Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-02-01 / 2. szám

Л vízügyi államigazgatási tevékenység - -^c a műszaki szabályozás

A szocialista állam sajátossága, hogy a közhatalmi tevékenység mellett kulturális-nevelő és gazdasági szervező funkciót is gyakorol. Ezek keretében lát el olyan feladatokat, amelyeket korábban részben vagy egyáltalán nem állami szervek, hanem magánosok vagy azok különféle társulásai végeztek. Egyik ilyen feladata a szocialista államnak a vízgazdálkodás is, amely a vizek hasznosításával és kártételeinek elhárításával kapcsolatos műszaki, gazdasági, tudományos és igazgatási feladatok megoldása.

A vízügyi államigazgatás a vízgazdálkodást érintő végrehajtó rendelkező tevékenység, amely az államigazgatásban is érvényesülő munkamegosztásnak megfelelően kialakult önálló szakigazgatási ágazat. Ez az önálló szakigazgatási ágazat fogja össze az összes vízügyi feladatot.

Az államigazgatás egy-egy szakigazgatási ágazatát egy-egy minisztérium vagy országos hatáskörű szerv irányítja és felügyeli. A vízügyi államigazgatás feladatait általános hatáskörben a Minisztertanács közvetlen felügyelete alá tartozó Országos Vízügyi Hivatal és az ennek felügyelete alatt álló vízügyi szervezet látja el. A jogszabályban meghatározott helyi vízügyi feladatokat a tanácsi vízügyi szakigazgatási szervek, valamint a vízgazdálkodási társulatok végzik. A jogszabályok szerint bizonyos vízgazdálkodási feladataik vannak egyes minisztériumoknak is. Az egész vízügyi államigazgatási ágazat szakfelügyeletét és irányítását az Országos Vízügyi Hivatal elnöke gyakorolja.

A JOG SZEREPE

a vízügyi Államigazgatásban —

A HATÓSÁGI ELJÁRÁSBAN

A vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény (Vt.), mint a vízügyi államigazgatás alapvető szabálya, elsődlegesen két nagy területet szabályoz: az egyik a vízgazdálkodás, a másik az érdekelteknek a vízgazdálkodással kapcsolatos magatartása.

A vízgazdálkodás állami feladat, amelynek ellátását hatósági eszközök is segítik. Természetesen a vízgazdálkodás ettől nem jogi tevékenység, hanem a vizek hasznosításával és kártételeinek elhárításával kapcsolatos műszaki, gazdasági, tudományos és igazgatási feladatok megoldása. E területek szakmai részlet kérdéseit a jog kimerítően nem szabályozhatja. A vízgazdálkodás céljait a népgazdasági és a vízügyi-műszaki szempontok, mig a vízgazdálkodás technikáját a szakterületek mesterségbeli szabályai töltik ki tartalommal. A jog feladata csak az, hogy mindehhez megteremtse az általános szervezeti, hatásköri és normatív feltételeket.

A vízgazdálkodás állami feladatainak végrehajtása során az állam és az

egyes jogi, valamint természetes személyek között keletkeznek érdekellentétek, amelyek jogi rendezést igényelnek. Az így létre jövő jogviszonyokat a Vt. rendezi.

A közérdek azt kívánja, hogy az egyes jogi személyek és az állampolgárok saját gazdasági vagy más egyéb tevékenysége során a jogi szabályozás eszközeivel is biztosítható legyen, hogy az beilleszkedjen a tervszerű és egységes vízgazdálkodás keretébe. Arra is ügyelni kell, sokszor hatósági eszközökkel is, hogy az érdekeltek egymás között keletkező vízügyi jogviszonyaiban érdekellentétek a felek jogos érdekeinek megfelelően és a népgazdaság érdekeivel is összhangban nyerjenek kiegyenlítést.

E több irányú kapcsolatból jön létre a vízügyi jog másik területe: a vízgazdálkodó állami szerv és az állampolgárok, illetőleg jogi személyek közötti jogviszonyok és az érdekeltek egymás közötti jogviszonyainak szabályozása.

Az egységes vízügyi igazgatás körébe tartozik a vízgazdálkodás, a vízügyi hatósági tevékenység ellátása, továbbá a vízi munkák, vízi létesítmények műszaki tervezésének, kivitelezésének és üzemeltetésének szabályozása, szakirányítása és ellenőrzése.

Vízügyi államigazgatási ügyben a hatósági jogkört I. fokon a vízügyi igazgatóság, II. fokon az Országos Vízügyi Hivatal gyakorolja.

Minden államigazgatási szerv köteles a hatósági eljárás, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény előírásait alkalmazni. Egyes különös hatáskörrel felruházott államigazgatási szervek (mint pl. a vízügyi is) különös eljárási szabályokkal is rendelkeznek, mert éppen a különleges feladatkör megfelelő ellátása miatt az államigazgatás általános eljárási szabályai nem mindig elegendők az államigazgatási szerv elé kerülő ügyek tényállásainak megfelelő felderítéséhez és a megfelelő intézkedésekhez.

A vízügyi államigazgatási szerv is rendelkezik különös eljárási szabályokkal. Ezeket tartalmazza a 4/1970. OVH számú rendelkezés, amelyet az 1957. évi

IV. törvény kiegészítéseként kell alkalmazni.

A jogszabály szerint a vízügyi államigazgatási ügyek a következők:

a) a vízi munka elvégzésének, megvalósításának vagy megszüntetésének engedélyezése; a továbbiakban: létesítési engedély;

b) a vízi munka, vízi létesítmény használatba vételének és üzemeltetésének, valamint a vízhasználat gyakorlásának engedélyezése; a továbbiakban: üzemeltetési engedély;

c) létesítési, illetőleg üzemeltetési engedély módosítása, szüneteltetése, visszavonása;

d) az érdekelteknek meghatározott vízi munka elvégzése, illetőleg vízi létesítmény megépítésére, átalakítására vagy megszüntetésére hivatalból történő kötelezés;

e) védőterület, illetőleg védőidom kialakításának elrendezése;

f) üzemi vagy magán vízi létesítményhez csatlakozás engedélyezése;

g) vízhasználati és vízelvezetési szolgalom alapítása vagy megszüntetése, szolgalommal kapcsolatos szerződés jóváhagyása ;

h) közérdekű vízi munka elvégzéséhez, vízi létesítmény megépítéséhez előmunkálati engedély kiadása;

i) szennyvízbirságolási eljárás lefolytatása ;

j) vízügyi jogviszonyból származó fizetési kötelezettség megállapítása;

k) vízkészlethasználati díjjal kapcsolatos kötelezés, jóváírás;

l) meder, illetőleg part vonalának megállapítása;

m) jogszabállyal a vízügyi hatóság hatáskörébe utalt egyéb ügy.

VÍZJOGI ENGEDÉLYEZÉS-HATÓSAGI KÖTELEZÉS-FELÜGYELET

A beruházási eljárás során, a vízi létesítmények megvalósításához háromféle hatósági engedély szükséges: a területfelhasználási, a létesítési és a használatbavételi engedély.

A területfelhasználási engedélyt, a területigénnyel járó vízi létesítmények esetében is az építésügyi hatóság adja ki. A nyomvonal jellegű vízi létesítmények engedélyezésére azonban nem az építésügyi, hanem a vízügyi hatóság jogosult, aki azonban az építésügyi hatóság előírásait a maga engedélyébe beleépíti.

A létesítési és a használatbavételi engedélyt a vízi létesítményeknél, a vízhasználatoknál és az ezekkel összefüggő vízi munkáknál a Vt. vízjogi engedély néven foglalja össze. Ennek kiadása első fokon a területileg illetékes vízügyi igazgatóság, másodfokon az Országos Vízügyi Hivatal hatáskörébe tartozik.

A vízjogi engedélyezés a vízi létesítmények és vízhasználatok által érintett jogok és érdekek rendezésének hatósági eszköze, de nemcsak jogi aktus, hanem egyben hatósági állásfoglalás a létesítmény műszaki, vízgazdálkodási feltételeire vonatkozóan. Az engedélyezés jelenlegi rendszerében a vízügyi hatóság két lépcsőben jár el. Az engedélyező hatóság először a létesítmény megvalósítására irányuló kérelmet és tervet bírálja el, és a létesítésre ad vagy nem ad engedélyt. Ha pedig a mű elkészült, akkor annak használatbavételére kell engedélyt kérni, és kedvező esetben az üzemeltetésre ad ki a hatóság engedélyt. Ez a második lépcső. Először tehát vízjogi létesítési, az28