Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-05-01 / 5. szám

TAKAREKOSSAG A VIZGAZDALKODASBAN lenilegi magatartásból -származó ikülön-Takarékosság I Az elmúlt éveik -so­rán e-gyne gyakrabban bukkant fel -a napilapok, szaklapok -szövegei­­be-n, ma már szinte mindennapos szavunk. Vallójában -nem a XX. -század második fel-éneik találmánya, jelentő­sége, szerepe mindig n-a-gy volt az em­beriség történ-et-ében. A termelt, illetve a természetben kor­látozott mértékben fellelhető javaikkal nemcsak az egyes emberek, de -a tár­sadalmak is — technikai- gazda-sági színvonaluktól -függő -mértékben és ha­tékonysággal — kénytelenek voltak mindig takarékoskodni. A vízszeg-ény területen -n-agy állattar­tó, így víziigényes tevékenységet foly­tató mongol tá-rsa-daílo-m gazdasági alapjai védelmét szolgálták -a kincset érő víz v-édélmét mai -szem-mél draszti­kusan biztosító intézkedések: a víz tűz­oltásra történő felhasználá-sa, fürdőzés­sel való „bepisZkítása” fővesztést vont maga után. A termelt és -a te-rm-ész-et­­ben korlátozott mértékben fel lelhető ja­vaikkal való takarékoskodá-s között azonban mindig lényeges különbség volt. Ez utóbbiak felhasználó-sót csak az esetben kísérte tak-anák-ossá-g, ha e javaikra a társadalom igényt tartott. Az ólkori Perzsia területén -százával lobog­tak égő lánggal a természetes kőolaj, illetve föl'dgáz-feltönésék, de e „szent tüzéknek" c-s-a-k kultikus jelentősége volt. A vízhasználatokra -irányuló Igény és az igénybevételi technikai feltételei is jelentősen, -egyúttal kölcsönhatásban fejlődtek az elmúlt századokban. A kö­zépkori Magyarországot a források, ásott kutak révén -a talajvíz, -illetve a felszíni v-izék -hasznosítása jellemezte. A vízhez való hozzájutás időszako-sa-n nehéz és -korlátozott volt. A lalkossá-g körében ezért -a víz mint csak -nagy fá­radtsággal -beszerezhető, v-éd-élimet, Ok­szerű felhasználást érdemlő természe­tes anyag tudatosult. A XIX. -százta-d -má­sodik felétől meginduló vezetékes ivó­vízellátás nemcsak a jobb, egészsége­sebb vízminőséget biztosította, de gyö­keresen megváltoztatta a vízhez való hozzájutás -módját is. Napjainkig a tár­sadalom szemében a víz va laimi Olyan anyaggá vált, mély — magától értetődő, hogy bármikor, bá-rmliilyen .mennyiségben, jó 'minőség­gé! és ízzel, különösebb erőfeszítés -nél­kül 'beszerezhető: — a vízhasználót ellenértéké ösz­­sz-egében, de az élet egyéb tényezőihez Viszonyítva -is — pl. lakbérhez, villany­számlához -stb. — jelentéktelen, így a háztartási kiadásokban, vagy az ipari, mezőgazdasági termék önköltségében megkülönböztető figyelmet nem érde­méi. Azaz, -kialakult a vízkészletek korlát­lanságával, olcsó fél-használhatóságá­val összefüggő, ebből eredően a taka­rékosság szükségességét nélkülöző tár­­sa-dail-mi tudat. A társadalmi tudat — valójában az egyes felhasználók szemléletének — megváltoztatása érd-ékében éle-me-zn-i és a -nyilvánosság élé ikéll tárni vízgazdál­kodásunk lehetőségét és к-onlátait, a je­böző hátrányokat és problémákat — szükség -szerint a későbbi generációkra is -kivetítve — és -rá -kell mutatni arra is, hogy hol, meddig, milyen mértékben érd-e-mes takarékoskodni -a vízhaszná­lattal, egyá-ltalá-n -mi en-nék jelentősége, súly-a népgazdaságunk jél-e-n-l-egi és jö­vőbeni adottságai alapulvételével.-A víz a természetben szabadon elő­forduló ja-valk között sajátos átmenetét foglal el a Ikorlá-tla-n -mértékben (pl. le­vegő) és a (korlátozott mértékben (pl. földgáz) rendelkezésre állék között -az­zal a tulajdonságával-, -hogy jelentős há-nya-d-a természetes körforgása ered­ményéként folyamatosan újra képződik. H-a-zai víZkészletei-nk napjaink és a-z ezredfordulót követő évtizedek várható vízlh-aszná-latát figyelembe véve ímen-nyi­­ségiil-eg -hosszú távon elegendőék, -azaz korlátlan -jellegűrként vi-sel-kedők.-Minőségi értélemben azonban rom-ló jelleg ű-e-k, ennék -megfelelően — -a mé-g -igénybe -nem vett vízkész­leteiken -bélül csökken a kezelés -nélkül felhasználhatók a-rá-nya, — a már igénybe vett, kezelést nem igénylő készleték egy -részénél -i-s szá­molnunk -kell -a kezél-ési technológiáik pótlólagos kiépítésének -szükségesség-é­véi, — a víZkésZl eték-et érő -szennyeződés egyre összetettebb, így bonyolultabb, drágább kezelési technológiáik alkal­mazásával kél! számölni. További gond -a vízhasználatok és a vízikészlet igénybevételi lehetőségek (kö­zötti területi, -időrendi aránytalanságok fokozódása. Az egyes tel-epüléseikben koncentrálódó, -növekvő víz-igények ki­­elég ítésére még felhasználható helyi készítetek egy-re Inkább csökkenm-ek, ami szükségessé teszi a távolabbi térségék­ből történő vízátvezetéseket, a költséges regionális rend-szerek fokozódó -arányú kiépítését. Az igényék és lehetőségek közötti időrendi -aránytalanság az át­vezetés és a tárolási célú létesítmények növékvő arányát indokolja. Amennyiben lehetőség nyílik a vízhasználatok inöve­­k-e-dés-i ütemének mérséklésére, az ‘índo­­k-ollatlain vízhasználatok visszaszorításá­ra, III. megszüntetésére, a vízellátás fej­lesztésével kapcsolatos -népgazdasági erőfeszítések jelentős mértékben csök­kenthetők 'lennének. Ennek az adja kü­lönös jelentőségét, hogy hazai vízellá­tás-fejlesztésünk valójában -az ezred­fordulóig döntően exte-nzív jellegű, mert igaz ugy-ain, hogy ma már a népesség több -mint 75 %-a vezetékes ivóvízzel ellátott, de a vízművesítetlen települé­sek aránya még mindig 50 % körüli és ezék főként a kedvezőtlen adottságú, csa-k nagy költséggel közművesíthető kis települések. A gyo-rsa-n növekvő be­ruházás-igényesség tükröződik -mii-nd -az országos, mind a -községi vízellátás-fej­lesztés mutatóiban, Egy lalká-s közmű­vesítéséhez szükséges vízműfej-lesZtés — országosan — az 1960-as évék 5—6000 Ft-járál napjainkig 22—25 000 Ft-ra emelkedett, — helyenként 80—100 000 F-t/m3 —, om-i közéi 500 %-os -növeke­désnek felel meg. Egy-egy község ön­álló vízműv-esítése ugyanebben az idő­szakban 2—3 millió Ft-ről 10—20 mil­lió Ft-ra -nőtt (1000 %)• A fejlesztés be­ruházás-igényességének -növekedési üte­me — -n-oba alacsony bázisról indult — meghaladja a -népgazdaság számos je­lentős ágazatáét. Ugyanezen időszak alatt -a működtetés költségei is .dinami­kusain nőttek. Mivel a lakossági víz­­használatok díjtétele 1968 óta gyakor­latilag változatlan, és a díjtétel, vala­mint a termelői á-r közötti kiegyenlítést az állami költségvetés biztosítja, a la­kossági vízhasználatok állami dotációja ma már megközelíti -az évi 3 -milliárd Ft-ot. Jelenlegi fogyasztási magatartás mellett — figyelembe véve a közéi tel­­jeslkö-rű közművesítésre irányuló céljain­kat — m-i-n-d a -népgazdaság beruházási eszközeinek igénybevétele, imi-n-d -az ál­lami költség-vetés kiadásai jelentősen — a -népgazdasági átlagot meghaladó ütemben — tovább növ-ék-edin-étnek. A félhasználás-i magatartás -megváltozta­tása ezért -n-a-gym-értékben csökkentené a népgazdaság teherbí róképess-ég ének igénybevételét. A vízhasználatok -mér­séklése azonban nemcsak egy tudato­sabb fogyasztói magatartást igényel, d-e a felhasználok körében a meglevő vízhasználatokat lehetővé tevő techno­lógia! megoldások felülvizsgálatát, kor­szerűsítését -is. Ennek pedig szükség­szerűen vannak -beruházási-üzemvitel,i konzekvenciái is. A vízhasználatokkal valló ésszerű gazdálkodás megkívánja, hogy ez ne vezessen „a többe -kerüli a leves, m-i-nt -a hús" helyzetek tömeges kialakulásához. Számolni kell -a-zzall a ténnyel, hogy ha a vízellátás-beruházás igényessége és működési költségei di­namikusan in-öv-ékednek is, azért ma még a vízhasználatokkal kapcsolatos kiadások az -ipari -termelés önköltségé­nek legfeljebb 1—2 %-át képviselik. A jelenlegi -ivóvíz-használatok -mennyi­sége Magyarországon -mintegy 80-szo­­ros-a a kőolaj -fel használásnak. Azon­ban 1 t kőolaj megtakarítása ma a -nép­gazdaságnak -mintegy 8000 Ft kiadás­­ménsélklőd-óst jelent — gyakorlatilag ke­mény valutáiban — (és a kőolajtermé­kek ára természetesen ennél -magasabb) 1 t ivóvíz pedig csa-k 10 Ft körüli ősz­­szeget. így a kőolaj-fel használás 1%-os m-énséklésiéve! elérhető gazdasági előnyt az ivóvíz-használatoknál csak akikor ér­hetnénk el, ha a felhasználást mintegy 15%-kai sikerüln-e csökkenteni. A reáli­san számításba vehető, gazdaságilag is li-ndökoliható víztakarékossági megöl­­dáisok ezért sZüks-ég szerűen csak szeré­nyebbek lehetnek a kizárólag ágazati szempontok ala-pján felvázolható -lehe­tőségeknél. Az elmúlt évek során több intézkedés született az indokolatlan vízhasználatok visszaszorítására. A jövőben is számos gazda-ság-i-jogi szabályozás készül a ta­karékosabb magatartásra, ösztönzésre. E -szabályozok hatásának figyelemmel kísérés-e, szükség -szerinti fólyam-atos korszerűsítésük, egyik legjelentősebb ágazati fel adatunknak tekinthetők. Dr. All Lajos—Hatfaludy Bálint 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom