Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-02-01 / 2. szám
Az MSZMP XII. Kongresszusának határozataiból a vízgazdálkodásra háruló feladatok Az MSZMP XII. Kongresszusa átfogóan értékelte a szocializmus építésének jelen és holnapi tennivalóit, megerősítette a párt eddigi politikai irányvonalát és a programnyilatkozatban kitűzött célokkal összhangban jelölte ki a fejlett szocialista társadalom építésének további tennivalóit. A gazdasági munka fő feladatának a népgazdaság további fejlődésének megalapozását, a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítását, valamint az elért életszínvonal megőrzését, megszilárdítását jelölte. Ennek megfelelően a gazdaságpolitikai cselekvés fő iránya az intenzív fejlődés kibontakoztatása a gazdaság minden szférájában. Ez alapozza meg a népgazdaság egyensúlyának helyreállítását, megszilárdítását, az elért életszínvonal megőrzését, az életkörülményeknek a reális lehetőségekhez igazodó javítását. Az MSZMP XII. Kongresszus határozatai a vízgazdálkodást, mint a társadalmi-gazdasági fejlődést megalapozó egyik fontos infrastruktúrát, továbbá mint a gazdálkodó szervezetek csoportját sokoldalú feladat megoldása elé állítja. A vízgazdálkodás feladatai szorosan kapcsolódnak a kongresszusi határozatnak az ipari, a mezőgazdasági termelés és a közlekedés fejlesztésére vonatkozó programjaihoz; az életszínvonalpolitikai célkitűzésekhez, a lakásépítési programhoz; a szolgáltatásokat, az egészségügyi ellátást és az üdülést, pihenést szolgáló intézmények fejlesztéséhez; a környezetünk védelmére és a természeti erőforrásainkkal való gazdálkodásra vonatkozó fejezeteihez. Az idevonatkozó feladatainkat a határozat abban jelöli meg, hogy ,,a gazdasági fejlesztéssel összhangban nagyobb figyelmet kell fordítani a vízkészlet tisztaságának megőrzésére, a lakosság egészséges ivóvízellátására, a tervszerű vízgazdálkodásra.” Az OVH Elnöki Értekezlete 1980. május 19-i ülésén megtárgyalta a kongresszus határozataiból a vízgazdálkodásra háruló feladatokat, amelyek tervszerű végrehajtására főosztályi intézkedési tervek készültek. A Minisztertanács múlt év őszén 3323/ 1980. számú határozatában kijelölte azokat a gazdasági, társadalmi, valamint az államélet fejlesztésére irányuló feladatokat, amelyekre az MSZMP XII. Kongresszusának határozataiból az állami munka végrehajtása során megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. A kongresszusi határozatokra alapozva elkészült és kiadásra került a VI. ötéves tervről szóló 1980. évi III. törvény, amely a vízgazdálkodás fő feladatának a lakosság és a termelő ágazatok vízigényének zavartalan kielégítését, a vizek minőségi romlásának fékezését és a vizek kártételeinek megelőzését, elhárítását jelöli meg. A terv gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása, a társadalmi cselekvés formálása, tartalékok feltárása és hasznosítása, továbbá az MSZMP XII. Kongresszusának határozataiból adódó ágazati feladatok végrehajtása céljából ágazati „feladatterv” készült, amelyet az Elnöki Értekezlet 1981. január 5-i ülésén megtárgyalt. A SZAKÁGAZATOK SÚLYPONTI FELADATAI A vízellátás, csatornázás alapvető feladata: a települések, az ipar és a mezőgazdaság indokolt vízigényének kielégítése, a csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztése. Ezen belül a lakásépítési programhoz szükséges vízi közműveket kell biztosítani, s tovább kell folytatni a közegészségügyileg nem megfelelő minőségű vizet fogyasztó települések vízellátására irányuló sokrétű műszaki megoldást takaró munkát. Továbbra is kiemelt feladat a szolgáltatás biztonságának fokozása és az ipar racionális vízgazdálkodására irányuló műszaki tevékenység. A vízkészletek fokozódó felhasználása és a szennyeződésének veszélye miatt a biztonságos vízellátás érdekében a regionális víztermelő és szolgáltató rendszerek fejlesztéséről tovább kell gondoskodni. Növelni kell a települések szennyvíztisztító kapacitását, s javítani kell a vízellátás és csatornázás, valamint a szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás közötti összhangot. A vízminőség fokozott védelme érdekében a rendelkezésre álló anyagi erőket a legsúlyosabban szennyezett és veszélyeztetett vízgyűjtő területekre szükséges koncentrálni. A vízvédelemmel kapcsolatos átfogó intézkedések hatására el kell érni, 'hogy az élővizek szenynyezési folyamata megálljon. Az életkörülmények fokozatos javulásával, az ötnapos munkahét bevezetésével várhatóan növekedni fog a vízi környezettel, mint üdülési területtel szembeni igény, ezért a kiemelt üdülőterületek — különösen a Balaton és vízgyűjtő területe — fejlesztésénél ezekkel számolni szükséges. A lakosság élet- és vagyonbiztonságának, a növekvő nemzeti vagyon védelmének érdekében a vízkárelhárítási tevékenység részét képező fejlesztések a vízkárokkal leginkább érintett területeken koncentráltan kerülnek megvalósításra. Az árvízmentesítés, folyó- és tószabályozás fejlesztése, valamint a védekezés hatékonyságának növelése érdekében a védvonalak adottsága, a veszélyeztetett területek értékessége és a hidrológia helyzet-elemzésével átdolgozásra kerül az árvízvédelem fejlesztésének hosszú távú terve. A belvizek megelőzése, a vízrendezési munkák összehangolt (komplex) végrehajtása és a települések épületállományának védelme érdekében a vízrendezések fejlesztése koncentráltan, az üzemi meliorációs vízrendezési művek fejlesztésével szoros összhangba kerül végrehajtásra. A tervidőszakban nagyobb súlyt kell helyezni a tanácsi belterületi vízrendezés gyorsabb ütemű fejlesztésére. Ennek elősegítésére megyei, hosszú távú fejlesztési terveket kell készíteni és törekedni kell az anyagi eszközök tervszerű koncentrálására és a vízi társulatok szélesebb körű bevonására. A MEGLEVŐ ALLÓESZKOZALLOMÁNY JOBB KIHASZNÁLÁSA A megszigorított gazdasági követelményeknek csak újszerű irányítással és gazdálkodással, a meglevő eszközök jobb, komplexebb kihasználásával lehet megfelelni. A vízügyi szervek termelési és fenntartási feladatainak kapacitásigénye és a meglevő kapacitások közötti összhang további javítása érdekében növekvő figyelmet kell fordítani a termelő állóeszközök (gépek, berendezések, járművek) optimális és szervezett igénybevételére, az elhasználódott állomány csökkentésére, mindinkább biztosítva a kapacitásmérleg egyensúlyát. Tovább kell folytatni a termékszerkezet korrigálását és a kapacitások ésszerű konvertálását a közműépítések területére. A fejlesztési és rekonstrukciós munkák végrehajtása mellett foglalkozni szükséges a vízellátás és szennyvíztisztítás hatékonyságának növelésére irányuló, egyszerű, kis beruházási igényű eljárások kidolgozásával és ezek széles körű elterjesztésével. Különösen a Balaton térségében az üdülési szezonban túlterhelt szennyvíztisztító telepek üzemének intenzifikálását kell végrehajtani. AZ ÁGAZATI BERUHÁZÁSI TEVÉKENYSÉG JAVÍTÁSA Az ágazati feladatok végrehajtása nagy állóeszközállományt igényel és köt le, ezért súlyponti feladatot képez továbbra is a beruházási tevékenység 6
