Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-06-01 / 6. szám
Az építési segédtöltés a Dunáról Az építési segédtöltés a visegrádi parttal Bejáráson a KOVIZIG Kitüzőhajóján pos-homokos meddő fedi. Ehhez az ún. belső tó kialakítása látszott célszerűnek, amelyet részben az esetleges mederátrendeződés elkerülése érdekében, 50 méter széles megmaradó parti sáv választ majd el a Duna medrétől. A főmeder és a belső tó közötti kapcsolatot a 70 m fenékszélességű, 1:6 rézsűvel kialakított ún. behajózó csatorna biztosítja, amelynek egy részét a FOKA 1980 végéig vedersoros kotróberendezésével elkészítette. A kitermelt kavicsot az építési segédtöltéshez Visegrádra szállították. A meddőletermelési és kőmunkák generálkivitelezője a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság lett. A 45 000 m3 meddő eltávolításánál — mint alvállalkozók — a VOLÁN 21. sz. Vállalat (szállítás) és a Szajlai „Budakalász" MGTSZ (fakitermelés) vettek részt a munkában. A Nagymarosi Vízlépcső megvalósításának ún. I. a. ütemét az építési segédtöltés kialakítása és a kapcsolódó partrendezési munkák jelentik. A kivitelezésben a Mélyépítő Vállalat mellett alvállalkozóként a KOVIZIG is részt vesz. Az építési segédtöltés feladata kettős: Egyrészt áramlási holtteret kell biztosítania az ideiglenes meder kotrásához, ahol az építkezések idején az átmenő hajóforgalom bonyolódik, másrészt az építési segédtöltés bejárási lehetőséget is jelent majd a következő építési ütemhez. A töltés Visegrád—Lepencefürdő közelében az 1696,8—1696,4 fkm közötti szakaszon létesült, a Duna jobb partjából kiindulva. A segédtöltés utolsó 100 m-es szakasza a legjobban kitett a leszűkített folyómederben megnövekvő sebességnek. Ennek elhabolás elleni védelmére kőmunkát tervezett a VIZITERV, amelyhez a ТА—ТВ jelű terméskő a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Dunabogdányi Kőbányájából érkezett. 1980 folyamán a segédtöltésbe — 7500 tonna követ építettek be. Az építési segédtöltés kőmunkáit a Mélyépítő Vállalat földmunkái előtt kezdte meg Igazgatóságunk. A vízi kitűzésekben a VIZITERV alvállalkozójaként a KOVIZIG IV. Szakaszmérnöksége is részt vett. A Dunabogdányi Kőbányaüzemnek, az épülő dunai vízlépcsők anyagbiztosítására kb. 380 000 t/év, — a Vízügyi Igazgatóság saját kőigényét is figyelembe véve 450 000 t/év— ТА—ТВ minőségű vízépítési terméskövet kell kitermelnie. Ez napi 1800 tonna kitermelt és elszállított terméskövet jelent. Ilyen jelentős kőmennyiség biztosítása a Kőbányaüzem rekonstrukcióját igényli, mely terv szerint 1983-ban fejeződik be. A Nagymarosi Vízlépcső építésének időtartama alatt a folyó medre állandó változásnak lesz kitéve. A mindenkori mederállapot ismerete és a mederváltozások állandó figyelemmel kísérése elengedhetetlen a vízlépcső üzembe helyezése utáni állapot előrejelzéséhez. Ehhez az szükséges, hogy a Duna medrét egy célszerűen megválasztott hosszúságú szakaszon — a vízlépcső felett és alatt, — (az 1691,5—1700 fkm között) 150 m-enként felvett szelvényekben, legalább évente egy alkalommal felmérjék. A kijelölt szelvények állandósítására VO nyilvántartási szelvényköveket, illetve a közbenső szelvényeknél sarokpont köveket kell beépíteni. Ez 1981-ben kb. 120 kő leszállítását, elhelyezését és bemérését jelenti. A kövek Nagymarosra szállításában, (a vizsgálandó szelvények kijelölésében) és a kövek elhelyezésében a KÖVIZIG IV. Szakaszmérnöksége vesz részt. A kövek bemérését, a rendszeres évenkénti méréseket és a mért adatok feldolgozását a VITUKI mérőcsoportja végzi majd. A Vízlépcsőrendszer az elkövetkezendő évek egyik legjelentősebb beruházása, megvalósítását nemzetközi megállapodások, és Kormányhatározat írja elő. Ehhez a Gabcikovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésében részt vevő minden vállalat és intézmény — köztük a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság — közös összefogására, folyamatos, lelkiismeretes munkájára, felelősségteljes hozzáállására van szükség. BALOGHNÉ, SZABÓ MAGDOLNA 9
