Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-05-01 / 5. szám
A Vásárhelyi-díj átvételén 1978-ban Miskolcon KARAPANCSAI SZIVATTYÚK Kis papírlapon gyors vázlatot készít: — Itt folyik о Nagy-Duna, itt az öreg-Duna. Erre halad a Ferenc csatorna, aimit még Tünr Istváin vezetésével építettek meg. A Mohácsi-sziget, 'a csatorna, az öreg-Duna felé lejt, a Nagy- Duna a sziget szintjénél magasabban halad a löszfalban. Nos, ott volt előttem a feladat: a sziget árvízvédelmének, belvízrendezésének vezetése, építményék fejlesztése, új építmények emelése. Másfél esztendő alatt ötszáz kubikossal száz kilométer hosszúságú csatornát építettünk. Elkészítettem a Margittaszigeti vízrendszer szabályozására és hasznosítására vonatkozó fejlesztési terveket. Mi ott a szivattyúzással szárazon tartottuk a szigetet, biztos itatták a mezőgazdasági termelést, ügyeltünk a szivattyúzásra nagyon, mert a víz könnyen tönkretehetett volna mindent. Egyszer aztán jelentkezett a baj. Kairapanosáin, a belvízátemelő szivattyútelepnél. Biztosítani kellett sürgősen. A gépház betonalapzatot cementhabarcs besajtolással és a betonból készült nagyi szívóaknát vasbeton megerősítéssel. Ez utóbbinál három hét állt rendelkezésre a vízelöntés lehetősége miatt. Legyünk merészek! A szívóakna megerősítését vasbeton rátorkrétozással, bauxitcementtel végeztük. A gyors kötése miatt. A szivattyútelep biztonsága még ma is — 50 év után — megfelelő. Pedig a bauxitcement — mint azt ma már tudjuk — az idők folyamán bomlásnak indul. — Karapancsa ma már Ipari műemléknek számít. Az ottani szivattyúk érdemelték ki a rangot... A házigazda felkapja a fejét. — Műemlék? iEz újdonság nékem ... De örülök neki. Bár azt tudom, hogy a két gázfejlesztéssel működő gép ma is készenlétben áll. A szivattyúkat átállították villanyáramra, de a régi gépeket biztonsági tartalékként meghagyták. Ha szükség lenne rájuk, épp úgy működnénék, mint ölvén esztendeje. .. Mii egyébként már akikor is törődtünk az energiatakarékossággal. Legfeljebb nem így neveztük. Amikor én a szigetre kerültem, a szivattyúk faszénből fejlesztett gázzal dolgoztaik. A faszént messziről, hajóval szállították 'hozzánk. A szigeten viszont bőviben voltunk a fáinak. Elhatároztam, hogy átálltunk a fáiból fejlesztett gázra. Az új gázfejlesztőket házilag készítettük el, soha semmi baj nem történt velük. — Margitta-sziget hány esztendőt jelentett Dénes bácsi élteiében? — Huszonegy évet és három hónapot. Nyolc év a szakaszmérnökségemre esik, tizenhárom év az igazgató főmérnökségre. Közben a második világháború, engem Is ki parancsolt a Don-lkanyarhoz. De erről jobb nem beszélői.. . 1948-ban váratlanul rendeltek a fővárosba. Nyugodtam ültem Mohácson, amikor levélét kaptam a földművelésügyi minisztertől. Azonnal jöjjek a fővárosba, a megalakuló Vízgazdálkodási Hivatalba. Aláírás: Dobi István. így kerültem Budapestre, az árvízvédelmi és belvízrendezési osztály, illetve nem sdkkal később az á rvízvédelm i és folyamszabályozó si osztály vezetőjének. OLYAN ORSZÁGBAN, MINT HAZÁNK...-— A második világháború utáni esztendők nyilván a vízgazdálkodás feladatát is másként fogalmazták meg ... — Természetesen. Az ármentesítés, a belvízrendezés a szétszórtan, legtöbbször a nagyibirtok érdekében tevékenykedő társulatok feladata helyett állami feladat lett. Az államosítás után a helyi érdekeket szolgáló társulati rendszert az egyetemes népi érdekéket szolgáló állami vízügyi szervezet váltotta föl. Mindenekelőtt le kellett tehát fektetni az új, népi keretben végrehajtandó munkáik alapelveit. Négy-öt mérnök volt mellettem az osztályon, bírtuk mégis a tempót. Igaz nem az órát figyelték, nem a nyolc órai munkaidőt. Annyit dolgoztunk, amennyit kellett. És akadt munka elegendő. Az államosított átmentésítés, az árvízvédelem országos megszervezése. Az építmények háború utáni egységes fejlesztésének megindítása, irányítása az egész országiban. Az egységes és összefüggő dumái folyamszabályozási terv elkészítése, a folyami hajáút-lkitűzés alapélveinék megállapítása. A magyar—szovjet vízügyi egyezmény megkötése, ahol szakértőként vettem részt. Ha megfeleltem a megbízatásaknak, akkor azt gyakorlati műszaki tapasztalataimnak köszönhettem. —• Mint a gyakorlat híve, hogyan fogadta a kinevezést egy tudományos kutatóintézet élére? — Miniszteri megbízatás volt ez is, illetőleg államtitkári. Bebrits helyettesétől kaptam. A Minisztertanács megalakította a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetet. Közölték, hogy én leszek a vezetője. Az Intézet létrehozása feltétlenül logikus és szükségszerű volt. Gondoljuk csak el: a vízgazdálkodási tudományos kutatás eddig szórványosan, egy-egy céllal jelentkezett 'a különböző Intézményeknél. Ez a lehetőség az új népgazdálkodási és a hozzá kapcsolódó vízgazdálkodási céloknak nem felelhetett meg. A gondolat már régen, szakmérnök koromban megérett bennem, ezt öt esztendős ikutatámuinkia után, 1956-ban így fogalmaztam meg: „Egy olyan természeti adottságú országban, mint hazánk, helyes vízgazdálkodási politikai és vízgazdálkodási fejlődés nélkül tengődni ugyan lehet, de jól élni nem”. A vízgazdálkodás fejlesztése pedig tudományos kutatás nélkül — a jobb érthetőség kedvéért — 1956- os VITUKI beszámolóból: „Az ország természeti adottsága vízgazdálkodásunknak és vízgazdálkodásunk elméleti megalapozottságát adó műszaki hidrológiának, mint tudománynak sajátos fejlődési lehetőséget és szükségességet, de egyszersmind sajátos színt is adott. Vízgazdálkodásunknak állandóan védenie kell területeinket a vizek kártételei ellen, és meg kell oldani a vízmérlegen alapuló tervszerű gazdálkodást. Meg kell oldania azt, hogy a víz a tényleges szükséglet és a várható fejlesztés arányában álljon a lakosság szociális 'igényei és a mezőgazdaság, valamint az ipar célját szolgáló vízhasznosításák rendelkezésére. A megoldás maga műszaki feladat, de ennek a műszaki feladatnak a megoldását a kutatás teszi lehetővé, és segíti tudományos eredményeivel", Ezeket a soraikat ötesztendős intézet-vezetői múlt után fogalmaztam meg, már elért eredmények, megindult kutatási programok birtokában. De hát idáig el is kellett jutni. Amikor a VITUKI megalakult, összesen 210 emberrel számolhattam. Beleértve a vidéken dolgozókat is. Igaz, a vízrajzi intézetre alapozhattam — ebből fejlesztettük ki a VITUKI-t, de a szakember-gárda kialakítása hosszú építőmunkát kívánt. Mindent megpróbáltam, hogy a legkiválóbb szakemberek kerüljenek hozzánk. Olyan osztályokat alakítottam velük, mint a vízminőségi, a vízépítési és 22
