Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-06-01 / 6. szám

Magyarország legöregebb bajója, az ,,F. K. 312" Egy „hajó-matuzsálem" története Akii ma a lágymányosi öbölben a „F. K. 312" jelű vontató motoroshajót meg­pillantja, aligha hiszi el, hogy talán Közép-Európa leg hosszabb szolgálati időt megért géphajóját látja maga előtt.. Száztíz év egy város életében is nagy idő, különösen az egy közlekedési esz­köz — egy hajó életében. Eddig csalk egyetlen magyar lobogó alatt közlékedett jármű érte meg ezt a „matuzsálemi” kort: a Falyamszabá'lyo­­zá<si és Kavicskotró Vállalat előbb emlí­tett vontatója. Formája — bár már nem az első, eredeti alakját tükrözi — 'ma is szép. A hajósok, míg ki nem selejtezték, a legszebb dunai vontatónak tartották. Korára egyébként alig emlékeztetnek külső jeleik, hacsak nem az érdékes, régies vonalú zöld zsalugáteres ab­lakok. A szerény „F. K. 312” jel alatt rej­tőzködő hajóról ki gondolná, hogy négyszer cserélt nevet, ennél jóval többszőr gazdát, s nem csak a legöre­gebb magyar hajó, hanem a legelső balatoni csavargőzös is? Ezt a hosz­­szú utat azonban már csak okmányo­kon, hivatalos közleményeiken keresztül lehet nyomon követni. Sóikat hallottunk már a „Kistfaludy"­­rál, a Balaton első gőzhajójáról, vagy a többi ékről, a „Kelán”-ről, a „Helká”­­ról, de jóval kevesebbet tudunk a Zala- Somogyi Gőzhajózási Társulat 50 főt befogadó „Balaton" nevű hajójáról. Pedig ez volt a „Magyar Tenger” első csavargőzöse. A múlt század hetvenes éveiben naponként, menetrendszerűen közlekedett Révfülöp és Balatonbaglár között s gyakran érintette Badacsonyt is. A társulat 1872 augusztusában kezd­te meg a hajózást a Balaton két partja között. Működésének előzményeiről, a vállalat céljairól csalk annyit tudunk, amit a Somogy című napilap közöl. A társulat — írja az újság — egy 25 ló­erős csavairgőzöst szándékozik forga­lomba állítani, amely ,, . . . Fülöp, Bog­lár, Badacsony kikötőit naponként rend­szeresen érintendő, de más helyeket is, ahová teherszállításra meghivatik. A zalai Balaton középpartiak más vasúttól távol esve, csakis ezzél érintkeznek a déli vaspálya vonal boglári indóházá­­val, Zalából szállítva követ, bort, me­­szet, arató és cséplő munkást, So­mogybái gabonát, marhát, épületfát.” A Zaia-Somogyi Gőzhajózáisi Társulat mindvégig gazdasági nehézségeikkel küszködött. A 'társaság iratanyagából megtudjuk, hogy 1872 június 14-én Veruda Péter újpesti hajágyárasnak a hajó árának törlesztéseként 3000 forin­tot kifizettek, azonban a hó végén ese­dékes további 2000 forint átutalása már akadályokba ütközött. Az adósság áp­rilis végén 5000 forint volt. A 'lapok a társulat vagyonának hanyag 'kezelésé­ről, a vállalkozás megbuktatását szol­gáló külső szövetkezésekről írtak. így nem csoda, hogy a részvényesek — a Zala és Somogy megyei birtokosok, ke­reskedőik — pénzüket féltve késlekedtek a jegyzett összegek befizetésével. 1874 tavaszán egy -héttagú konzor­cium vette át a társaság ügyeinek ve­zetését. 1875 tavaszán Szuhányi László könyvvivő és hajákezelési szakértő, miint a társulat felügyelője, az ügyvitelt a Duna-Gőzhajózási Társaság ügyvite­léhez hasonlóan átszervezte. Egyben elvállalta a társulat révfülöpi irodájá­nak vezetését is.-Személyszállításon kívül a társulat áruszállítást is vállalt, követ, -bort szál­lítót a déli partra. E célra 'beszereztek még hat különböző nagyságú nyitott, fedélzet nélküli fa-uszályt. A legna­gyobb 12 öl hosszú és 20 láb széles volt. (Mai mértékegységben 22,75 m hosszú és 6,32 m széles.) A hajó vezetését 1875 tavaszán Nyit­­raii Aurél vette át. A kapitány a hajó minden útjáról részletes naplót vezetett. Az első bejegyzést 1875 április 5-én, az utolsót december 4-én tette. Ez idő alatt a „Balaton” 248 teljes fordulót tett meg Révfülöp—Boglár vagy Révfü­löp—Szepezd—Révfülöp—Boglár között. Gőzösünk Révfülöpről 7 óra 30 perc­kor indult menetrend szerűen Boglárra. Innen 12 óra 45 perckor fordult vissza. A nyári forgalom idején délután is át­ment Boglárra. A menetidő általában 35—45 percig, de üresen uszály nélkül A volt „Irma” motoros vontatóhajó ma az „F. K. 312” jelet viseli 28 „Irma” a Nagybátony Újlaki Egyesült Iparművek csavargőzöse 1939-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom