Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-12-01 / 11-12. szám

dés a „Vodoinform" (a vízügyi informá­ció) területén. A VVÉ éves tervében levő témák há­rom fő között oszlanak meg, így mint­egy 10 témából áll egy-egy munka­társ éves munkaterve. A KGST Titkárság a szakértők mun­kafeltételeit szabályzatban rögzíti. Töb­bek között pontosan és lelkiismeretesen kell végrehajtani kötelezettségeket, ta­karékosan kell bánni a Tanács javai­val, a munkában kezdeményezést kell tanúsítani, gondot kell fordítani a kép­zettségi színvonal emelésére. Jól kell ismerni a KGST alapszabályát, a fel­sőszintű tanácskozások határozatait, az eljárási szabályokat, összefoglalóan választ kell adni az országok részéről felmerülő minden kérdésre. Természetesen fokozott követelmény a szakmai felkészültség is, hisz szak­mai kérdésekben nemcsak joga, ha­nem kötelessége állástfoglalni a KGST alkalmazottjának. Lényegesnek minősül, hogy a KGST szakértője jó vezetői tulajdonságokkal is rendelkezzen. Előfordul, hogy egy ér­tekezlet levezetése a Titkárság képvi­selőjére hárul. A témavezető ország elnöke az országok hozzájárulásával például a szerkesztő bizottság ülései­nek levezetésével bízza meg a titkárság képviselőjét. A vezetői tulajdonságok közé sorol­ható a KGST tisztviselőinél a helyes, diplomatikus magatartás. A tagor­szágok képviselőivel történő kap­csolattartás, munkavégzés, levelezés, egyeztetés, esetleges véleménykülönb­ségek során tekintettel kell lenni az országokban érvényes jogszabályok­ra, szokásokra, elvi álláspontokra. Lé­nyegében a Titkárságon dolgozó taná­csosok, szakértők mindegyik tagország érdekét képviselik és mint nemzetközi szervezet tisztviselői tevékenységükben, állásfoglalásaikban, a szakmailag he­lyes, előremutató, tárgyilagos nézetek­nek kell visszatükröződniük. A KGST országok szocialista gazda­sági integrációjának fejlesztését és együttműködésük kiszélesítését és el­mélyítését célzó Komplex Programja sze­rint a tagországok megállapodtak a vízgazdálkodás alapvető irányaiban és az együttműködés távlati feladatai­ban. A népgazdaság szükségleteinek kielégítése megfelelő minőségű vízzel, a vizek szennyeződés elleni védelme, hidraulikai, hidrotechnikai, vízépítési) árvízvédelmi, vízgazdálkodási kérdések megoldása, a vízkészletek ésszerű fel­­használása, az érdekelt országok együttműködése a Duna és Tisza prob­lémáinak megoldásában mind olyan fel­adatok, amelyek megoldása egyaránt hasznos mind a társadalom, mind az egyén számára. Dr. Miklós Károly A vízügyi szolgálat dolgozói is mély megrendüléssel fogadták a hírt: Fehér Lajos, a munkásmozgalom régi harco­sa, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, nyugalmazott miniszterelnök-he­lyettes, a Magyar Partizán Szövetség elnöke hosszan tartó betegség után el­hunyt, A szomorú hír hallatára felidéződtek bennünk azok a küzdelmes árvízi csa­ták, melyekben az Árvízvédelmi Kor­mánybizottság elnökeként Ö is részt vett és a Tőle megszokott mély felelős­ségtudattal, körültekintéssel szervezte, irányította e fontos testület munkáját. Fehér Lajos halálával olyan ember távozott el körünkből, aki egész életé­ben a társadalmi haladásért küzdött és egyetlen cél lebegett előtte: a nép szol­gálata. Azok közé az emberek közé tartozott, akik soha nem önös érdeket képviselnek, hanem a nép javát akar­ják, akik a maguk boldogságát a nép boldogulásában keresik. Ez volt számá­ra az a biztos iránytű, mely ténykedését mindig irányította, mint a szocializmus ügyének hű katonáját. 1917. december 15-én született Szeg­halmon, földműves, napszámos csa­ládban. A tehetséges parasztfiú egy­szerre ismerte meg a betűt és a két­kezi munkát. A nyári szünidőkben cse­lédnek, részesaratónak szegődött. Ki­tüntetéssel érettségizett, majd Debre­cenben, ingyen kvártélyoskosztos egye­temistaként már egyre világosabban fo­galmazta meg a maga számára élet­programját. Már debreceni egyetemis­taként — a 30-as évek végén — eltö­kélt szándéka volt, hogy újságíró lesz. A munkásmozgalomba hivatásszerűen akart bekapcsolódni, s úgy ítélte meg, hogy erre számára legnagyobb mozgá­si lehetőséget ez a pálya nyújt. Első írása 1941. tavaszán jelent meg a szer­vezett munkások lapjában, a Népszavá­ban. 1942-ben vették fel a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Előtte már röp­­cédulákot írt, terjesztett, baloldali fia­talokat szervezett. Megbízatása, a föld­munkásság szervezése volt. 1944-ben a párt fegyveres ellenállás szervezésével bízta meg. Partizáncsoportokat hozott létre, vezetett. Toll helyett fegyverrel küzdött tovább a független, demokrati­kus Magyarországért. A második világ­háború vége felé az egyik legtevéke­nyebb részese volt a hazai partizának­cióknak. A felszabadulás után újság­íróként, szerkesztőként dolgozott, csak­nem egy évtizedet tevékenykedett a Sza­bad Földnél és a párt központi lapjá­nál. A legismertebbé azonban agrár­politikusként vált. 1956. novemberében tagja lett az MSZMP Ideiglenes Intézőbizottságának, majd a megalakuló Központi Bizottság­nak, Politikai Bizottságnak. Dolgozott a Központi Bizottság titkáraként, a kormány elnökhelyetteseként. Tehet­sége, alkotó ereje jelentősen hozzájá­rult a párt, a kormány agrárpolitikájá­nak formálásához, a munkás-paraszt szövetség erősítéséhez, a falu felemel­kedéséhez. Munkájának igen nagy sze­repe volt a hazai mezőgazdaság nem­zetközi elismerésében. A mezőgazdaság szocialista átszervezésétől, annak meg­szilárdításáig, jó megalapozásától, an­nak kibontakoztatásáig minden érdem­leges feladat megfogalmazásában, tel­jesítésében ott volt. Mint az Országos Vízügyi Hivatal felügyeletét ellátó illetékes miniszter­elnökhelyettes igen hatékony segítséget nyújtott vízgazdálkodásunk nemzetközi elismerést is kiváltó fejlődéséhez, az embert próbáló árvízi időszakokban a veszély mielőbbi elhárításához, annak elmúltával pedig az okozott sebek gyors orvoslásához. Mindig féltő gonddal kí­sérte figyelemmel a bajba jutottak sor­sát és a gátakon küzdők hősi erőfe­szítését. Fehér Lajos nyugdíjasként is aktív munkása maradt közéletünknek. Eredményes munkásságáért számos magas kitüntetésben részesült, tulaj­donosa volt a többi között —• a Ma­gyar Népköztársaság Érdemrendjének, a Szocialista Hazáért Érdemrendnek, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem­nek és a Magyar Szabadság Érdem­rendnek. Internacionalista tevékenysé­gének elismerését több magas külföldi kitüntetés is jelzi. Fehér Lajos halálával olyan ember távozott el sorainkból, akinek munkás­sága, életműve jelentősen hozzájárult emberibb életet formáló társadalmunk fejlődéséhez. Következetes helytállásá­nak, nagyszerű emberségének példája velünk marad és útmutatásul szolgál számunkra. Emlékét megőrizzük. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom