Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-09-01 / 9. szám
mutatók tartása 1978 óta a karcagpusztai kísérleti területen mind a vízügyi, mind a mezőgazdasági tervező vállalatok szakemberei számára rendszeresen tartunk bemutatókat. Ugyancsak jelentősnek ítélem azt az előadói tevékenységet, amit különböző tervezőirodai továbbképzéseken (pl. az AGROBER részére 1978 óta rendszeresen), ill. felsőoktatási intézmények továbbképző tanfolyamain folytatunk. A kapcsolatnak azonban kétségkívül az a legkézzelfoghatóbb — és a VITUKI számára is hasznot hozó — megnyilvánulása, hogy rendszeresen adunk szakvéleményt különböző tervezők számára Erre a munkára már évekkel ezelőtt akkora volt az igény, hogy nem tudtuk kielégíteni, a hozzánk érkező megbízásokat. A következmény sajnos az lett, hogy olyan fontos megrendelőket vesztettünk el, mint a szegedi és a nyíregyházi AGROBER kirendeltség. 1979 végére azonban sikerült megfelelő kapacitást biztosítani az ilyen jellegű munkákhoz, aminek eredményeképpen nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki a VIZITERV, a KEVITERV, a miskolci és a debreceni AGROBER kirendeltség tervezőivel. Ezeket a kapcsolatokat fontosnak tartom a jövőre nézve is, hiszen kutatási eredményeink konkrét gyakorlati bevezetésének elősegítése mellett ezek a munkák a kutatásban is hasznosítható tapasztalatokat adnak és — nem utolsó sorban — a VITUKI számára is növekvő bevételeket jelentenek. — A szakirodalom szerint a mezőgazdasági vízfejlesztés rendezését szolgáló kutatások és kísérleti modelltelepek üzemeltetési költségvonzata jelentős tétel. A hagyományos hidrológiai és hidraulikai adatgyűjtési és eredmény ellenőrzési módszerek mellett egyre gyakrabban alkalmazzák a kutatásban a légi fotogrammetriát és az űrkutatási eszközöket. Hogyan ítéli meg e korszerű eljárások és eszközök szerepét? — A mezőgazdaság vízgazdálkodási problémáinak megoldását célzó kutatások kétségtelenül költségesek. A karcagpusztai kísérleti terület beruházási és üzemelési költségei már több millió forintot tesznek ki. E kutatásokban azonban eredményeink tanúsága szerint is, elsősorban kísérleti módszerekkel lehet gyorsan előrelépni. Ezek ugyanis olyan határterületi problémák, ahol az alaptudományok megismert törvényszerűségeit általában nem lehet spekulatív módon alkalmazni. A kutatás költségeinek csökkentésére azonban már lehetőségek is vannak. Belátva azt, hogy a népgazdaság még hosszabb periódusban sem tud néhány millió forintot a karcagpusztaihoz hasonló kísérletek beállítására áldozni, az üzemi kísérleteket helyeztük előtérbe. A különböző mezőgazdasági üzemekben megvalósuló melioráció ugyanis lehetőséget nyújt arra, hogy elképzeléseinket így valósítsuk meg. Ez általában szerényebb előrehaladást tesz lehetővé a kísérleti munkában, hiszen „rizikómentes", feltétlenül megfelelően működő megoldásokat lehet csak megvalósítani. De mivel a karcagpusztai kísérletek biztosítottak egy indulási alapot, így a megfelelő biztonságú továbblépés már könnyebb volt. A „rátelepüléses” módszer próbája a nádudvari • Vörös Csillag Mgtsz-ben volt, majd a tapasztalatok alapján hasonló kísérlet tervezését kezdtük meg az abádszalóki Lenin Mgtsz-ben, és továbbiak beállításáról (részben KITE segítséggel) is tárgyaltunk. Ezeket a kutatásokat a távérzékelés korszerű, és hazánkban elterjedőiéiben levő módszerei nem pótolják. A légi- és űrfelvételeknek meg van a szerepük kutatásainkban, de ezeket a megfelelő földi mérőbázis, az ún. tesztmezö nélkül nem lehet alkalmazni. Elképzelésünk szerint az Alföld különböző területén létrehozott helyszíni kísérleteink mintegy tesztmező hálózatot alkotnának és ekkor már nagyobb biztonsággal lehetne következtetni a távérzékelés módszereinek segítségével a földi megfigyelés nélküli területekre. Hozzá kell azonban tennem, hogy a légi- és űrfelvételek elkészítése, interpretálása nagyon költséges. — Az utóbbi években kialakult árváltozások hatására fokozódott a mezőgazdasági vízrendezés költségérzékenysége. A vízrendezés elmaradása vagy lelassulása viszont a mezőgazdasági termelés kockázatnövelő és hatékonyságrontó tényezői közé tartozik. A vízrendezés és a mezőgazdaság kapcsolatának kísérleti módszerekkel végzett vizsgálata hozzájárulhat-e egy lendületesebb fejlesztéshez? — Közismert a mezőgazdasági termelés meghatározóan fontos szerepe a magyar népgazdaságban. A mezőgazdaság hozamainak emelése olyan fontos gazdaságpolitikai kérdés, ami életszínvonal politikánkra és jövőbeli külkereskedelmi kapcsolatainkra egyaránt kihat. Ezért volt fontos az az elmúlt évben zárult vizsgálat, amelyik a mezőgazdasági termelésfejlesztés potenciális lehetőségeivel foglalkozott. A vizsgálat arra a kérdésre, hogy az ezredfordulóra a mezőgazdasági termelés megkétszereződhet-e, igennel válaszolt Természetesen ez egy olyan lehetőség, aminek megvalósítása érdekében sokfajta — többek között vízgazdálkodási — feladatot kell megoldani. A cél elérését biztosító leggazdaságosabb módszereket kell tehát kidolgozni és széles körben hasznosítani. Véleményem szerint a hatékonyság és a gazdaságosság egyformán fontos. Elképzelhetőnek tartom — mivel élelmiszertermelésről van szó — hogy a hatékonyságot esetenként még a gazdaságosság rovására is biztosítani kell, azonban ismerve a mezőgazdaság belső tartalékait, a gazdaságos megoldások nem elérhetetlenek. A mi feladatunk a gazdaságosság érvényre jutása, a kitűzött célnak megfelelő módszerek kidolgozása. Ügy érzem, hogy e célok megfogalmazásához kutatásaink hozzájárultak. Vizsgálataink ugyanis az alföldi melioráció új, gazdaságos megoldási lehetőségeire irányították a figyelmet. — Ismeretes, hogy napjainkban országos viszonylatban a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztése jelentős anyagi és szellemi erőforrást köt le. Ennek eredményeként évente több mint száz kutatási és műszaki fejlesztési jelentés és nagy tömegű mérési adat, eredmény lát napvilágot. A versenyképesség és az eredményesség feltételei közé tartozik a naprakész tájékozottság, a kutatásifejlesztési eredményeket illetően. Munkájukat hogyan segíti elő a VITUKI Közlemények sorozatban évről évre megjelenő „Mezőgazdasági vízgazdálkodási kutatások Magyarországon" című kiadvány? — A „Mezőgazdasági vízgazdasági kutatások Magyarországon" című kiadványt nagyon hasznosnak tartjuk, hiszen évente rendszeresen számot ad a témakörbe tartozó hazai kutatások eredményeiről. Segítségével gyakran kaptunk tájékoztatást olyan kutatásokról, ami érdeklődési körünkbe tartozott, de ismeretlen volt. A kiadvány alapján számos intézmény keresett már fel minket, részletesebben is érdeklődve munkánk iránt. A társintézményekkel azonban természetesen jóval szélesebb és rendszeresebb kapcsolatot tartunk. Bár publikációs lehetőségekben nincs hiány, mégis általában keveslem két jelentős szakfolyóiratunkban (Vízügyi Közlemények, Hidrológiai Közlöny) a tárgykörben megjelenő cikkek számát. — A magyarországi mezőgazdasági vízgazdálkodási kutatásoknak nagy hagyományai és nemzetközi méretekkel mérhető eredményei vannak. Jelenleg tehát magas szintről kell feljebb lépni. Hogyan segítik ezt elő az OVH és a VITUKI szakmai felelősei. Hogyan vesznek ebben részt a társintézmények? — A mezőgazdasági vízgazdálkodás hazai múltja, eredményei valamenynyiünket, akik ezen a területen dolgozunk, úgy érezzük sokra köteleznek. Hiszen e tevékenységnek hírnevet szereztek elődeink, köztük pl. a százharminc éve született Kvassay Jenő. Az ő munkásságukat tanulmányozva megcsodálhatjuk mai szemmel nézve is korszerűnek tekinthető elveiket, elképzelésüket. Elvek tekintetében tehát nem szakítani kell elődeinkkel, hanem igyekeznünk kell magunkévá tennünk elgondolásaikat. Ami megváltozott, az a mezőgazdaság termelési módja, színvonala, lehetőségei és ezzel igényei. Az a feladatunk tehát, hogy a helyesen megfogalmazott elveket a kor színvonalának, a mezőgazdasági termelés igényeinek megfelelően váltsuk gyakorlattá. Úgy érzem, hogy munkánkhoz megfelelő segítséget kapunk vezetőinktől. A VITUKI vezetősége megérti, sőt támogatja a vízrendezéssel kapcsolatos kutató munkát. Ugyancsak sok segítséget kapunk az OVH Vízrendezési és Társulati Főosztályától. Nemcsak az udvariasság mondatja velem: az elmúlt évek során az OVH műszaki ellenőreivel való együttműködés is lényesen jobb volt az átlagosnál. • Említettem már, hogy munkánk összetet, határterületi kutatás. Ebből fakad, hogy nagymértékben kell támaszkodnunk a társintézményekre, azok kutatóinak megértésére, szakértelmére, segítségére. Természetesen ez a kör nagyon széles, hiszen nemcsak kutatóintézetekkel, hanem vízügyi igazgatóságokkal, tervező vállalatokkal, egyetemekkel, főiskolákkal, mezőgazdasági üzemekkel tartunk rendszeres kapcsolatot. Az egész kapcsolat rendszerből azonban külön ki kell emelni a DATE karcagi Kutató Intézetével és személy szerint dr. Nyíri László tudományos igazgatóhelyettessel kialakított magas szintű kapcsolatot, ami nélkül kutatási eredményeink jelentős részét nem érhettük volna el. Déri József 17
