Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-12-01 / 11-12. szám

gű, 1 :3 rézsűjű, és amely — az esetek többségében — szakaszosan kerülhet megépítésre. A kikerülő föld úgy térítő­dik, hogy a szigeteken történő zagyelhe­lyezés esetén azok zagygátjai is legyenek. 4. A tározó létesítésével megváltozott folyószakasz ökoszisztémájának olyan szabályozására törekszünk, hogy kiala­kuló természeti életterekkel (erdő, rét, vízi élettér) ökológiai célokat és a vizek minőségének javítását is elősegítsük (halpopuláció javításával is). 5. A műszaki célokkal összekapcsol­juk a sporthorgászat, evezősport, vitor­lássport, széllovaglás) feltételeinek ja­vítását. Már jelenleg is számos horgász­hely alakult ki, a helyi kajak-kenu és vitorlás sportszakosztályok versenyzésre alkalmas pályákkal rendelkeznek. 6. A műszaki céllal azonos súllyal ér­vényesítjük a természeti adottságok és a tájjelleg megőrzését. Ezért a szárazu­latok (szigetek, félszigetek) növényi ál­lománya a természetes növényi sarjak­­ból fejlesztendő. A természetvédelmi ér­dekek érvényesítése; a vadon élő em­lősöknek és madaraknak megfelelő élet­tér kialakítása a HNP érdekeivel össze­hangoltan fog történni. A RENDEZÉSI MUNKA NEHÉZSÉGEI A tározótér rendezése és körülmé­nyei a megszokott földmunkáktól és az általános vízépítési feltételektől jelen­tősen eltérőek. Az eltérés okai: 1. A tározó vízszinttartása és az éven­te többször levonuló árhullámok miatt reálisan tervezhető építési idő leszűkül 2—3 hónapra. Az elázott talaj, a gyakori csapadék, az esetleges árhullám miatt a munka nehezen szervezhető, csak nagyon ru­galmas alkalmazkodással végezhető. 2. A cserjék még nem fák, gépi vá­gásra nem alkalmasak. Erősek, és mind­jobban azok lesznek ahhoz, hogy kuko­ricaszár adaoterrel, vagy dózerrel el­­távolíthatók legyenek. A tározófenéken maradó tócsák miatt az irtási területek sokszor megközelíthetetlenek, a kivágott cserjék elszállítása, elégetése, eltávolí­tása olykor lehetetlen. A cserje növe­kedése olyan erőteljes és tömege olvan naqy mennyiségű, hogy néhány év múl­va kitermelhetetlenné válhat. 3. A szigetek kontúrjainak kialakí­tása az elázott talajon szárazkotrós munkával esetenként lehetetlen. Árhullá­mok idején nem csak a munka hiúsul meg, még a gép is víz alá kerülhet. 4. Úszókotróval (MASZTER) való za­­avolást a avökerek, fatuskók zavariák. akadályozzák. Az úszókotró útjában levő zöldtömeg eltávolítása önmagában is külön orobléma. 5. Úszópontra szerelt földmunkagéoek mozgatása nehéz a kis vízmélység miatt. A VI. ÖTÉVES TERVIDŐSZAKBAN VÉGEZHETŐ LEGFONTOSABB MUNKÁK A fenti és még fel nem sorolt egyéb nehézségek miatt a rendezési munka nehezen tervesithető, ezért a rendezés­re inkább csak munkaprogram készít­hető. Éhből eredően a kiivteli technoló­giák változása miatt az éDÍtési költséq és a sorrendiség is változhat. Ha ki­alakulnak az eredményes technolóqiák és lesz megfelelő géppark, majd lehet a tervszerűséget fokozatosan növelni. Véleményünk szerint jelenleg a munkák fontossági sorrendjét lehet meghatá­rozni. Ezek: — az Abádi víztér rendezése, a szi­getek kialakításával, — a Tisza bal parti terület rendezése a 33-as út két oldalán (Tiszafüred tér­sége), — az öblítőcsatornák — szükség és lehetőség szerinti — alakítása a 33-as út feletti víztérben. Az előirányzott vízügyi munkák és az ezekkel egyidejűleg (remélhetőleg) meg­valósított terület és település-fejlesztés hatalmas szervező, tervező, irányító, kivitelező feladatokat foglal magába. A megvalósítás nem egy-két év mun­kája. Talán egy tervidőszak is kevés lesz hozzá, de ha minden vonatkozás­ban erőteljesen megindulnak a mun­kák (nemcsak vízügyiek), akkor a terv­időszak végére az eredmény már lát­ható módon fog jelentkezni Abádszalók, Kisköre, Tiszafüred térségében. A mun­ka nehéz lesz, olyan emberek kellenek, akik a Tisza mellett tanulták meg a harcot a vízzel és a vízért, ott ahol 150 évvel ezelőtt még a természet erői ural­kodtak, ott ahol az ember, a tiszai em­ber legyőzte a pusztító vizet, kezébe véve saját sorsát és virágzó mezőgaz­daságot teremtett a hajdani vízjárásos vagy aszályos vidéken. Még az évszázados pusztaság a Hor­tobágy is termékennyé vált az utóbbi évtizedek folyamán, de egyben meg­tartotta régi páratlan vonzását is. Hasonlóan a Kiskörei tározó terüle­tét is olvan szigetekkel tarkított termé­szeti szépséggé kell varázsolnunk, ami­lyen másik vagy hozzá haszonló Tisza­­táj nincs. A szigetek a szabályozatlan folyónak hajdani és a legvarázslato­sabb természeti szépségei voltak. A lé­tesítendő szigetek is fokozni fogják a tározó természeti varázsát és kárpótol­ják a térség lakóit az átmenetileg si­kertelennek tűnő emberi beavatkozásért, amelyért mint mindig a természet most is figyelmeztetett. A Kiskörei tározótó rendezésével az egész Alföld vízi üdülésének és vízi sportjának a központját teremthetjük meg. Olyan páratlan üdülőterület ala­kulhat ki, amely a 150 év előtti vadre­gényes Tiszatáj romantikáját ötvözi a mai modern vízparti üdülés klutúrájá­­val. Elnöki értekezleten tárgyalták Három fontos kérdés szerepelt az OVH elnöki értekezletének riovfember 10-i ülésén. A vízgazálkodás T982. évi költségvetéséről szóló tervezetet Boksa István főosztályyezető terjesztette elő. Az elnöki értekezlet az előterjesztést elfogadta —• a megfelelő kiegészíté­sekkel — és felhívta a figyelmet a kö­vetkezőkre. A szigorúbb gazdasági fel­tételek és költségvetési korlátozások el­lenére a vízügyi szervek jövő évi mű­ködési feltételei biztosítottak. A gaz­dálkodás irányításában azonban fontos szerepet kell kapjon a tartalékok feltá­rása, tovább kell folytatni az ésszerű takarékosságot, csökkenteni a közkiadá­sokat és következetesen alkalmazni a gazdálkodás minőségi elmeit. Napirend­ként szerepelt az elnöki értekezleten a vízügyi alap ez évi tervének várható tel­jesítése és jövő évi előirányzata, amelyet ugyancsak Boksa István főosztályvezető terjesztette elő. Az elhangzott vita alap­ján az előterjesztést elfogadták azzal a kiegészítéssel, hogy a vízügyi alap tartalékalapjának függvényében a Ba­latonnak és környékének vjzminőségvé­­delmét szolgáló tározók építésének üte­mét — a tervezett támogatások növe­lésével — meg kell gyorsítani. A vízrajzi tevékenység helyzetéről és feladatairól dr. Alföldi László főosztály­­vezető tett előterjesztést, amelyet ugyan­csak elfogadtak az értekezlet részt­vevői. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom