Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-08-01 / 8. szám
voltam a VGI-nél. Most az írásé az idő. Életemben több tankönyv és szakkönyv megírásában vettem részt, szeretek írni. Nemrég fejeztem be egy tanulmányt a VITUKI-nak, a terjedelem 50 oldal, a cím: ,,A Keleti Főcsatorna töltéseinek építési és tömörítési kérdései.” Most egy másik tanulmányon dolgozom: ,,A Rakaca-völgyi, a lázbérci, a köszörűvölgyi és a gyöngyösoroszi völgyzáró gátak építési tapasztalatai.” Ennek a 60 oldalas tanulmánynak célja elmondani azt is, hogy milyen nagy a különbség a mélyépítés és a magasépítés között. A mélyépítés sokkal bonyolultabb sokkal több gyors megoldást kívánó munka. Csak egy példa. Az ötvenes évek elején Tiszavasvárinál a zsilipkapu építésénél történt. Éppen ott tartózkodtam, amikor a munkagödröt ellepte a víz. Majdnem talajtörés keletkezett. A merülő kapus megoldás kútba esett. Át kellett tervezni a zsilipkaput emelő kapus rendszerre. De erről ott a helyszínen, fél órányi idő alatt kellett dönteni. Különben veszik minden addigi munka. Hát ez a mélyépítés ... Kása Csaba Sorokban — Szabolcsban Megoldják Szamoskér község lakóinak ivóvízellátását. Az augusztus 31 -i határidőnél több mint egy hónappal hamarabb, július 20-ra elkészült a község ivóvízellátását szolgáló közműhálózat. A 8900 méter hosszú nyomócsőhálózat a szamosszegi vízmű ivóvizét vezeti át a társközségbe. A munkálatokat az Ecsedi láp—Kraszna bal parti Vízgazdálkodási Társulat végzi. A beruházás tervezett összege hárommillió 750 ezer forint. A csővezeték helyét egy Warinsky típusú kotrógép ássa ki. A munkálatokat az „Augusztus 20." aranyjelvényes szocialista brigád végzi. * * * Nagy mennyiségű belvíz gyűlt össze évek óta Zsurk község határában. Ez nem csupán a mezőgazdasági műveléstől vesz el számottevő termőterületet, hanem már a falut is veszélyezteti. A záhonyi Lenin Tsz most egy komplex talajrendezési munka részeként csatornát építtet a belvíz elvezetésére a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság szakembereivel. * * * Árvízvédelmi gyakorlat volt Csenger, Nagyecsed és Fehérgyarmat térségében, hiszen ha árvíz — szerencsére — nincs is, a készenlétet fenn kell tartani. A gyakorlattal egyidejűleg a régi csengeri híd bontásán is munkálkodnak a vízügyi igazgatóság szakemberei, mert itt is számos olyan munkafázis van, ami egy-egy árvízvédelem alkalmából is előfordul. A híd lebontása hosszabb munka, ugyanis a középső részt szétdarabolják, a többit a partra vontatják, s végül, az Országos Vízügyi Hivatal szakemberei a pilléreket a partra robbantják. * * * Négy mezőgazdasági üzem öntözővíz-ellátását biztosítja összesen 400 hektár területen az Ecsedi láp—Kraszna balparti Vízgazdálkodási Társulat. Április végétől június végéig közel 255 ezer köbméter vizet hasznosítottak az aszályos időben. A szamosszegi Dózsa Termelőszövetkezet 90 hektáros legelőjét, a mátészalkai Szamos menti Állami Gazdaság füvesheréjéből 50 hektárt, a mátészalkai Kraszna menti Termelőszövetkezet 20 hektárnyi kukoricáját, a kocsordi Új Élet Termelőszövetkezet 25 hektárnyi kukoricáját és 9 hektár kertészetét öntözték. A reálisan értékelt hozamnövekedés átlagosan 30—35 százalék. Külön érdekesség, hogy Mátészalka határában az úgynevezett „Ócska Kraszna” mederben vezetett Szamos-víz egy ponton a Kraszna medrét 50 méterre megközelíti. Az éltető Szamos-víz kiemelését a Tisza menti Regionális Vízmű és Vízellátó Vállalat tunyogi úszóművének elektromos szivattyúival végzik, melyek teljesítőképessége szivattyúnként 1120 liter percenként. Magyar—csehszlovák határvízi tárgyalások A Magyar—Csehszlovák Határvízi Bizottság 1981. július 6—10. között tartotta 42. ülésszakát Csehszlovákiában, amelyen a magyar delegációt dr. Breinich Miklós az OVH első elnökhelyettese, a csehszlovák delegációt Margetin Vladimir az SZSZK erdő- és vízgazdálkodási minisztere, kormánymeghatalmazott vezette. A bizottság a határvizek műszaki-gazdasági kérdéseinek a tárgyalása során áttekintette az elvégzett munkálatokat, egyeztette és meghatározta a Duna, a Tisza, a Bodrog, a Sajó és a Hernád folyók szabályozásával és árvízvédelmével összefüggő feladatokat. Elfogadták a vízügyi szervek részéről, az árvíz, a belvíz és a jég elleni védekezés során történő együttműködés részletes szabályozását. Korszerű evezőspálya Szegeden ünnepélyes keretek között belvíztározót — korszerű evezőspályát — avattak Szeged határában. A 3 év alatt elkészült létesítmény 7 vízgazdálkodási társulat 74 intézmény és vállalat 41 termelőszövetkezet és állami gazdaság összefogásának köszönhető. Nem kevesebb mint 247 ezer m3 földet mozgattak meg a munkák során. A pálya teljes hossza 2550 méter, a vízmélység 2,5— 3,5 méter közötti, a víztükör szélessége 90 méter. Az ünnepélyes átadás nagyA bizottság értékelte a határvizeken végzett közös vízminőség-vizsgálatok eredményeit és megvizsgálták az esetenként előfordult rendkívüli szennyezések keletkezésének okait, hatásait. Megállapították, hogy 1980-ban a Duna, az Ipoly és a Bódva határszelvényében rendkívüli szennyezés nem fordult elő. Korszerűsítették a közös vízminőségvizsgálatokra vonatkozó együttműködési elveket. Meghatározták a Duna közös szakasza kavicsvagyonának megoszlását és építő-ipari célra történő kihasználásnak feltételeit, valamint a Gabcikovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer kiépítéséig végrehajtandó szabályozási munkálatokat. szabású versennyel egybekötve történt. Buda István, az OTSH elnöke méltatta a létesítmény jelentőségét. A díszvendégek között ott volt dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, dr. Komócsin Mihály, a KB tagja, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának első titkára és dr. Breinich Miklós, az OVH első elnökhelyettese. Képünk az ünnepélyes megnyitón készült. 24
