Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-05-01 / 5. szám
kel és a kellő anyagismerettel rendelkező szakemberekkel kell ellátni. A termelő üzemekben újrafelhasználható hulladék kivételével általában minden gyári szilárd, cseppfolyós, iszapos hulladéknak, tömény szennyvíznek a körzeti gyűjtő és feldolgozó telepre keli kerülnie. Itt biztosítható a még hasznosítható hulladékok megfelelő tisztítása, előkészítése, valamint a hasznosíthatatlan maradékok egyéb módszerrel (elégetés, deponálás) történő ártalmatlanítása. A körzeti telepen egyrészt a különböző hulladékok tárolására alkalmas tartályok, medencék, az előkezelés végrehajtásához szükséges berendezések (ülepítő, szűrő, lepárló, desztilláló stb.) biztosítaindók, másrészt a hasznosításra nem alkalmas hulladékaik égetéses ártalmatlan dósára megfelelő égető berendezés (a hozzá tartozó kiegészítő berendezésekkel) állítandó fel. A beszállított hulladékok minőségének ellenőrzésére megfelelően felszerelt vegyi laboratórium szükséges. Veszélyes hulladékok kezelése, ártalmatlanítása Veszélyes hulladéknak kéül tekinteni a) az oilyain hulladékainyaigot, amely a környezetbe való eltávolítással a csatornahálózat, a felszíni víz, a talajvíz, a talaj, a levegő megengedett mértéken felüli szennyeződését vonja maga után; b) a különböző munkahelyeken (keletkező olyan folyékony hulíadékonyagot, amelyben a szennyező anyag koncentráció értéke kibocsátás előtt eléri, vagy meghaladja a felszíni vizekre vonatkozó MMK (Megeng-endhető Koncentráció) érték 100-szorosát és a hulladékban llevő toxikus szennyező anyag heti összmennyiisége eléri, vagy meghaladja a 1000-m3 MMK értékű félszíni vízben szennyező anyag mennyiségét; c) az olyan szilárd halmazállapotú hulladékot, a'mélynól a szennyező anyag koncentráció értéke eléri, vagy meghaladja a felszíni vizekre vonatkozó MMK érték 10OO-szeresét, a toxikus anyag heti összmennyisége eléri, vagy meghaladja az 1000 m3 MMK értékű felszíni vízben levő szennyező anyag mennyiségét. A veszélyes hulladék fizikai jellemzői Az eihordáisos rendszerű hulladékeltávolítás három fő szakaszában a gyűjtés, szállítás, ártalmatlanná tétel műszaki megoldása, az esetleges más hulladékokkal való együttes kezelés megítélése szempontjából ligán fontosaik a fizikai jellemzők. Ezék röviden összefoglalva a következőik: — A halmazállapot. A huMadék halmazállapo-t szerint lehet: Síziidárd (porszem, darabos vagy vegyes összetételű), iszapszerű, plasztikus (képlékeny), illetve folyékony. — A hulladék mennyisége. Az értékelésnél az alapvető jelentőségű és fontos kérdés annak a megállapítása lis, hogy a hulladék keletkezése folyamatos, Illetve időszakos-e. A mennyiséget mindig súly szerint kell megállapítani, de szükséges a térfogait szerinti megítélés Is, a térfogattömeg -meghatározása alapján. Laza anyagok esetén -fontos jellemző a tömöríthetőség -is. A hulladékmennyiség meghatározásának fajlagos értéke: t/év, kg/hó, kg/hét, illetve kg/map. — A nedvesség, szervesanyag-tartalom (izzítási veszteség) és hamutartalom %'OS összetétele. A n-edvesiségtartalom mértéke a kezelhetőség egyik fő jellemzője. Az izzítási veszteség alapján, vagy más módon megállapított sze-rvesainyiagtartallom az anyag bomléikanyságámtak, illetve az ártalmatlanítás (pl. az éíégetés) vagy más hulladékkal valló közös hasznosítás (pl. komposztálás) iehetőségénék jellemzője. — Az elégethetőség megítélése az égési melegtartailom, a kalória megállapítása alapján, alapvető jelentőségű. Igen fontos jellemző a gyúlékonyság és az égetésnél az esetleges róbbainásveszély megítélése is. — Az illóanyagtartalom megadása a kezelésnél a várható és kéllemetlein szaghatások megítélésére fontos jélíemző. A hulladékkezelés anyagkörforgási modellje A = Alapanyag előállítás В = Ipari termelés C = Fogyasztás 1. Hulladék gyűj'tés 7. 2. Gyűjtő szállítás 8. 3. Átrakás, távolsági szállítás 9. 4. Regenerálás, előkészítés 10. 5. Hulladék szelektálás 11 Komposztálás Rendezett lerakás Égetés, hőhasznosítás Terület rekultiválás Növénytermelés 6. Lebontás, fermentálás, pirolízis 12. Állattenyésztés intézményeiknek nem lehet -a feladata a huillladék kémiai összetételének -a megállapítása, mert az amellett, hogy költséges és időigényes, esetleg félrevezető lis lehet. Az egyszerű qualitativ vizsgálat, miiint aímilyen a vegykö-tés, vízben való oldhatóság, gyúlékonyság, robbanásveszély, szaghatás, vagy a bonyolultabb vizsgálat; kalorikus érték megállapítás, száraz anyag, hamu stb. meghatározás is csak speciális esetekben -ad használható értéket. Ezeknek a vizsgálataiknak csak a- teljesen ismeretlen helyről származó veszélyes hulladékra vonatkozó technológiák alkalmazhatóságánál van jelentősége. Az i lyen anyag ok valószín őségét viszont meg - felélő előírásokkal minimálisra lehet csökkenteni. Az ártalmaimon itassa! foglalkozóknak megfelélő anyagismerettel és technológiái tudóssal kell rendelkezniük, hogy a teljesen ismeretlen hulladékonyagokira vonatkozóan is — néhány gyakorlati qualitativ vizsgálat -alapján — utasítást tudjanak adni az ártalmatlanítási technológia módozatára. A mérgező vegyi anyagokat általában a mérgező 'hatás mértéke, a biológia! kumuláció és mérgező anyagaik koncentrációja alapján kell megítélni. A veszélyes hulladék fogalmáiból -következik, h-o-gy a veszélyes anyag elsősorban az emberi környezetre káros, a viz, talaj, levegő megengedett mértéken felüli szennyeződését vonja maga után, alapvetően toxikus haitó'sú. A gyakorlatban előforduló veszélyes hulladék osztályozása A gyakorlatban előforduló veszélyes hulladékokat különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk, mint pl. a — származási hely szerint, — kezelhetőség és ártalmatlanítás módszerei alapján, — 'konzisztenciájuk -szerint, — toxikus tulajdonságuk állapján. A veszélyes hulladék kémiai jellemzői A veszélyes hulladék általános kémiai jellemzése az anyagok heterogenitása miatt gyakorlatilag lehetetlen. Természetesen igen lényeges tudni az egy ipartelepen -keletkező vagy onnan egy más telepre bekerülő anyag kémiai összetételét, a feldolgozási technológia módját, a kéletkezés vagy előállítás részleteit, amelyék egyúttal a veszélyes hulladékot is jellemzik. Ugyanis az ártalmatlanítással foglalkozó A veszélyes hulladékok kezelési módszerei Előkezelés A hulladék kezélésénék első lépése az élőkezélés, aminek keretében a különböző eredetű veszélyes hulladékot a végleges állapotba való hozás (elégetés, vagy rendezett lerakás) élőit különböző módszerékkel a további kezélhetős-éget ellősegítő álla pótba hozzák. 15
