Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-09-01 / 9. szám
^ / \ arkosított szép környezetben, (/Ja szentendrei Duna-parton Ls áll a VÍZGAZDÁLKODÁSI ' INTÉZET Számítástechnikai Irodájának háromemeletes épülete. Az intézetnek ez a számítóközpontja 1976. július 1. óta működik Szentendrén. Munkájának jellegénél fogva nagy szellemi kapacitással rendelkezik: az itt dolgozók 35 százaléka elektromérnök, programtervező matematikus, közgazdász, rendszertervező, üzemmérnök. Az iroda számítástechnikai szolgáltatásokkal vesz részt a VÍZGAZDÁLKODÁSI INTÉZET munkájában, elsősorban a vízügyi szervezetek megrendelése, illetve az OVH megbízása alapján. Az irodára hárul, hogy szellemi szolgáltatásaival — döntéselőkészítő javaslatok és szakvélemények formájában — segítse a számítástechnika hatékony alkalmazását és fejlesztését a vízügyi ágazaton belül. A számítóközpont jelenlegi gépi bázisa 1978-ban alakult ki. Két géprendszere van: egy R—40 típusú NDK gyártmányú berendezés, amelyhez VIDEOTON gyártmányú terminál vezérlő egység kapcsolódik, és egy dán gyártmányú RC—3600 típusú kisszámítógép. A gépteremben csak a gépek halk zümmögése hallatszik. Munkájukkal Nagy Rudolf, a termelési osztály vezetője ismerteti meg a látogatót. — A gépi adatfeldolgozás alapvetően két gépteremben történik, — mondja. — Itt, a második emeleten van az RC—3600-as gép, amelynek az a funkciója, hogy a megrendelőktől érkezett bizonylatokon levő adatokat mágneses adathordozóra vigye fel és ott előálljon az az adatállomány, amely a feldolgozás alapját képezi. Az épület első emeletén van az R—40-es számítógép, ami a feldolgozásra szolgál. A feldolgozások megkezdése előtt a termelésirányításnak is szerepe van, amennyiben szerződéses kötelezettségeinknek megfelelően ütemezi a feldolgozásokat, azokat szakmailag megfelelően előkészíti és a gépterem rendelkezésére bocsátja. Ezt követően a géptermi kezelőszemélyzet, az operátorok a futásra előkészített anyagokat a programok alapján feldolgozzák. A feldolgozás után ellenőrzés következik, így a megrendelők megfele-Szini István, az iroda vezetője Számítóközpont a Duna partján A Számító Központ bejárata lően ellenőrzött anyagot kapnak kézhez. Az iroda szolgáltatásai jelenleg 8 db üzemelő nagyrendszerre épülnek: hitelés költséggazdálkodás, állóeszköz-nyilvántartás, általános anyaggazdálkodás, általános vízdíjszámlázás, ágazati statisztikai beszámoló jelentések, vízrajzi évkönyv, vízmérleg-előállítás, vízminőségi adatok feldolgozása. Emellett közel száz kisebb program segíti a mérnöki tervező-, tudományos kutató- és egyéb, esetenként jelentkező vízügyi információfeldolgozási munkákat. Legnagyobb megbízója az irodának az Országos Vízügyi Hivatal. További megrendelők a Vízgazdálkodási Intézet társirodái, 10 vízügyi igazgatóság, 9 víz- és csatornamű vállalat, 4 regionális vízmű és vízgazdálkodási vállalat, további 5 vízügyi szervezet, ill. vállalat (ÁBKSZ, VITUKI, VIZITERV stb.). A vízügyi ágazaton kívül az iroda dolgozik a KERSZI-nek, a Ganz-MAVAG-nak, az AFOR-nak. Évenként mintegy 90—100 szerződése van, és éves szinten az iroda dolgozóinak — 109 fő — mintegy 1300 határidőt kell teljesíteniük. A Számítástechnikai Iroda szerteágazó és sokféle tevékenységét, annak gyakorlati hasznát felmérni rövid ismertetőnkben aligha tudnánk. Egy-két példával azonban érzékeltethetjük, hogy a meglevő rendszereket mire használják a megrendelők. Kérdésünkre Szini István, az iroda vezetője válaszol: — Vegyük például az anyagelszámolás és nyilvántartás számítógépes programrendszerét. Ezek a programok a legmunkaigényesebb analitikai nyilvántartási manuális munkát váltják ki a különböző szerveknél, és sok megrendelőnk olyan helyzetben van már, hogy ha a számítógépes feldolgozásokat nem kapná meg, aligha tudná elvégezni ezeket a munkákat. Egy másik példa az általános vízdíjszámlázási és elszámolási számítógépes rendszer. A vízmérő órákról leolvasott adatlapokat elküldik ide hozzánk, arról az adatokat bevisszük a számítógépbe, és a számítógép automatikusan állítja elő azokat a számlákat és beszedési megbízásokat vagy postai utalványokat, amelyek aztán eljutnak a fogyasztóhoz vagy bankhoz. A vízóra leolvasása és a pénz beinkasszálása közötti folyamat idejét tehát jelentős mértékben csökkentjük. Ezt a rendszert a legnagyobb vízügyi vállalatok és a Forrás Egyesülés anyagi támogatásával úgy kívánjuk továbbfejleszteni, hogv egy borítékoló automatát is üzembe állítunk. Jelenleg ugyanis az elkészült vízdíjszámlákat visszaküldjük 3
