Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-09-01 / 9. szám

hogy a Szinva-forrásnál levő vízkivé­telt táplálná, ahol a vízhozam-kiegyen­lítés lényegében már megoldott. Külö­nös figyelmet érdemel ez az eset, mert a Szinva-forrásnál kapott víz lényegesen olcsóbb, mint a Miskolc vízellátására termelt többi víz. Minden 100 000 m3 víz kb. 0,5 millió Ft megtakarítást je­lenthet évenként. További lehetőségek vannak a Mecsek hegységben a Nyáros patak völgyében (0,6 millió m3), a Ta­­polca-patak völgyében (0,5 millió m3) és a Kőlyuki völgyben (1,6 millió m3). Hasonló lehetőségek vannak az or­szág többi karsztos területein is. A Du­nántúli Középhegység különös figyel­met érdemel. A karsztvízkészlet mester­séges növelése — előzetes becslés sze­rint — gazdaságos lenne. A laza üledékes kőzetben a felszín alatti víztározás feltételei még jobbak, mert az ország területének jelentős ré­szén van felszínközeiben homok, vagy kavicsréteg, mely célszerűen felhasz­nálható. Mivel a homok- és kavicsré­tegekben a víz mozgása a felszínihez képest nagyon lassú, a betáplálási és vízkitermelési létesítmények megfelelő elhelyezésével a felszín alatti tározódás jól hasznosítható. A felszín alatti víztározás szempontjá­ból természetesen nemcsak a hidroló­­giailag megfelelő víztartó réteg fon­tos, hanem a felhasználható felszíni víz mennyisége, minősége, időbeli elosz­lása, az esetleg szükséges kiegyenlítő tározás és az elvezetés, továbbá az el­szikkasztás feltételei is. Néhány említés­re érdemes lehetőség laza, üledékes kőzetben: A Sajó és a Hernád között kb. Ongá­­tól D-re 60 km2-nyi területen kedvező lehetőség kínálkozik a homokos kavics­réteg hézagainak, mint tározótérnek a hasznosítására, esetleg összekötve a víz minőségének javításával is. A tározandó vizet a Hernádból cél­szerű kivenni akkor, amikor vízhozama kb. 37 m3/sec. felett van. Ennek tartós­sága kb. 120 nap. 10 millió m3 tározá­sához kerekítve 1 m3/sec vízhozamot kell kivenni és elszikkasztani, illetve az elszikkasztás helyére elvezetni. A területen több, jelentős nagyságú felhagyott, vagy működő kavicsbánya van. Érdemes megvizsgálni ezek szik­kasztó felületekként való felhasználásá­nak lehetőségét. Ha ugyanis ezeknél csak 0,2 m3/nap beszivárgással számo­lunk, hektáronként 200 000 m3 víz szivá­rog el 100 nap alatt. A Sajó és Her­nád közötti területen a geológiai és hidrológiai feltételek akár 20—30 millió m3 felszín alatti tározást is megenged­nek, ami egyrészről lehetővé teszi a területről való víztermelés jelentős fo­kozását, másrészről a Sajó felől szivárgó szennyezett víz visszaszorítását. Másik lehetőség a Hernád bal part­ján van, Bocs alatt. A kb. 40 km2 terü­leten 10-—20 millió m3 víznek jut hely a homokos rétegben. A Sajó és a Hejő közötti összesen kb. 70 km2 területen belül 5—10 millió m3 víz tározható a kavicsrétegben, ami a Hernádból nyerhető. Az elszikkasztás történhet Nyékládháza környékén meg­levő kavicsgödrök felhasználásával. Ezek jelentős kb. 200 hektárnyi területük miatt felszíni tározóként is jelentősek, hisz' 1 m vízszintváltozás kb. 2 millió m3-t jelent, csak a tavak felszínén. Továbi lehetőségek vannak a Mátra déli lejtőjén (4 millió m3), Szombat­hely és Sárvár között (10 millió m3), a Perint és Gyöngyös között (10—20 millió m3), Sárvíz völgyében (5 miliő m3), Pá­pától É-ra (15 millió m3). Az említett példák nem jelentik a ha­zai lehetőségek teljes felsorolását, csak kiragadott példák. A valóság valószí­nűleg lényegesen többet kínál a gazda­ságosan hasznosítható felszín alatti víz-Dombóvár hangulatos dunántúli kis­város a Kaposvár—Koppány menti dombvidék déli részén. Története négy­ezer évre nyúlik vissza, a rómaiak ide­jén Pons Mansuatina néven már ismert és fontos útmenti település. A honfoglalás után Árpád erődít­ményt építtetett a mocsaras vidékre, majd később egy Dombóy Pál nevű jogtudós várat emelt — Dombóvár a nevét erről a várról kapta. A vár a török hódoltság idején a kör­nyék központja, de 1683-ban felégetik. A megmaradt romok kis része ma még látható. A XVIII. századtól a felszabadu­lásig, csaknem két és fél évszázadon át uradalmi központ volt az Eszterhá­­zyak kezén. A felszabadulás után fejlődő ipara, mezőgazdasága 1970-ben városi rang­hoz juttatta Dombóvárt. Közel húszezer lakosával egyben a környék kulturális központja is. Ennek a fejlődésnek adott nagy len­dületet a hévíz, amely Gunarason, a várostól 3—4 km távolságra tört fel a'föld mélyéből. 1973-ban nagy társa­dalmi összefogással felépült a gunarasi termálfürdő, amelyet — fejlődésének megfelelően — 1977-ben — gyógyfür­dővé nyilvánítottak. A hévíz értékéről gyógyászati szakvélemény tanúskodik, analízisét az Országos Közegészségügyi Intézet végezte. A Gunarasi Gyógyfürdő vize 55 C°-os alkalihidrogénkarbonátos hévíz, amely­nek fluoridtartalma is jelentékeny. Ki­tározásra. De akkor is jelentős lehet a felszín alatti víztározás, ha csak a fel­sorolt helyekkel, a megvizsgált lehető­ségekkel számolunk. A természetes karsztvízkészlet növelése és a laza üle­dékes kőzetben való felszín alatti víz­­tározási lehetőségek összes mennyisége (125—170 millió m3/év) a természetes talajvízkészlet 18—25%-°s növelését je­lentheti. Mindezek alapján javasolható, hogy fokozott figyelmet szenteljünk a felszín alatti víztározásnak. Fehér Árpád válóan alkalmas mindenemű mozgás­­szervi betegség, gyomor-, bél- és epe­­bántalmak, nőgyógyászati, fogíny és szájbetegségek kezelésére. Eredménye­sen alkalmazzák bizonyos légzőszervi, szív- és érrendszeri elváltozásoknál, to­vábbá a bőrgyógyászat területén. Két szabadtéri melegvizes medencéje, egy hidegvízű uszodája és három, kü­lönböző hőfokú melegvizes medencéje is van. Még egy évtized sem múlt el a gyógy­fürdő megnyitása óta, és teljesen meg­változott a környék. A vendégeket 500 személyes kemping és bungaló, valamint gyógyvízzel is ellátott szálloda várja. A további fejlesztés gyógyszállóval és komplett kórházi osztály felállításával bővíti a betegellátást. A föld mélyéből feltárt kincsnek, a víznek köszönhető, hogy Dombóváron Ifjúsági tanuszoda is működik. A négy általános és a három középiskolában 4000 gyermek tanul — kötelező úszás­­oktatással. Új gyógyfürdőink — Bük-fürdő, Balf, Zalakaros, Bogács stb. — sorában Gu­­naras is azt bizonyítja, hogy példátla­nul gazdag gyógyvízország vagyunk. Minden régi és új gyógyfürdőnk olyan természeti kincs, amely a gyógyulást kereső emberek ezreit vonzza, nemcsak a hazai tájakról, hanem más országok­ból is. Szinte korlátlan lehetőségeink, nagyhatású gyógyvizeink hasznosítása évtizedekre szóló feladat. A. E. A szabadtéri medencéket gondozott park övezi — I I m GYÓGYVÍZORSZÁG VAGYUNK 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom