Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-07-01 / 7. szám
Ipari szennyvíztisztítás tervezése a KEVITERV-nél A népgazdaság által igényelt összes friss víznek csaknem 60%-cit az ipar használja fel. A környezetre káros vízszennyezések 75—80%-a is az ipari üzemek rovására Írandó. Az ipari szennyvízártalmak megelőzése, illetve minimumra csökkentése érdekében nemzetközi vonatkozásban is egyre több intézkedést tesznek. A Minisztertanács 1978. november 10-én a 2023 számú — az ipari üzemek vízgazdálkodási tevékenységének fejlesztéséről szóló — határozatában minden ipari ágazat számára feladatként szabta meg az ipartelepek intenzív vízgazdálkodásának mielőbbi megvalósítását. Törvények és rendeletek segítségével igyekeznek biztosítani, hogy az ipari szennyvizeket megfelelő tisztítás, vagy kezelés nélkül egyetlen ipartelep se engedje a felszíni vizekbe. Ez a cél különböző utakon érhető el. A KEVITERV, a társadalmi igényt felismerve, intézkedéseket tett a kommunális és ipari vízellátás és szennyvíztisztítási tervezés feladatainak vállalásához. A vállalat termelő kapacitásának növekedésével az évek során egyre jelentősebb részarányt képviselt a vízellátás, víztisztítás és szennyvíztisztítás tervezése. Az ipari szennyvíztiszításban jelentős eredmények is születtek, amit az alábbi néhány példa is igazol. HÚSIPAR A törökszentmiklósi BARNEVAL új feldolgozó üzemének tanulmányterve elkészítésénél figyelembe kellett venni, hogy a városi szennyvíztisztító telep a tervezés stádiumában van. A városi szv. tisztító telep tervezésénél a BARNEVAL új üzeméből elfolyó szennyvízre szigorú határértéket szabtak. Ennek megfelelően a tervezés alapkoncepciója szerint az ipari szennyvíz előkezelésének elsősorban a zsírtartalom csökkentésére kell irányulnia. Ezért ívszita alkalmazása után finombuborékos flotációs zsírfogó és műanyagtöltetű csepegtetőtest megépítését javasolta a KEVITERV. KONZERVIPAR Nagykőrösi Konzervgyár tanulmánytervében figyelembe kellett venni a konzervgyári szennyvizeken kívül a városi csatornahálózatról érkező szennyvizeket is. A tervezők a gyáron belüli csatornarendszer és a meglevő szennyvíztisztító létesítmények vizsgálatai alapján a szennyvizek tisztítására három technológiai változatot dolgoztak ki. 1. Fakultatív tavas tisztítás 2. Földoldómedence után egylépcsős eleveniszapos tisztítás 3. Kétlépcsős biológiai tisztítás: első lépcsőben csepegtető testtel; második lépcsőben eleveniszapos tisztítással Főleg költségkímélés miatt született az 1. és 2. változat. Az elvégzett kisminta-kísérletek alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy szennyvizek biológiailag tisztíthaták, a kisminta-kísérletek során az eleveniszap kifejlődött. A fakultatív tavas tisztítás kedvezőtlen időjárási körülmények esetén nem ad megfelelő tisztítási eredményt, de a fent említett második és harmadik változatnál a tisztító rendszer szakszerű üzemeltetés mellett garantálja a Korm. rendeletben előírt határértékek betarthatóságát. A méretezési paraméterek pontosabb megállapítása érdekében félüzemi kísérletek elvégzését javasoltuk, amellyel megnyugtatóan igazolható, hogy a betervezett műtárgyak tisztítási hatásfoka megfelelő-e. TEJIPAR A hatvani tejüzem tanulmánytervében a KEVITERV megállapította, hogy bár a tejipari szennyvizek biológiai eljárásokkal jól tisztíthatok, előtte azonban feltétlenül szükséges zsírfogók beépítése az üzemen belül. A nagy oxigénigénnyel meginduló gyors bomlás miatt elsőrendű cél, hogy a szennyvíz minél rövidebb idő alatt jusson a biológiai rendszerre. Két tisztítási változat került kidolgozásra ; 1. előtisztítás után fakultatív tó 2. kétlépcsős biológiai tisztitórendszer (előülepítő — műanyagtöltetű csep. test-totálox tisztító egység, TABS2.) BŐRIPAR A Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat kunszentmártoni gyáregysége szennyvíz elvezetésének és tisztításának tanulmánytervében a KEVITERV öt változatot dolgozott ki. A kiviteli terv a megoldás fő irányaiban, valamint a kialakítás műszaki-gazdasági paramétereiben a tanulmányterv V. változatára alapoz. A vázolt technológia paramétereinek pontosítására félüzemi modellkísérleteket végzett a KEVITERV az alábbi berendezésekkel: — ívszita — műanyagtöltetű csep. test — eleveniszapos modell — utóülepítő — flotációs berendezés. A modellkísérletekkel elért eredmények alátámasztották a kiviteli tervben kidolgozott tisztítási technológiát. Az ipari szv. nyomócsövön érkezik a központi gépházban elhelyezett ívszitókra. A szv. egyenetlen mennyiségi és minőségi értékeit kiegyenlítő medence átlagosítja. A medencében a berothadást levegőztető szivattyú akadályozza meg. A kiegyenlítő medencéből elfolyó szennyvízből a zsír és egyéb felúsztatható szennyeződések eltávolítását nyomás alatt működő flotációs berendezés végzi. A flótáit szennyvíz a 1. biológiai tisztító lépcsőben műanyagtöltetű csepegtetőtestre jut. A csepegtetőtestről elfolyó szennyvíz felületi levegőztetés elvén működő levegőztető medencébe kerül. A levegőztetett szennyvíz DORR típusú utóülepítő, fertőtlenítő és Parshallcsatorna után folyik egy belvízcsatornába, majd földmedence és egy nyílt árok közvetítésével jut a tisztított szennyvíz a Kőrösbe. OLAJIPAR PB gázpalackjavító üzem épül Horton, amely a már működő palacktöltő mellé települ. A beruházás célja az egyre növekvő számú pb. palackok időszakos felülvizsgálata korszerű technológiával. Ehhez azonban szükséges a palackok rendszeres mosása is. A kiviteli tervek elkészítését megelőzően a beruházási programot is a KEVITERV készítette a palackjavító üzem vízgazdálkodásának komplex megoldására. A megbízás kiterjedt a tisztítási technológiák meghatározásához szükséges laboratóriumi kísérletek elvégzésére, szennyvíz technológiai szakvélemény elkészítésére is. A tervezési feladat a következő volt: — a telep vezetékes ivóvíz és oltó víz ellátása — kommunális szennyvízelvezetés, tisztítás és elhelyezés — javítótelepen és töltő telepen keletkező szappanos mosóvizek elvezetése, tisztítása — palackmosáshoz szükséges mosóvízellátás és a keletkező szennyvíz elvezetése, tisztítása. A palackmosó víz biztosítása és tisztítása recirkulációs rendszerben történik. A szennyvíztisztítási technológia a KEVITERV laborkísérletei alapján került kiválasztásra. Vagyis gáztalanítás VLV 7C típusú gáztalanítóval, majd ülepítő műtárgyban vegyszeradagolás mellett leülepszik az iszap és felúszik az olaj, melyet perlit-szórással kell eltávolítani. Lassú szűrés után a tisztavíz-gyűjtőben klórgázadagolással történik a fertőtlenítés. A tisztavízgyűjtőből szivattyúk termelik a vizet hidroforon keresztül a felhasználás helyére, azaz vissza a palackmosóba. A tisztítás technológiája teljesen automatizált. (1. ábra.) A hasonló ipari tevékenységet folytató újudvari palackjavító közmű tervét szintén a KEVITERV mérnökei készítették. 30
