban nem az építésügyi, hanem a vízügyi hatóság jo­gosult, aki azonban az építésügyi ható­ság előírásait a maga engedélyébe be­leépíti. A létesítési és a használatbavételi engedélyt a vízi létesítményeknél, a víz­­használatoknál és az ezekkel összefüg­gő vízi munkáknál a Vt. vízjogi enge­dély néven foglalja össze. Ennek kiadá­sa első fokon a területileg illetékes víz­ügyi igazgatóság, másodfokon az Or­szágos Vízügyi Hivatal hatáskörébe tar­tozik. A vízjogi engedélyezés a vízi létesít­mények és vízhasználatok által érintett jogok és érdekek rendezésének ható­sági eszköze, de nemcsak jogi aktus, hanem egyben hatósági állásfoglalás a létesítmény műszaki, vízgazdálkodási feltételeire vonatkozóan. Az engedélye­zés jelenlegi rendszerében a vízügyi ha­tóság két lépcsőben jár el. Az engedé­lyező hatóság először a létesítmény megvalósítására irányuló kérelmet és tervet bírálja el, és a létesítésre ad vagy nem ad engedélyt. Ha pedig a mű elkészült, akkor annak használatba­vételére kell engedélyt kérni, és ked­vező esetben az üzemeltetésre ad ki a hatóság engedélyt. Ez a második lép­cső. Először tehát vízjogi létesítési, az­28

Next

/
Oldalképek
Tartalom