Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-06-01 / 6. szám

nagyságától és az alkalmazott kezelési technológiától való függés. A hazai telepek adatai alátámasztják a költség­számításban alkalmazott elhanyagolá­sok torzító hatását (lásd H1). A döntő torzító tényező a leírási költségekben keresendő. A módszertani korrekció és a beruházási és üzemeltetési költség normatívák alkalmazásával végzett szá­mítások után a grafikon H2 görbéje kö­zeledik a hasonló technológiát alkal­mazó telepék költségeit szemléltető В vonalihoz. A kapacitás kihasználási %-a jelen­tősen módosítja a fajlagos költséget, fő­leg azzal, hogy az önköltség számítási eljárásiban használlt számítási képlet számlálója a leírási és üzemelési költ­ség összege, alig függ attól, 'hogy a ne­vezőben levő évi kezeit vízmennyiség milyen mértékben fér el a kapacitástól, így a V ingadozása határozza meg az önköltség évi ingadozásait. Amerikai elemzések szerint a szennyvíztisztítás ön­költségének kapacitás kihasználástól való függését — a tényleges adatok állapján — a 3. táblázat szerint lehet jellemezni a legelterjedtebb eleven­iszapos rendszereknél. Hazai adatokat itt sem tudunk felvonultatni, mivel nem állt rendelkezésre megfelelő mennyisé­gű mért vízmennyiségi adat. 3. táblázat A terhelési viszonyok hatása az önköltségre Terhelési viszonyók önköltség index Túlterhelés (110% felett) 0,70—0,90 Tervezett kapacitáson (90—110%) 1,00 Alul terhelt (70—90%) 1,05—1,15 (50-70%) 1,40—1,60 50% alatt 2,00 Említésre méltó, hogy a feldolgozás alapját képező amerikai telepeknek több mint fele olulterhelten működik, amiből az is következik, hogy hazai vi­szonylatban a teendők alapvetően más irányúak mint a példáiban szereplő tele­peken. 4. Összefoglalás, javaslatok A bemutatott költség elemzési lehető­ségek tájékoztatást adnak arról, hogy a költségek mű szaki-gazda sági szemléle­tű feldolgozásával milyen fejlesztési problémák megoldásához lehetne tám­pontot adni. Ez egyben az elemzési eredményék hasznosítási területét is körvonalazza. Véleményünk szerint a szennyvíztisztítás gazdasági hatékonysá­gának elősegítésére, ezáltal az infra­struktúrák fejlesztésére előirányzott erő­források takarékos felhasználásának megvalósításában a bemutatott elemzési eszközök nélkülözhetetlenek. A bemu­tatott példákból az is bizonyos, hogy a jelenlegi adatbázis nem alkalmas a műszaki-gazdasági elemzés céljára, kö­vetkezésképpen a műszaki tervezés, a szakmaii-politikai irányítás fontos kér­désékben is feltételezésékkel kénytélen élni. A reális helyzet ismerete nélkül hozott döntéseknek kevés esélye van a gazdasági optimum irányában való ha­ladásra. Az alábbiakban javaslatot adunk azökira az információkra, melyeiket rep­rezentatív mintának felfogható telepe­ken hosszabb időn keresztül kellene gyűjteni a hazai szennyvíztisztítás gaz­dasági problémáinak feltárására: Műszaki jellegű információk: — A kezelt szennyvízmennyiség mé­rése. — A beérkező és elfolyó tisztított víz minőségi paraméterének mérése, a tisz­títási hatásfokok számítása. — A (közvetlen ráfordítások pontos vezetése. — Az üzemelés tervezett ráfordítási normáinak és a gyakorlati felhasználás arányának meghatározása. Gazdasági jellegű információk: — A telepék építményeinek és 'be­rendezéseinek jelenlegi értéke össze­hasonlító árbázison. — A telepek egyes részeinek és be­rendezéseinek várható műszaki haszná­lati ideje. — A ráfordítások árváltozási indexé­nek folyamatos meghatározása. — A beruházásban és üzemelésben a ráfordítások értékeiben jelentkező ár­eltérítések számszerűsítése. Bensőséges ünnepségen emlékeztek meg az I. kerületben a Magyar Vörös­­kereszt megalakulásának 100 éves év­fordulójáról. A centenárium alkalmából társadalmi aktivistákat tüntettek ki. A Vöröskeresztes munkáért kitüntetés bronz fokozatát kapta Szotyori Pál az OVH Vöröskeresztes alapszervezetének — A gazdasági használati időre vo­natkozó információk gyűjtése, figyelem­mel az elhasználódásra, a terhelések időbeli változására, a technológiáik fej­lődésére és a vízminőségszabályozás követelményeinek változási tendenciá­ját«!. Véleményünk szerint a fenti 'informá­­ció-lkörben nyert íreprezentatív Informá­ciók, megfelélő feldolgozás után, le­hetőséget adnak arra, hogy ha a mű­szóik! tervező, vagy a szakmai-politikai irányítás alternatív irányok (közötti vá­lasztási feladat elé ikerül, a gazdasági optimum irányába mutató lépés mellett döntsön. Szabó Sándor—Benedek Pál— Kiss János—Major Veronika Felhasznált irodalom 1. Tichansky, P. D.: Historical development of water pollution control cost fuctions. Jour­nal WPCF Vol. 46. May 1974. 2. FlögI, W.: Vergleichende Kostenunter­suchungen über das Belebungsverfahren. Wie­ner Mitteilungen. Wasser, Abwasser, Gewässer Band 36. Tech. Universität in Wien, 1980. 3. Hoffmann, J.: Sammlung Organisation und Nutzung von Daten über Stand der Klärentechnik. Bemessung und Kosten. Ge­wässerschutz, Waser, Abwasser, 33. Tech. Hochschule Aachen, 1979. 4. Chamble, J. A.: Construction Costs for Municipal Wastewater Treatment Plants: 1973- 77. Technical report. EPA, Washington D. C. 1978. 5. Chamble, J. A.: Analysis of Operations and Maintenance Costs for Municipal Waste­­waer Treatment Systems Technical report. EPA, Washington D. C. 1978. 6. VIZITERV—VSZK: A települési szennyvíz­­tisztítás egységesítéséhez tartozó létesítmények tájékoztató beruházási költségei. VIZITERV, Budapest, 1979. 7. Horváth, I.: A csatornázás és szennyvíz­­tisztítás költségszámítása. VMGT 88. VIZDOK, 1977. titkára, aki 1948. óta tagja a szervezet­­nek, vesz részt a mozgalomban. Csak­nem 10 éven át látja el nagy hozzá­értéssel a titkári tisztet, s munkáját kitűnő szervezőkészség jellemzi. A ki­tüntetést dr. Körmendy István tanácsos adta át a Vöröskereszt budapesti veze­tősége nevében. A JÓ MUNKA ELISMERÉSE Bendes Gábor, a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatóhelyettes főmérnöke több mint 15 éve dolgozik fáradhatatlanul mint szakszervezeti ak­tivista. Az egyetem elvégzése után 1959- től 1964-ig a VIZGÉP-nél dolgozott, majd ezt követően lett a Pest megyei VCSV főmérnöke. A HVDSZ Pest megyei bizottságának munkavédelmi bizottsá­gában tevékenykedett aktívan, majd 1976-tól a Forrás által létrehozott mun­kavédelmi bizottságban végez hasznos munkát. (Két munkavédelmi oktatófilm készült el közreműködésével, három al­kalommal a vízügyi vállalatok részére rendezett munkavédelmi vetélkedő elő­készítését és lebonyolítását segítette, s több műszaki munkabiztonsági és tech­nológiai utasítás közreadásával is hoz­zájárult a vízügyi balesetek megelőzé­séhez.) A több éven át folytatott lelkiismere­tes tevékenységet ismerte el a HVDSZ elnöksége, amikor Bendes Gábort Má­jus 1. alkalmából a „Szakszervezeti mun­káért" kitüntetés arany fokozatában ré­szesítette. Víg Mihály A vöröskeresztes munkáért 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom