Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-02-01 / 2. szám
A vízrendezést a mezőgazdasági üzemek meliorációs igényei szerint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal és a megyei tanácsok szakigazgatási szerveivel együttesen kijelölt belvízöblözetekben, elsősorban Békés, Csongrád, Szolnok, Borsod és Szabolcs megyék területén, az üzemi, üzemközi és az állami főművek arányos fejlesztésével valósítjuk meg. Fontos feladat, hogy ennek során a melioráció elsődleges célkitűzése mellett —, hogy tudniillik ott valósuljon meg, ahol a befektetésből a legnagyobb eredmény várható —, ne szoruljon háttérbe a belvizeik által károsított mély fekvésű alföldi területek javítása sem. Kiemelt feladat a Kisköre térség vízrendezésének gyorsítása, továbbá a Balaton vízminőségének javítása érdekében a Kis-Balaton helyreállításával kapcsolatos I. ütem megvalósítása. A tervidőszakban jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a belterületi vízrendezésre. Ezt a területfejlesztés és a települések épületállományának védelme egyaránt sürgetőleg indokolja. Ebben a munkában célszerű a társulatok széles körű bevonásával és nagyobb arányú társadalmi munkával számolni. A mezőgazdasági termelés biztonságát és eredményeit növelő öntöző főművek fejlesztése viszonylag szerényebb mértékű, a fő feladat a meglevő kapacitások hatékony és rendszeres kihasználása. Megkezdődik viszont a főművek rekonstrukciója és a (kettős működésű csatornák fokozatos kikapcsolása az üzemelésből. A beruházási színvonal alakulása szükségessé teszi, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközöket hatékonyan használjuk fel. Különösen fontos, hogy az előkészítés során több változat készüljön a kiemelt feladatok sorolásával és az arányos fejlődés elveinek biztosításával. A fejlesztési döntések meghozatala előtt részletesen meg kell vizsgálni, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a meglevő állóeszközök hatékonyságának növelésére, a kapacitások intenzifrkáIásóra. (Kezdeti lépéseket tettünk még csak az egységesítésben és tipizálásban a tervidőszak folyamán ettől jóval nagyobb eredményeket várunk. A Minisztertanács határozata alapján kidolgozzuk a vízi közmű beruházások költségnormáit, ami szintén hozzájárul majd a gazdaságosság érvényesüléséhez. A nagyobb beruházásokat — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — úgy kell ütemekre bontani, hogy az egyes ütemek üzembe helyezésével csökkenjen a befejezetlen beruházások állománya. A Minisztertanács a terv jóváhagyása során fontos határozatot hozott, amely szerint minden 100 millió forint feletti beruházást az ágazati miniszter szakmailag véleményezi és a megvalósítást figyelemmel kíséri. Ez igen nagy feladatot, felelősséget jelent az ágazatnak, amely a tanácsi szakigazgatási szervek területileg illetékes vízügyi igazgatóságok és a vállalatok szoros együttműködését igényli. Az ágazati fejlesztési célkitűzések és a területi elgondolások összehangolása érdekében folytatjuk azt a jól bevált gyakorlatot, hogy az OVH vezetői közvetlenül tárgyalják meg az ágazati feladatokat a fővárosi, megyei párt- és tanácsi vezetőkkel. Ez a tárgyalássorozat a jövő hónapban megkezdődik és úgy tervezzük, hogy az mindenütt még a tanácsi tervek jóváhagyása előtt lebonyolódjék. ELŐTÉRBEN A SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉGE A VI. ötéves tervidőszakban az elvégzendő termelési feladat megközelítően azonos nagyságrendű, mint az V. ötéves tervben volt, tartalmában és minőségében azonban jelentősen változik. Szolgáltató vállalatainknál az elmúlt években a fejlesztés alapvető célkitűzése a rohamosan növekvő vízigények menynyiségi biztosítása volt. Szervezetünk döntő mértékben erre koncentrált. Most előtérbe kerül a szolgáltatás minőségi, közegészségügyi oldala, amit külön meg kell tanulni. A menynyiségi gondoktól részben megszabadulva erre több idő és figyelem juthat. A nagykanizsai vizsgálat eredményei arra intenek, hogy a vízminőség veszélyeztetettségének jelenségeit nem lehet kívülállóként szemlélni. Vállalatainknak fel kell készülni a vízminőségi, elsősorban a bakteriológiai belső ellenőrzés továbbfejlesztésére. Az eddigi viszonylag extenzív fejlesztések szükségszerű korlátái következtében jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a helyi lehetőségek és a meglevő létesítmények jobb kihasználására, általában az üzemeltetési színvonal minőségi emelésére. Nem kevésbé fontos feladat ezzel egyidejűleg a gazdaságosság biztosítása, ahol a minőség indokolta költségnövekedést többek között a jobb kihasználással, a hálózati veszteség csökkentésével, a fokozott karbantartással, szervezettebb munkával ellensúlyozhatják vállalataink. A növekvő lakóépület-korszerűsítési feladatokkal összhangban jelentkező igény a lakáson belüli vízellátás feltételeinek bővítése. Ezek kielégítésére fokozatosan kerülhet sor. Az ipari fogyasztók körében arra kell törekedni, hogy az ivóvízminőségű felhasználás csökkenjen és azt — ahol az lehetséges — alacsonyabb minőségű víz helyettesítse. A vállalatok építési melléktevékenységük gazdaságos végrehajtásával is javítsák gazdálkodásuk eredményességét és pótolják a fürdőszolgáltatás esetleges veszteségét. A vízügyi igazgatóságok termelőkapacitása adott és olyan nagyságú, amely egy közepes ár- és belvízvédekezéshez szükséges. Ennek a kapacitásnak sem növelése sem csökkentése nem indokolt. Gondoskodni kell azonban annak korszerű fenntartásáról és hatékony kihasználásáról. A vízi közmű építések és a vízügyi nagy létesítmények megvalósítása erre lehetőséget nyújt ott, hol 1981—82-ben esetleg még szabad kapacitások adódnak. Az eddigiekhez hasonlóan kell gondoskodni az igazgatósági műhelyek gazdaságos kihasználásáról és a készenléti javítás mellett a folyamatos (gyártási tevékenység szervezéséről. Számítunk vállalataink és igazgatóságaink nagyobb arányú részvételére a külföldi export-fővállalkozásban is. Építőipari vállalataink, a VÍZGÉP, a FOKA és a VIKUV kapacitásának kitöltése jó szervezéssel nem jelenthet problémát. A korábban megszokott dinamikus fejlődés gondjai helyett most jóval több idő jut majd a munkaszervezésre, a termelékenység emelésére, a hatékonyság javítására. Nagyon röviden kell foglalkoznom a gazdasági szabályozás kérdésével. A VI. ötéves terv szabályozó rendszere gyakorlatilag 1980-ban kialakult, minimális finomítása 1981-re megtörtént. Az adott szabályozás részünkre kielégítő, vállalatainknak megfelelő keretet teremt a gazdálkodás vitelére és tevékenységük fejlesztésére. A társadalmi közkiadások tekintetében a VI. ötéves terv a korábbi ötéves tervekkel szemben alacsonyabb fejlesztési ütemmel számol. A vízgazdálkodási költségvetési szerveknél is mérséklődik a fejlődési ütem, ezen belül elsősorban a vízügyi létesítmények fenntartásához szükséges anyagi fedezet biztosítását tartjuk kiemelt feladatnak. Terveink szerint a VI. ötéves terv időszakára, mintegy 10 milliárd forint állami támogatással számolunk, ami lehetővé teszi a feladatok magas szintű ellátását. A következő tervidőszakban egész tevékenységünket az ésszerű takarékosságnak kell jellemeznie. Ez vonatkozik a költségekkel való takarékosságtól az anyag- és energiatakarékosságon keresztül az idővel és (munkaerővel való takarékosságig a gazdálkodás minden területére. Szerveink erre már korábban is gondot fordítottak, az eddigi gyakorlatot kell következetes irányító és ellenőrző munkával erősíteni. KUTATÁSRA EGYMILLIÁRD FORINT Tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre igen jelentős összeget, öt év alatt egymilliórd forintot irányoztunk elő. Ennek hatékony felhasználása kiemelkedően fontos ágazati feladat. Minden eddiginél jobban előtérbe kell állítanunk ágazatunkban az alkotást és annak elsődleges forrását a rátermett alkotó embert. Erkölcsi és anyagi elismeréssel kell támogatnunk ebben a munkában a kezdeményező felelősséget vállaló szakembereinket, a jól képzett mérnököket és kiváló szakmunkásakat egyaránt. A VI. ötéves tervi kutatási és fejlesztési munkánkat elsősorban az üzemelési és fenntartási feladatok korszerűsítésére, új hatékony tisztítási eljárások bevezetésére, a tipizálási és technológiai egységesítésre koncentráljuk. Fontos terület a vízkárelhárítás és a vízminőségvédelem berendezéseinek, műszereinek, eljárásainak korszerűsítése, fejlesztése. Napi feladataink mellett sem szabad megfeledkezni távlati célkitűzéseink megvalósítását elősegítő munkáinkról. Tervszerűen készül az új Vízgazdálkodási Keretterv, széles körű kutatómunka folyik a felszín alatti vízkincs feltárására, a tározási lehetőségek számbavételére, a számítástechnika fejlesztésére és gyakorlati alkalmazására, a hidrológiai tevékenység korszerűsítésére. A VI. ötéves terv időszakára célul tűztük ki, hogy a népgazdasági ágak bérstruktúrájában elfoglalt helyünket megtartsuk és a vállalataink között meglevő különbségeket tovább csökkentsük. 4
