Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-12-01 / 11-12. szám
BEMUTATJUK a pályaműveket |l Az Alkotó Ifjúság ’81 pályázatra 118 pályamű érkezett. A pályázatot 1981/7-es számunkban értékeltük. A pályaművek rövid műszaki ismertetését folyamatosan közöljük, így is segítve az értékes alkotó gondolatok széles körű megismertetését. Pályázó neve: Berki András Munkahelye: Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula MELIORÁCIÓS MUNKÁK EREDMÉNYEI A FÜZESGYARMATI „VÖRÖS CSILLAG" MGTSZ TERÜLETÉN A pályázatra beküldött dolgozat a meliorációs munkák helyes végrehajtásának fontosságát támasztja alá a füzesgyarmati „Vörös Csillag" Termelőszövetkezet területén kivitelezett kereken 9000 ha-os felszíni vízrendezés, 300 ha-ra kiterjedő alagcsövezés, az 1300 ha-nyi nyomócsöves esőztető öntözőberendezés és a 250 ha terjedelmű legelő öntözés példáján keresztül. Ismerteti a Tsz 13 ezer ha-ra kiterjedő területének talajtani, geológiai és éghajlati viszonyait, továbbá a hidrológiai helyzetét. Tájékoztatást ad az alkalmazott agrotechnikai és műszaki eljárásokról, igazolja a munkálatok elvégzésének szükségességét a biztonságosabb gazdálkodás megteremtése, valamint a termésátlagok növelése érdekében. ф Pályázó neve: Wiszt Mária oki. üzemmérnök Munkahelye: Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula GYÓGY-, STRAND- ÉS TISZTASÁGI FÜRDŐK BEFOGADÓKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA BÉKÉS MEGYÉBEN Az ország és a megye fürdőellátásának általános ismertetése után a pályázó 24 település helyzetét tárja fel a fürdőkre vonatkozó statisztikai adatok táblázatos összeállításával és a befogadóképességet szemléltető grafikonokkal. Megállapítja, hogy a megyei fürdőellátottság az országos szinthez képest kedvező és azonosan a többi megyével a tisztasági fürdők iránti érdeklődés fokozatosan csökken. Az adatok értékelése és a megyei helyzet ismeretében mind a gyógyfürdők, mind a tisztasági fürdők, mind pedig a strandfürdők vonatkozásában véleményt fejt ki az igényekhez igazodó fejlesztés szükségességéről, illetve a jelenlegi szinten való tartásról. ф Pályázó neve: Kovács Árpád Munkahelye: Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság, Pécs LABORATÓRIUMI LEPÁRLÓKÉSZÜLÉK A szerző megállapítása szerint a vízügyi igazgatóságok laboratóriumaiban általánosan használt szerves oldószerek regenerálására megfelelő berendezés nem áll rendelkezésre, így az oldószerek egy része a szennyvízcsatornába kerül, ez pedig mind környezetvédelmi, mind pedig takarékossági szempontból megengedhetetlen. Pályázatában egy olyan berendezés részletes ismertetését adja, amely hazai eszközök felhasználásával és könnyű kezelhetőséggel alkalmas a különféle szerves oldószerek regenerálására és finomítására, A lepárló készüléket az Igazgatóság laboratóriumában szakaszos üzemet lehetővé tevő kivitelben elkészítették és üzemszerű használatba vették. A berendezés leírása előtt a pályázat foglalkozik a lepárlási folyamat fizikai alapjaival, módszereivel és a gyakorlatban elterjedt eszközeivel. A hazai célokat szolgáló lepárló készülék fényképekkel illusztrált ismertető anyaga minden egyes szerkezeti elemet (töltetes oszlop, kolonnafej, forralóedény és fűtőberendezés, állványzat) külön taglal: végül gazdaságossági számítás egészíti ki a pályaművet, miután a szerző újítási javaslatként is kívánta kezeltetni a megvalósított elgondolását. Pályázó neve: Kovács Árpád Koroknai Gábor Munkahelye: Déidunántúli Vízügyi Igazgatóság, Pécs LABORATÓRIUMI BEPÁRLÓKÉSZÜLÉK Az ország vizei radioaktivitásának rendszeres meghatározásához vett vízminták előkészítése céljait szolgálja az a készülék, melyet a szerzők pályamunkájukban és egyben újítási javaslatként ismertetnek. Leírják a vízminta előkészítés jelenlegi módszerét, eszközeit, majd az általuk javasolt és kísérleti példányként már üzemelő készülék új megoldásait, előnyeinek részletes felfelsorolásával. Ilyenek: az infralámpás hőközlás, mellyel a vízminták besugárzása felülről történik és a bepárlás gyorsan, egyszerűen és tisztán végezhető el; (250 W-os infravörös sugárzó lámpák) a radiokémiái mérésekhez kvarctálak, illetve platinatálak helyett alkalmazott teflon edények bevezetése, ami elkerülhetővé teszi a szárazmaradék kaparásos eltávolítását, miután a teflon edényekben a tapadás minimális. Ezzel megszűnik a szennyezett porok belégzésének veszélye, összehansonlító táblázat tünteti fel a vízfürdős és az infralámpás bepárló jellemző teljesítményi és energiaszükségleti adatait, továbbá gazdaságossági számítás mutatja ki az elérhető megtakarítást, illetve hasznot. Pályázók neve: Farkas László, György László, Németh Gabriella Munkahelye: Mélyépítési Tervező Vállalat, Budapest JAVASLAT AZ AKTÍVSZÉNPOR-SZÁLLITÁS KORSZERŰSÍTÉSÉRE ÉS A NEDVESÍTŐ BERENDEZÉS IMPORTJÁNAK KIVÁLTÁSÁRA A víztisztításban alkalmazott aktív szénpor jelenlegi használatának ismertetésével mutatnak rá a pályázók azokra a műveletekre, amelyek során a poriások adta szennyezések fellépnek és adott esetben a levegőben úszó szénpor robbanásveszélyt is jelenthet. Hat fázisra bontottan adják meg az aktív szénpor útját a gyártás helyétől a kezelést igénylő vízbe történő adagolásig, majd részletes leírás és négy ábra foglalja össze, illetve szemlélteti javaslatukat a gazdaságos és korszerű technológiai megoldásra. A szállítást, illetve az azt megelőző kiszerelést, a kezelést és a tárolást hazai gyártású gumikonténerekkel kívánják megoldani. A nedvesítés céljaira az ugyancsak itthon előállított vízgyűrűs vákuumszivattyút irányozzák elő, mely a porzásmentes előkészítést oldja meg. Az anyag mérlegelésére nincs szükség, miután a nedvesítő-adagoló tartály hasznos térfogatának, valamint az alkalmazott gumikonténerben levő aktív szénpor súlyának értékéből állandó koncentrációérték alakítható ki. Pályázó neve: Bálint Zoltán Munkahelye: Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Nyíregyháza A FELSÖSZABOLCSI BELViZÖBLÖZET LEFOLYÄSVIZSGÄLATA A felsőszabolcsi belvízrendszer fejlesztésének kidolgozásához szükséges területi adottságok, a vízrajzi és meteorológiai jellemzőket vizsgálja a pályamű, annak érdekében, hogy a helyesnek ítélhető beavatkozások hidrológiai alapjai és hatásai értékelhetők legyenek. Részleteiben taglalja a lefolyási viszonyokat és megállapításokat tesz a lefolyási tényező és az átemelt belvízmennyiség összefüggéseire. Taglalja a meglevő rendszer vízszállító képességét, továbbá meghatározza azt a vízmennyiséget, melyet a csatornahálózatnak adott 8
