Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-12-01 / 11-12. szám

Téli felkészülés az Már véget ért a szép, ragyogó nap­sütéses ősz, ködös, esős, borongás na­pok váltogatták egymást, amikor fel­kerestük az Árvízvédelmi és Belvízvé­delmi Központi Szervezetet, és tájékoz­tatást kértünk arról, hogyan készülnek a téli hónapokra, az esetleges jeges árvizek elleni védekezésre. Kérdéseink­re Pesti Imre, az ÄBKSZ igazgatóhelyet­tese adott választ. — A jeges árvizek elleni védekezés esetében is, még fokozottabban, mint más esetekben — a legcélszerűbb vé­dekezés a megelőzés, — mondotta. — Míg árvízvédekezések esetén az ár­hullámok főbb jellemzői a felülről ér­kező víztömeg és vízállások észlelése alapján — a vízjárás függvényében — kisebb-nagyobb távra előjelezhetők és így a védekezésre fel lehet készülni, ad­dig a jeges árvizek a váratlan jelen­ségek következtében rendkívüli felada­tokat rónak a védekezőre. Ezt nehezíti, hogy a téli fagyos, zord időjárás viszo­nyai között kell az egyébként is rend­kívüli megterhelést jelentő feladatokat ellátni. — Hol fordulhat elő jeges árvíz? — Magyarországon elsősorban a Duna Dunaföldvár alatti szakasza okoz­hat rendkívüli jeges árvizet, az ország­határtól délre levő mintegy 100 km-es Duna-szakasszal együtt. A Dunán rend­szerint az okoz jeges árvízveszélyt, ha a beállt jégtakaró a nyugatról érkező tavaszi hőmérsékletemelkedés hatására felülről indul meg, és így az ún. má­sodlagos zajlás következtében mozgó jégtömeg rátorlódik az alsó szakaszokon még álló jégtakaróra. Leggyakrabban a Tiszán kell jégtö­rési és jégrombolási munkát végezni, de itt ezek a bevatkozások rendszerint eredményesen végződnek és nem ala­kul ki árvizet okozó jéqtorlasz. A Tiszán általában mintegy 1000 m3/sec. vízho­zam alatti másodlagos zajlás nem okoz jeges árvizet. Itt fő feladat a két duz­zasztómű: Tiszalök és Kisköre jégkár elleni védelme. A Tisza alsó szakaszán is megváltozott a jégjárás a Novi- Becsénél épült duzzasztómű hatására. Itt előzetes számítás szerint 70%-ról 90%-ra nőtt a jégbeállás valószínű­sége. A kisebb vízfolyások közül a Lajta, a Rába alsó szakasza (80 km), a Mar­cal alsó szakasza (8 km), a Zala, a Mura, az Ipoly és mellékfolyásai, a Zagyva, a Túr, a Szamos, a Kraszna, a Lányai csatorna, a Bodrog, a Hernád, a Tárná, a Berettyó és a Körösök jelen­tenek potenciális jeges árvízveszélyt. — Mi az ÁBKSZ feladata? — Feladatunk, hogy a jég-képződés és a jégmozgás megfigyelésével olyan törvényszerűségeket állapítsunk meg — a velünk együttműködő partnerek se­gítségével —, amelyek alapján be tu­dunk avatkozni a jég keletkezésébe, ill. a jégjelenségek alakulásába úgy, hogy a jégtorlasz és a jeges árvíz ke­letkezését megelőzzük. Természetesen, továbbra is fel kell készülnünk a ve­szélyes jégtorlódások és jégtorlaszok megbontására, és ma még fel kell ké­szülni a jeges árvizek ellen az árvé­delmi végműveken folytatott eredmé­nyes védekezésre is. Az OVH Árvízvédelmi és Folyamsza­bályozási Főosztálya évekkel ezelőtt egv munkabizottságot hozott létre, melynek feladata a jéggel kapcsolatos nemzet­közi kutatási eredmények hazai alkal­mazása. ill. továbbfejlesztése. Ebben a munkabizottságban az ÁBKSZ-nek je­lentős feladatai vannak. Ennek kere­tén belül létesítettünk 20 db ún. klí­maállomást a Dunán, a Tiszán és a Rá­bán azzal a feladattal, hogy a me­teorológiai jelenségeket közvetlen a vízfolyások mentén lehessen tanulmá­nyozni, egyidejűleg megfigyelve a jég keletkezésének, ill. a jégjelenségek ala­kulásának folyamatát azért, hogy me­teorológiai adatokból megoldható le­gyen a jégjelenségek kialakulásának előrejelzése a szervezett és hatékony védekezés megszervezése érdekében. A jeges árvízre veszélyes Duna-szaka­­szon folyik a vízmércehálózat sűrítése, hogy a jégtorlódások, jégtorlaszok he­lyét minél pontosabban lehessen be­határolni. Még ebben az évben meg­jelentetjük az „Irányelvek a jégrom­bolási feladatok végrehajtásához” című könyvet, amely tartalmazza a jégtö­réssel és a jégrombolással kapcsola­tos ismereteket. Elkészült „Az Országos Vízügyi Hivatal felügyelete alá tartozó vontató-jégtörő hajók biztonsági előírá­sai jégtörés idején” című szabályozás. Folyamatban van a jeges védekezéssel kapcsolatos jogszabályok korszerűsítése az OVH-ban az általunk felterjesztett 10 db tervezet alapján. A vízügyi igazgatóságok által meg­szervezett jégfigyelő szolgálat adat­szolgáltatásának kiegészítésére és pon­tosítására minden vízügyi igazgatóság­nál, a Vízgazdálkodási Intézetnél, a Vízügyi Dokumentációs Központnál és az ÁBKSZ-nél megfelelő számú szak­embert képeztünk ki a légi megfigyelés és az ígv szerzett adatok feldolgozásá­ra. A Vízgazdálkodási Intézettel közö­sen rendezett tanfolyam hallgatói ré­szére ugyancsak közös munkaként el­készült a „Segédlet a vízügyi légi meg­figyelés és légi fényképezés megszerve­zéséhez, előkészítéséhez és végrehajtá­sához” című útmutató. Folyamatban van a „Tiszai jégkáre!hórítási irányel­vek" című szabályzat korszerűsítése. — Ezek mind kutatási és fejlesztési munkák. Miiven konkrét felkészülést vé­gez az ÁBKSZ a védekezésre? — Felülvizsgáltattuk a jégtörőhajókat, és az ebből adódó intézkedések meg­tétele után elkészült az 1981—1982. évben jégtörésre rendelkezésre álló hajók jegyzéke. Ezt követően elkészül a hajók védekezési helyekre történő beosztása. Folyamatban van az OKGT-vel közös beruházásként egy darab új „Pilátus" repülőgép beszerzése. Az elmúlt évek során új, korszerű jéglyukasztó és jégrobbantó műanyag­­töltet-burkolatokat fejlesztettünk ki és szereztünk be. Ezek fő jellemzői: a rob­banóanyagot a helyszínen használatba­vétel előtt töltjük a burkolatokba, ezért ezek tárolása és kezelése nem igényel különleges bánásmódot. A beléiük töl­tendő robbanóanyag egy részét saját raktárainkban tároljuk, nagy részét vi­szont egy megállapodás alapján köz­vetlenül a gyártó műtől kapjuk, biztosít­va azt, hogy veszély esetén a teljes rak­tári és napi termelési mennyiséget ren­delkezésünkre bocsátják, megszervezve az éjjeli és ünnepnapi átvétel lehető­ségét. Folyamatban van egy megál­lapodás társulás formájában létreho­zott robbanóanyag-raktáraik készleté­nek igénybevételére. — Hogyan biztosítják a szakember­utánpótlást a robbantási munkákra? — Szervezetünk az egész ország te­rületére érvényes robbantási engedél­lyel rendelkezik. Mivel ilyen esetben Fólialeterhelés homokzsákokkal 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom