Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-02-01 / 2. szám
NEM SZENNYEZ... — Mi történik a felhasznált vízzel? — Egy része alkalmas a technológiákba való ismételt visszavezetésre, a másik része a szennyező anyagok miatt nem cirkuláltatható. Alapvető célkitűzésünk a recirkuláltatott vízkörök számának bővítése, amit eredményesen oldunk meg. A vízfelhasználási technológiák korszerűsítésének tulajdonítható, hogy míg a NITROKÉMIA termelési értéke az 1960-as évhez viszonyítva több mint nyolcszorosára emelkedett, addig a friss ipari víz felhasználása csupán 1,7-szeresére növekedett. Az ismételt felhasználásra már nem alkalmas ipari vizeket ikét, egymástól független rendszerben gyűjtjük össze. Az ún. Használtvíz I. rendszer azokat a vizeket gyűjti össze külön csatornán, amelyek csak szervetlen savakkal vannak szennyezve. A tisztítás itt abból áll, hogy a savszennyezést semlegesítjük. 1975 óta alkalmazzuk a tisztításnak ezt a módját. Külön vezetjük el a hűtővizeket is. Ezek csak hővel szennyezettek, külön szennyezés nincs. A savszennyezéstől semlegesített vizeket, a hűtővizeket és esetleg a vállalat területén öszszegyűjtött, nem szennyezett csapadékvizeket folyamatosan vezetjük el a Séd patakban, ahonnan a Nádor-csatornán, majd a Sión át a Dunába jutnak. A kommunális szennyvizet az ülepítés után, tisztított állapotban — szintén a Séd patakon keresztül — folyamatosan elvezetjük. Ezzel a vonatkozó minisztertanácsi rendeletnek megfelelően biztosítani tudjuk a határérték alatti szenynyezést: a kétszintes ülepítővel megfelelő tisztítást tudunk elérni. A Használtvíz II. jelzésű zárt csatornarendszer a tisztítást igénylő, szerves vegyi anyagokat is tartalmazó szennyvizeket gyűjti össze és vezeti a tározókba, illetve a biológiai tisztítótelepre. Ezekkel a legszennyezettebb vizekkel volt a legtöbb gondunk. Eleinte próbálkoztunk különféle abszorpciós, extractiós tisztítási módszerekkel, végül — a hatvanas évek elején — a biológiai tisztítás mellett döntöttünk. Ez volt a leggazdaságosabb. — Mekkora a vállalat tisztítókapacitása? — Az 1968-ban épített első kísérleti biológiai szennyvíztisztító kapacitása napi 1000 m3/nap. Később a NITROKÉMIA újabb két, egyenként 2600 m3 kapacitású berendezést helyezett üzembe 1975-ben. így a napi tisztítókapacitás összesen 6200 m3, de a vállalat tovább bővíti a biológiai szennyvíztisztító telep előkészítő és kiszolgáló egységeinek teljesítményét. 1983-ra napi 10 000 m3 vizet tudunk majd megtisztítani, és ez a mennyiség már biztonsággal kielégíti az ipartelep igényeit. — A hulladékanyagokat hogyan semmisítik meg? — Ezek szakszerű összegyűjtése, tárolása és megsemmisítése is nagyon fontos feladat. Erre a célra három kemencénk van, kettő itt, a fűzfői gyártelepen, egy pedig Szentgálon, egy volt mészégetőben. Környezetvédelmi munkánk tökéletesebb lesz majd azzal a forgódobos égetőkemencével, amit a Purator osztrák cég és a Jászberényi Aprítógépgyár kooperációban épít. A próbaüzemelés a folyó év januárjában indult meg. Ebben a kommunális és üzemi iszapokat, a gipsziszapokat, főképpen a biológiai tisztítóból kikerülő fölös iszapokat semmisítjük majd meg. — Mennyit költ a NITROKÉMIA környezetvédelemre? — 1982-ig több mint 200 millió forintot, beleértve a múlt évi költségeket is. Csak szennyvízkezelésre évente mintegy 16 milliót áldoz. A vállalat eddigi eredményei alapján az Országos Vízügyi Hivatal anyagilag is támogatja a NITROKÉMIÁ-nál folyó környezetvédelmi kutatásokat és beruházásokat. — Hogyan ellenőrzik a tisztított szennyvíz minőségét? — Több helyen mintavevő helyeket építettünk ki, s itt automatikus mintavevő berendezések vannak. A Szolgálat egyik ellenőre gépkocsival minden reggel körbe járja ezeket a helyeket, elveszi a mintát, újabb edényt tesz oda a következő minta gyűjtésére. Ezt a mintát azután a környezetvédelmi laboratóriumban elemzik, a jellemző szennyező anyagokat naponta meghatározzák. Vannak olyan mintavevő helyek, pl. a vállalattól elfolyó, kibocsátásra kerülő szennyvizeknél, ahol nemcsak naponta veszünk mintákat, hanem háromóránként részmintákat is. Az adatokat regisztráljuk, így bármikor vissza lehet keresni minden adatot. A Középdunántúli Vízügyi Igazgatósággal együttműködve végezzük ezt a munkát: az Igazgatóságnak bármikor rendelkezésére bocsátjuk az állomás helyiségeit, ellenőrizhetik a vízminta savasságát, sótartalmát, vezetőképességét stb. A napi vízmintákat, a kibocsátásnál vett háromóránkénti részmintákat is mindig elteszszük egy napig, hogy ha esetleg az Igazgatóságtól jönnek ellenőrizni, tudjunk belőle adni. Van úgy, hogy a napi mintát közösen vesszük meg, megfelezzük, és — mi a saját laboratóriumunkban, a vízügyiek az Igazgatóság laboratóriumában — külön-külön elvégezzük a vizsgálatokat. Azután összehasonlítjuk az eredményeket. Nyugodtan mondhatom, hogy mindig megegyeznek, eltérés még soha sem volt. — Vállalaton belüli hatósági jogkörét hogyan érvényesíti a Szolgálat? — Ha bármiféle rendellenességet tapasztalunk, ami a környezetet olyan mértékben szennyezi, hogy ártalmas lehet, vagyis a megengedettnél nagyobb szennyezést tapasztalunk, intézkedési jogkörünk odáig terjed, hogy szükség esetén — az adott üzem leállítása árán is — a szennyezést meg tudjuk akadályozni. Volt rá példa, hogy az illetékes üzem vezetőjét berendelték a vállalati diszpécserszolgálaton keresztül, hogy azonnal intézkedjen, és volt példa arra is, hogy a „vétkes" üzemet le kellett állítani. — Az eredmény? — A szennyezett levegőt tisztítjuk, a hulladékanyagokat elégetjük, a szennyvizeket tisztítjuk és átemeljük a Sió vízgyűjtő rendszerébe. Egy csepp sem jut a Balatonba. Eredményeink ellenére bőven van még tennivalónk a környezetvédelem te-A NITROKÉMIA ar 1979. évi PROTENVITA kiállításon 9
