Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-04-01 / 4. szám

Vízgazdálkodás feladatai a Szovjetunióban

Az SZKP XXVI. kongresszusa Nyikölaj Tyflhanov miniszterelnök élőterjesztésében tárgyalta „a Szovjetunió 1981—85. évekre és az 1990-ig terjedő időszakra előirányzott gazdasági és szociális íejlesztósónék fő irányai" c. dokumentumot.

A dokumentum érdékes bepillantást nyújt abba, miiilyen tendenciáik érvényesülését tekinti az SZKP méghatározónak az ország, a szocialista rendszer közép, ill. hosszabb távú fejlesztése szempontjából.

íme a program vezérelvei:

— a nyolcvanas éveikben az SZKP 'következetesen folytatni 'kívánja gazdasági stratégiájának megvalósítását. Ennek legfőbb oélja a nép életszínvonalámaik (szüntelen emelése mind anyagi, mind kulturális, szempontból1;

— a társadalmi termelés 'hatékonyságának, a munka termelékenységének fokozásával, a szovjet emberek termelési és társadalmi aktivitásának növelésével jobb feltételeket (hoznak létre a személyiség sokoldalú fejlődéséhez.

Érdekes megvizsgálni, hogyan tükröződnek e nagyjelentőségű okmányban a vizgazdáiltoodá'st érintő feladatok.

Szembetűnő, hogy a fő fejezeteik csaknem mindegyikében találhatunk vízgazdálkodást érintő vonatkozásokat. A szovjet népgazdaság méreteiből!, szerkezetéből és irányítási sajátosságaiból következően a vízügy feladatai az ágazatoknál is megjelennek, ugyanakkor meghatározó részét képezik egy önálló gyűjtőfejezetnek is, amely IX. számmal ,,A természet védelme” címet viseli.

A vízgazdálkodás szempontjából is alapvető, miilyen módon kívánják mozgósítani a tudományt a kitűzött célok elérésére. A súlypont szemmel (láthatóan a szervezésen, az erők jobb, célratörőbb összefogásán van:

— ,,a műszaki-tudolmányos fejlődést átfogó program ‘kenetében szükséges felvázolni és gondoskodnli kell e program végrehajtásáról;

— erősíteni keil a tudomány és a termelés 'kapcsolatát. Növelni keli a minisztériumok és főhatóságok felelősségét a tudományos intézményekben folyó kutatómunka színvonaláért, a befejezett ikutaitáisoik eredményei és a találmányok késedelem nélküli bevezetéséért;

— ki keli terjeszteni a tervező-szerkesztő és kutató-fejilesztő tevékenység automatizálását elektronikus számítástechnikai eszközök segítségével ;

— 'idejében keli meghatározni a kutatások és fejlesztések irányát; a kutató intézmények szervezeti felépítését hozzá kell igazítani a műszaki-tudományos forradalom követellményeihez. Erősíteni keli a társadalmi, természeti és műszaki tudományok együttműködését;

— fákozni kell a felsőoktatási 'intézmények műszaki-tudományos potenciáljának (népgazdasági feladatok megoldására történő hasznosítását. Emelni kell a tudományos 'kutatók és oktatók képzési-továbbképzési színvonalát, javítani kell a minősítés színvonalát;

— erősíteni keli a műszaki-tudományos tájékoztatási rendszert és a szabadalmi-licence tevékenységet;

— minden erővel támogatni 'kell az újítók és feltalálóik tömeges alkotó mozgalmát. Emelni 'kell a műszaki-tudományos társaságok szerepét a termelés tökéletesítésében '1.

Külön fejezetek foglalkoznak az ipar, az agráripari komplexum, a 'közlekedésposta és távközlés feladataival. Ezek milndeingyike tartalmaz közvetlen vízgazdálllkodáisi, vagy vízgazdálkodásihoz kapcsolódó feladatokat. így, a villamosenergiai pair területén előírják, hogy a vízerőműveik termelését 1985-ig 230— 235 milliard KW órára keil emelni. (Ez az összes termelésnek mintegy 14,5 %-a). A SZU európai területén a villa mosenergiai-termelés m öve к mén yét

túlnyomórészt vízi és atomerőművek beállításával kívánják előállítani.

A vízkészleteik komplex hasznosításának figyelembevételével nagyteljesítményű folyami vízerőműveket építenek Szibériában, Távöl-Keleten és Közép- AzSiábam. Az európai területen szivatytyús-táirozás vízerőműveket építenek a csúcséinergia-igények kielégítésére, az éjjeli olcsóbb energia hasznosítására1, Й1. az energ!alrendszerek üzembiztonságának ,növelésére. Folytatják 'az árapály erőművek létesítésével kapcsolatos 'kutató-feltáró munkálatokat. Előirányozzák a kisebb folyók vízerőkészleténék hatékonyabb hasznosítását.

A bányászat fejlesztését célzó geológiai (kutatások feladatai 'között előírják a felszín alatti vízkészletek felkutatásának fokozását. (A geológiai és természeti kincsek {így a vízkészletek) feltárására, törvényszerűségeik tanulmányozására széles 'körben alkalmazzák majd a légi és kozmikus eszközöket és módszereket.)

Az agráripari komplexumra vonatkozó fejezetben kiemelkedő fontosságú feladatokat találunk: „Tovább kell fejleszteni a meliorációt. Állami eszközök terhére 3,4—3,6 millió hektár öntözőterületet toll berendezni, 3,7—3,9 millió hektárt Je 'kell csapolni. Sivatagi, felsivatagi, hegyvidéki területeken 26—28 millió hektáron biztosítani kell az állataik itatásához szükséges vizet. Növelni szükséges a vízgazdálkodási építkezések műszaki színvonalát és minőségét, komplexen kell megvalósítani a melioráció és a művelés alá vonás feladatait, intézkedéseket 'keli hozni arra, hogy a mezőgazdaság vízigényének iküelégfítése ésszerűen történjék".

Politikai dokumentumban először nyer konkrét megfogalmazást egy grandiózus vízügyi-természetátaila'kító tevékenység : „Meg kell kezdeni az előkészületeket az északi folyók vízkincse egy részének a Volga medencéjébe történő átvezetésére. Folytatni kell a szibériai folyók vize egy részének Közép-Ázsióba és Kazahsztánba történő átvezetését megalapozó tudományos és tanulmánytervezési tevékenységet.”

A közlekedési fejezetben nagy hangsúlyt kapnak a víziszálflítás fejlesztésének kérdései Szibéria, Távol-Kellet vidékein és az északi területeken. Általánosságban előírják, hogy „ahol csak lehetséges a teherszállítást vasútról vízre kell! átirányítani, a fő víziszállllitási utakon növelni Ikel! a navigációs időszakot".

A szociális fejlődés és az életszínvonal emelése c. fejezet kitér a lakosság „kommunális ellátásának" fejlesztésére. Fokozni kívánják a városok és települések 'központosított vízellátását, hő- és mélégvízelílátóst.

Jelentős vízgazdálkodási feladató kát fogalmaz meg a „Természet védelme" c. fejezet. Idézzük: „javítani kei!! a természet védelmét, fokozni kell a termőföldek megóvását a talajerózió hatásától, a (kő- és sárlavináktól, suvadásoktól, földcsuszamlástól', szikesedéstől, elmoGsarasodástál, belvizektől, ikiszáradáistál”.

„Gyorsítani toll a vízvédelmi létesítmények építését a Fekete-, Azovi-, Balti-, és Kaíszpi-tengerhez tartozó vízgyűjtőkön, ilil. az ország legfontosabb iparvidékein. Intézkedéseket (kell hozni a Jeges-tenger medencéjéhez tartozó tengerek, folyók, (#1. egyéb vizek szenymyezés elleni védelmének fokozására."

„Növelni ikeilT a visszaíorgatásos és ismételt vízfelhasználást alkalmazó rendszereik (kapacitásait, szennyvizmentes vízhasználód rendszereket (kell 'kidolgozni és az üzemekben 'bevezetni. Növelni kell a kisebb folyók és tavak szennyezés és kimerülés elleni védelmét. Folytatni (toll az egyedülálló természeti komplexumok — elsősorban a Bajikál-tó — védelmiére és ésszerű hasznosítására irányuló munkát."

„Az európai országrész és Közép- Azsla legfontosabb folyóvölgyei ken a vízgazdálkodási iétesítmé ny-lkom p lex u - mák automatizált irányítási rendszerének 'létrehozá'sáit meg kell kezd'eini."

„Tökéletesíteni kell a technológiai folyamatokat és a közlekedési eszközöket abból a célból, hogy csökkenjék a környezetet károsító (kibocsátás. Növelni kell a nagyhatékonyságú víztisztító berendezések gyártását, továbbá a környezeti közeg állapotának ellenőrzéséi szolgáló műszereik és automatikus monitorállomások gyártását. Intézkedéseket Ikell tenni a természetes vizek és víztározók nemes hailfajtákkall történő ú jratelep ítésére.

A közvéleményt szélesebb körben be kell vonni a természet védelmébe.”

A 10. fejezet a termelőerők telepítésével és a szövetségi köztársaságok szociál-gazdaiságii feladataival foglalkozik. Fontos elvként szögezi le, hogy az európai területeiken nem célszerű energia - és vízigényes objektumok telepítése, ill. meglevőik továbbfejlesztése.

A köztársaság óraként részletezett feladatok ismertetésétől eltekintve csak azt említjük meg, hogy a velünk szomszédos Ukrajnában előirányozzák a Duna—Dnyeszter öntözőrendszer további kiépítését, a Dnyeper—Don-csatorna második ütemének folytató sóit, az észak -krimi csatorna harmadik ütemének megkezdését. Sikereket kívánunk szovjet kollégáinknak e nagyszabású program megvalósításához.

SZVETNIK ANTAL