Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

Két évtized mérlege

Jubilál lapunk, a Magyar Vízgazdálkodás

Húsz évvel ezelőtt, 1960-ban új vízügyi folyóirat látott napvilágot, a Vízgazdálkodás. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság lapja kéthavonként jelent meg 1500 példányban. Dr. László Ferenc vízügyi főtanácsos nemcsak ott volt a lap születésénél, hanem napjainkig főszerkesztője annak. Az indulásra így emlékezik:

— A vízügyi szolgálatnak kezdettől megvolt a szakmai folyóirata a Vízügyi Közlemények. Az akkor 80 éves lap magas tudományos és műszaki színvonalon szolgálta — szolgálja ma is — a műszaki ismeretterjesztést, a szakirodalom terjesztését. Szükség volt egy olyan szakfolyóiratra, amely a gyakorlati munkához közvetlenebbül kapcsolódik és a vízügyi dolgozók szélesebb köréhez szól.

A Vízgazdálkodás megjelentetését az a körülmény is indokolta, hogy az ágazat tevékenysége 1960-ban már nem szorítkozott kizárólag a vízügyi szolgálatra. Kiterjedt kapcsolatunk volt a tanácsi szervekkel, amelyekkel a helyi vízrendezési feladatok megoldásában, a lakótelepek vízellátásában és csatornázásában, az ár- és belvízvédekezésben dolgoztunk elsősorban együtt. Megnőttek a feladatok, s ezek megoldása csak a szolgálatnak és a helyi tanácsoknak együttes munkájával volt lehetséges. Fontos volt tehát az egységes tájékoztatás, hogy összekötő kapocs legyen a lap, egybefogja a vízügyi tevékenységgel foglalkozó szervezeteket. Célunk volt az egységes szemlélet formálása, alakítása is és a lakosság mozgósítása a vízügyi feladatok megoldására — mondja dr. László Ferenc.

Lapozgatjuk az első számot, amelyet 20 évvel ezelőtt még Miskolcon nyomtak. Néhány cím a tartalomjegyzékből: dr. Illés György: A Magyar Hidrológiai Társaság a vízgazdálkodásért. Alcser Jenő: Az 1959. évi öntözési eredményekről. Fekete László: Miskolc vízellátása.

Dr. Szitkey László a II. ötéves terv vízellátásái és csatornázási munkáiról írt cikket. Fóris Gyula a Velencei-tó komplex hasznosításáról adott tanulmányt a lapnak. Ihrig Dénes a Budapesten rendezett hidraulikai konferenciáról tudósít. Olvashatunk egyebek között a szennyvízöntözésről, a jégtörőhajók munkájáról, megismerhetjük a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság életét és fotókkal illusztrált riport számol be a Szolnokon rendezett országos vízgépészeti bemutatóról. A 32 oldalas Vízgazdálkodás első számát 23 fotó és 6 ábra

teszi változatossá. Ebben a számban környezetvédelemről még csak áttételesen olvashatunk. Később jelentős helyet kapott a téma a lapban. Milyen módon? — folytatjuk a kérdezősködést dr. László Ferenctől.

— Negyedévenként a Vízgazdálkodás mellékleteként megjelent a Vízgazdálkodás és Környezetvédelem orosz, angol és német nyelvű tartalomjegyzékkel. Az írásokat igyekeztünk mindig úgy válogatni, hogy azok a környezetvédelem összefüggéseit mutassák be. Fontos szerkesztési elvnek tartotttuk, hogy ne csak a szűkebb értelemben vett vízvédelemmel, a vízi környezet védelmével kapcsolatos cikkek jelenjenek meg, hanem a levegő, a talajvédelem, a települési és az egészségügyi környezetvédelem és a zajártalom elleni védekezés kérdései is helyet kapjanak a negyedéves kiadványban. Fontos volt az az elv is: meg kell becsülnünk a természetet, a vízi környezetet, s igyekeztünk mozgósítani az olvasókat, megmutatni és felhívni figyelmüket mit tehetnek ők maguk környezetük védelméért.

Csaknem 18 éven át szolgálta a vízügyi politikát, teljesítette feladatát a két lap. Időközben növekedtek az igények az ágazattal szemben, s a víz egyre nagyobb szerepet kapott társadalmunk életében. Az információs igények is nőttek, s mindezek felvetették: szélesíteni kívánatos a lap olvasótáborát, tovább kell fejleszteni tartalmi és formai profilját. A vízügyi ágazat lapjaként 1978. júniusában a Vízgazdálkodás és a Vízgazdálkodás és Környezetvédelem című lapok összevonásából megszületett az ágazat dolgozóinak havilapja, a Magyar Vízgazdálkodás.

— Ügy is mondhatnánk, nagykorú lett a lap — folytatja dr. László Ferenc főszerkesztő — most már azzal a céllal, hogy új köntösben — színes képekkel, változatos betűtípussal, 38 oldalon, gazdag képanyaggal — a vízügy valamennyi dolgozójának, munkásoknak, mérnököknek és technikusoknak szellemi tápláléka legyen és népszerűsítse az ágazatban folyó felelősségteljes munkát.

Ennek érdekében a szakanyagok mellett nagyobb teret kaptak a lapban az ismeretterjesztő színes írások, érdekes riportok, a vízüggyel kapcsolatos gazdasági és társadalompolitikai kérdések és a környezetvédelem mindig időszerű témái. Növekedett a lap példányszáma is, ma már havonta 2500 példány kerül ki a VIZDOK Nyomda gépei alól. Minden számhoz egyoldalas

mellékletként az ágazat technikai és műszaki újdonságait is bemutatjuk. A tartalmi és formai változtatással egyidőben megalakult a szerkesztőbizottság, kiépítettük a tudósítói hálózatot — valamennyi vízügyi szervnél van tudósítónk — megkapjuk a témajavaslatokat, s ezek figyelembevételével tervezzük a lapot.

A Magyar Vízgazdálkodás első számánál is időzzünk egy pillanatra. Miről olvashatunk? A magyar—algériai vízügyi kapcsolatokról nyilatkozik Ahmed Bencherif miniszter. Tudósítás, hogy a csehszlovák parlament elfogadta a Budapesten aláírt kormányegyezményt a Gabcikovo—Nagymaros vízlépcsőrendszer közös felépítéséről. Riport a Balatonról Nyári Őrjárat címmel. Képes beszámoló a Szovjetunió vízgazdálkodásáról, s arról, hogy megtartotta alakuló ülését az Országos Környezet és Természetvédelmi Tanács. Megismerkedhetünk a DRVVV Levin Tibor nevét viselő ifjúsági brigádjával, a 20 éves évfordulóját ünneplő VSC-vel. A belvíztározásról, a dinamikus cölöpverésről és az ipari víz hasznosításáról szóló szakanyagok is érdekesek. Ami új: a terjedelmes hírrovat, amely Debrecentől Pécsig, Szegedtől Miskolcig ad változatos hírcsokrot a vízügyi dolgozók munkájáról, életéről.

— Mik a további tervek?

— Feltétlen növelni szeretnénk a lap példányszámát, s ezzel elérni, hogy a Magyar Vízgazdálkodás a vízügyi politika első számú fóruma legyen. Továbbra is népszerűsítjük az ágazatban példamutatóan dolgozó munkásokat, műszakiakat, bemutatjuk az igazgatóságok, a vállalatok munkáját, eredményeit. Folytatjuk a kitekintést a nagyvilágba, szólunk a vízügy nemzetközi kapcsolatairól, a baráti országok vízgazdálkodásáról és természetesen a szakmai újdonságokról s a környezetvédelemről. Változatlanul folytatjuk a magyar vízgazdálkodás múltjának, a nagy elődök tevékenységének bemutatását. Szeretnénk azt is elérni, hogy még szélesebb körben helyet kapjanak a lapban az ágazatban folyó politikai és gazdasági munkával kapcsolatos írások. Mindezekkel a cikkekkel, tanulmányokkal, riportokkal, portrékkal a vízgazdálkodás előtt álló feladatok megoldását, az ágazatpolitikai célkitűzések megvalósítását kívánjuk szolgálni — mondotta befejezésül dr. László Ferenc, a Magyar Vízgazdálkodás főszerkesztője.

(SZ)

16