Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-02-01 / 2. szám
Magyar jégtörő hajók dolgoznak a Duna jugoszláviai szakaszán is Százhalombatta, a Kiskunsági öntöző csatorna, Dunaújváros, a Solti adó, a Paksi erőmű, a Sió-csatorna, a fenséges Gemenci erdő felejthetetlen látvány annak, aki ilyen „közelről” még nem látta a Duna partjait. Az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság a Duna bal .partján az országhatártól Soltig, 133 kilométeres szakaszon biztosítja a kellő árvízvédelmi felkészülést. 325 millió forintos költséggel 1975- ben nagyszabású program végrehajtását kezdték meg, amelynek célja a Baja—Dunapataj közötti szakasz árvízvédelmi töltéseinek megerősítése. A Bátya—Foktő—Úszód közötti szakaszon a munka jelenleg is folyik. Az idén 48,5 millió forintot költenek erre a célra. Fajszon, Érsekcsanádon új gátőrtelep építését kezdik meg. Elkészültek a tervek az esetleg betörő víz lokalizálására, a feltételezett szakadási helyeken vízkitörésekből származó minden eshetőség figyelembevételével. Bajai útunk során megtekintettük az Alsódunavölgyi VIZIG osztaglaktanyáját. A Deák Ferenc-zsilip mellett álló épületben, 6—8 ágyas szobákban példás rend, tisztaság, meleg takarókkal letakart ágyak vannak készenlétben Külön helyiségíben az öltözőszekrények névre szólóan megjelölve. Az osztagraktár egy szépen rendben tartott nagykereskedelmi raktárhoz hasonló. Az egyik teremben mennyezetig megrakott polcokon bőr- és gumitalpú csizmák, kesztyűk, sátrak, védősapkák, formaruhák, úszómeUények, kempingágyak, telefonok, nyugatnémet vízhőmérsékletmérő műszerek, stb. Egy másik teremben hagyományos védelmi anyagok; csákányok, evezők, csónakok, mentőövek, cölöpverők és egyéb szerszámok sokasága. A gépraktárban csónakmotorok, vízszivattyúk, áramfejlesztők, homokzsáktöltő gépek, reflektorok, különféle világító berendezések. A raktár udvarán ruhaneművel, edényekkel, szerszámokkal előre megrakott konténerek, amelyeket teherautókkal azonnal szállítani lehet a megadott helyre. Milliós értékek, bármikor használható és mozgatható állapotban, hogy veszély esetén az árvízvédelmet szolgálják. A bajaiak azt mondják, az 1973. évi dunai jeges árvíz idején 14 milliárd forint volt áz az érték, amelyet sikerült megvédeniük a vizek kártételeitől. Azóta ez az érték az ország népgazdaságának fejlődésével növekedett: a térségben ma már 18—20 milliárd forint az a nemzeti vagyon, amelyet a védvonalak erősítésével — a mindenre kiterjedő gondos felkészüléssel — meg kell védeniük. Hamisítatlan ködös, latyakos téli reggelen érkeztünk meg GYŐRBE, az Északdunántúli Vízügyi Igazgatósághoz, majd onnan kísérőnkkel, Pinczés József árvízvédelmi csoportvezetővel elindultunk a Rábcához. Börcsnél.tértünk rá a töltés koronáján húzódó kavicsos útra. A folyó mellett, egy őrház közvetlen közelében érdekes, a vízügyi szakmában sem mindennapi munkálat szemtanúi lehettünk: az ÁBKSZ szakemberei egy kiselejtezett, gőzüzemű szivattyútelep zsilipjének bontásán, pontosabban robbantásának előkészítésén dolgoztak. Az 1905-ben épült zsilip „alapos” munka volt, szétbontani nem lehetett. A régi szivattyútelep és zsilip egyébként a korszerűsítés miatt vált feleslegessé. A kirobbantott zsilip helyét betemetik, illetve azóta a töltéstestet helyreállították, már működik az új gravitációs zsilip és az elektromos szivattyútelep. Ez a munka is része annak a fejlesztési programnak, amely Győrtől Bősárkányig 32 km-es szakaszon jelenleg is folyik. A több tonnás beton monstrum robbantásából végül is nem láttunk semmit, mert adott jelre jó messzire el kellett húzódnunk. Később a gátőr házában jöttünk össze, — a gátőr feleségének szíves invitálására — és itt ismerkedtünk meg Szekeres Ferenc robbantómesterrel. Több évtizede dolgozik ebben a veszélyes ám mindig izgalmas szakmában — tíz éve a vízügynél. — Ez a szakma sóba nem unalmas, meg aztán mindig a szabadban vagyok, ezért is szeretem, — mondja a robbantómester. — Igaz, nem ülhetek otthon minden este a családnál, hol itt vagyok, hol ott, de jó harminc éve megszoktam már. A család is. Arra meg büszke vagyok, hogy egy forint kárt még nem okoztam, de sérülést se soha senkinek. — Hol van az otthona? — Aszódon. Már amikor otthon vagyok ... Az ÄBKSZ egyébként víz alatti és jégrobbantásra speciális tanfolyamon oktatja — és vizsgáztatja — a szakembereket. Külön engedéllyel végzi a robbantásokat az egész ország területén árvízvédelemnél, belvízkár elhárításánál, különösen a jégtorlaszok robbantásánál, ahol azonnali intézkedésre van szükség. A vizek városa — „kiemelten védendő terület.. Dr. Hajós Béla, az Északdunántúli VÍZIG árvízvédelmi és folyamszabályozási osztályának vezetője az árvízvédelmi felkészüléssel kapcsolatban elmondotta, hogy Győr belterülete kiemelten védendő terület: 14,7 km-es szakaszon erősítik a védvonalat. A Mosoni-Duna szakaszon 7,8 km-es hosszban, 4,5 km hosszban a Rába, a többit a Rábca partján. 122 millió forintos program ez, amelynek végrehajtása 1976-ban kezdődött és 1982-ben fejeződik be. — A védművek fejlesztése mellett folyamatosan végezzük a fenntartási munkákat. Különösen ügyelünk arra, hogy a töltések koronáján az út közlekedésre mindig alkalmas legyen, — mondotta az osztályvezető. — Gondunk van arra is, hogy .minden árvízvédelmi eszköz bármely pillanatban használható és könnyen hozzáférhető állapotban legyen. Pontosan kidolgozott ütem szerint az árvízvédelmi osztagokat is azonnal mozgósítani tudjuk. A területi bizottsággal — párt- és állami szervek, honvédség, rendőrség, tűzoltóság, egészségügyi szervek stb. — rendszeres a kapcsolatunk és kölcsönös a tájékoztatás. — Lesz-e árvíz tavasszal? — Ki tudná azt megjósolni? Mi felkészülünk minden eshetőségre. Még emlékezhetünk rá, 1954-ben Ásványrárónál katasztrofális volt az árvíz, 1965- ben nagy erőfeszítések révén, de sikerült a védekezés, 1975-ben rövid ideig tartó, de magas árvíz volt. A megerősített védvonalak miatt ekkor már viszonylag könnyedén vonult le az ár, különösebb bajt nem okozott. Győr belvárosában, a Mosoni-Duna partján a szegedihez hasonló biztonságos támfalat építenek. Alföldi Erzsébet 20
