Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-04-01 / 4. szám
az építendő vasútvonal nyomvonalát. Közben a vonalzó megcsúszott, és így erőteljes kanyar került a pályára. Eddig a legenda. A valóságban a vasútvonal síkságon halad, ahol kanyarulat van, ott a terepnehézséget kellett megkerülni. Egyébként is az 1843-tól épített vasútvonal teljes hosszának 9,1 %-a kanyarulat. Az ország belsejében is számos csatorna könnyíti a forgalmat. Még a cári időkben építették a Mária—Volga—Balti-csatornát. A Szovjetunió európai területén épült a Volga—Balti-, Balti— Fehér-tengeri-, Moszkva- és Lenin-csatorna vízrendszer. E csatornák tervezésekor a hajózás, az öntözés és az energianyerés igényeit tartották szem előtt. A csatornaforgalom kapuja, Leningrad, ahonnét a világ minden részébe indulnak hajók. A tengeri kikötő előtt úgynevezett „tengeri csatorna’1 létesült. Ez a tengerfenékbe kotort árok. Szükség van rá, hiszen a Néva évi 80 milliárd köbméter vizet és millió tonnányi hordalékot visz az öbölbe. A Finn-öböl vize a Néva vizétől fokozatosan „édesedik". A folyó és az öböl vizében csak nagyon edzett sportolók fürdenek, hiszen a víz hőmérséklete a legforróbb nyárban sem emelkedik 16—17 fok fölé. Decembertől február végéig vastag jég borítja a folyót és az öböl vizét, járművek is közlekedhetnek rajta. Tavasszal előbb a Néva jege vonul le, majd pár hét múlva a Ladoga-tóból indulnak a jégtáblák a tenger felé. A zajló vízben kis vontatóhajók járnak. Az esetleges árvizek éllen nagyszabású gát építése folyik. Ez a gát nem engedi majd a tenger vizét a torkolatban felduzzadni, és ezzel a Néva árvizei is megszűnnék. A Kirov-híd a Nagy Néván Minden Leningrádot látogató mérnök megnézi a Nagy Névát áthidaló Kirovóidat. Az éjszak bizonyos óráiban felnyitják, és a híd, mint két óriási szárny emelkedik fel. Aki ilyenkor gyalog tart hazafelé, kénytelen nagy kerülőt tenni. A hidat 1897—1903 között építették. NAGY VÍZESÉS Leningrad a szökőkutak városa is. A szökőkút a fejedelmi ízlés 'kifejezője, nagyurak minden időben kedvelt játéka, és — hozzá tehetjük — ösztönzője, fejlesztője a hidraulika tudományának is. Péter is kedvelte a játékos szökőkutakat. A legérdekesebb szökőkútrendszer nem bent Leningrádban — ahol sok szökőkút működik — ,hanem Petrodvorecben, az egykori Peterhof-ban látható. A Leningrádtól alig 30 kilométerre levő „Orosz Versailles”-ba erdők, ligetek között vezet az út. Cári nyaralóból fejlődött ki, 1714-ben építették. Aranyozott szobrok tömege, szökőkutak bonyolult rendszere, ragyogó paloták ragadják meg a látogató figyelmét. Egymás fölött húzódó teraszokon működnek a szökőkutak, naponta százezer köbméter vizet lövellve a magasba. Érdekes szerkezete lehetett a legrégibb szökőkutaknak; a maiakat villanymotoros szivattyúk működtetik. Tudjuk, a gőzgépet már a régi Oroszországban is használták a hajógyárakban. A dokkok víztelenítésére éppúgy, mint a szélkerekekkel hajtott szivattyúk helyett. Az úgynevezett „Nagy vízesés”-t 1715—1723 között építették. Tervezésében Péter is részt vett. A Sámson szobor oroszlánjának szájából 20 méter magasra szökik a víz; a 17 lépcsős kertet 39 aranyszobor díszíti. Sok derűs percet váltanak ki a tréfás szökőkutak. A Zöld tölgyfa nevű szökőkút leveleiről víz csepeg, ha az előtte gyanútlanul átsétáló látogató rejtett csapra lép: vizet zúdít a nyakába. Az Ernyő árnyas padjához andalgó szerelmespár is vizesfröccsöt kap a nyakába, ha rálép a csapot rejtő kőre. NEMZETI MŰEMLÉK A nagy hadihajó csendesen áll a Néván, a rakpart mellett; sok ezer látogató sétál végig rajta. Három óriási kéménye a magasba nyúlik. A hajó részt vett a század eleji orosz—japán háborúban, a csuzimai csatában, és harcolt az első világháború alatt. A második világháborúban Leningrád védelmében vett részt. Ma nemzeti műemlék. A forradalomban oly nagy szerepet játszott löveg mai szemmel nézve is modernnek látszik. A Péter Pál erőd Kronwerk nevű épületében levő Tüzérségi, Hadmérnöki és Híradástechnikai Múzeum elragadóan érdekes gyűjteményében magyar vonatkozású anyag is található. Itt van a budapesti Szabadság-, — az egykori Ferenc József-híd szükségszerű helyreállításának modellje. A hidat a németek felrobbantották, de nem pusztult el egészen. A szovjet hidász katonák szükséghidat építettek rá. A haditechnika-történeti szempontból oly érdekes híd nagy modelljét érdemes tanulmányozni. Kár, hogy az idegenvezetők nem hívják fel rá a magyar csoportok figyelmét... Dr. Horváth Árpád iS...
