Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

vízellátását szolgálja a Hennád menti kavicsteraszra te­lepített vízmű és a tiszai vízbázis kiépítése. Eger vízellátására a várostól délre eső Andomoktálya— Füzesabony térségben szükséges vízbázist létesíteni, amely összekötve a Délborsodi Regionális Vízművel, al­kot egy rendszert, és vízpótlást biztosít Mezőkövesd és a térség településeinek vízellátására. Északon Bélapát­falvával összekötve az ózdi rendszerrel is kapcsolat te­remthető. Salgótarján vízellátására épült az Ipolyra telepített regionális vízmű. A növekvő vízigényt a Hasznosi tározó és víztisztító mű elégíti ki, bekapcsolva Kisterenye— Nagybátony térségét is. Az így kialakuló — egyrészt az Ipolyra, másrészt a Hasznosi víztározóra települt és Mi­­hálygerge — Salgótarján — Kisterenye — Nagybátony — Pásztó vonalát ellátó — rendszer, a Mátravidétki Regio­nális Vízművel összekötve alkotja a Nógrád-Mátravidéki regionális vízmű egységes rendszerét. Nógrád megye vízben kifejezetten szegény terület, ezért a kisebb regionális vízműveknek is jelentős szerep jut. Már épül a Nyugat-Nógrádi Regionális Vízmű, amely Drégelypalánk—Dejtár—Romhány—Rétság térségében 21 település vízellátását hivatott biztosítani. Külön említjük az ipari nagyberuházásokhoz kapcso­lódó vízellátó műveket. Az ipartelepítéseknek a térség fejlődésében, de a regionális vízművek kialakításában is döntő szerepük van. A Recsk térségi iparfejlesztés víz­igényének biztosítására épülő vízellátó rendszerek víz­pótlást adhatnak a mátravidéki és ezen keresztül a nóg­rádi rendszerekbe, illetve az egri rendszerrel összekötve a borsodi rendszerbe is. A bükkábrányi vízigényes ipartelepítés (erőmű) a Ti­sza vízkészletére épül. A vízmű vízbázisa lehet a vízsze­gény Heves és Nógrád megyei településeket ellátó regio­nális vízműveknek. WQOmVnop X 8000 7000 6000 5000 U)00 3000 2000 -j 1000 J 33cr' / / / 6330 f/ / / 100 90 во 70 60 50 00 30 I960 1975 1990 1965 Közműves vízellátás aránya (990 1995 2000eV tését indokolja. A rendszerből a soproni regionális víz­mű, Szombathely térsége, Veszprém megye északi terü­lete, a tatabányai és dorogi regionális vízművek az -igény­növekedésnek megfelelő vízpótlást kaphatnak. Dél-Dunántúl térsége Észak-Dunántúl térsége A Tatabánya—Tata—Oroszlány—Kisbér térségét ellátó regionális vízmű vízbázisa a kiemelt bányavíz. Az eocén­program megvalósítása — egyrészt a bányászat közben okozott vízelvonások, másrészt a térség iparfejlesztése miatt — sürgetően igényli a regionális vízmű továbbfej­lesztését. A mányi—nagyegyházi bányanyitások vízelvonó ha­tása, és annak időbeni bizonytalansága miatt először a tatabányai vízakna és a bicskei regionális vízmű össze­kötését kell megvalósítani. De a vízelvonással érintett települések vízellátásának biztosítására fokozatosan ki kell a bicskei regionális vízmüvet építeni, majd meg kell valósítani a Velencei-tó—Székesfehérvár irányában a vízpótló rendszer kiépítését is. A dorogi szénmedence ipari fejlesztései szintén víz­elvonással járnak. A vízigény-növekedés Esztergom— Dorog—Tát térségében a dunai kavicsteraszra telepített regionális vízmű létesítését indokolja. Győr-Sopron megye, bár vízkészletekben gazdag, a te­rületi elhelyezkedés mégis a regionális vízmű fokozatos megvalósítását sürgeti. Elsősorban Sopron vízellátásának biztonságos megoldására kell összpontosítani, és Csorna— Kapuvár térségében, továbbá a Rába-kavicsteraszra te­lepített vízbázisból kell a térség ivóvízellátását megol­dani. A bakonyi regionális vízmű Ajka—Pápa vízellátását szolgáltatja a nyírádi bányákból kiemelt karsztvízből. A rendszer továbbfejlesztésével Veszprém növekvő vízigé­nye is biztosítható. Szombathely ivóvízellátására a Sárvár térségi vízbá­zis igénybevétele és távvezeték kiépítése szükséges. A Rába-kavicsteraszra telepített vízmű a Kőszeg— Szombathely—Sárvár városokat, — majd később össze­kötve — a Csorna—•Kapuvár—Sopron városokat ellátó fővezetékkel egységes rendszert alkot. Észak-Dunántúlon kedvező vízbázissal rendelkezik Szőny térsége. Mosonmagyaróvár—Győr—Komárom— Dorog térségében, a Duna vonalán jelentkező fejlesztési agglomeráció a Szigetköz mélységi és a Duna felszíni vízbázisokra települt országos vízpótló rendszer kiépí-A megépült regionális vízmüvek jelentős ipari terüle­tek és bázisok, fejlődő városok, kiemelt üdülőterületek ivó- és iparivíz-ellátását biztosítják. Fejlesztésük a ter­melésfejlesztés, illetve az üdülésfejlesztés alapvető fel­tétele. A rákhegyi bányavízhasznosításra épült Séd—Gajai regionális vízmű Pót—Várpalota—Inota iparvidék, Szé­kesfehérvár ivó- és ipari vízellátását biztosítja, egyben ellátja a térség kisebb településeit is. A vaskapui (Fehér­várcsurgó) tározó vízkészletének igénybevételével — az ivóvízmennyiségű víz kiváltásával — a rendszer biztonsá­gát növelni kell. A Balatoni Vízellátási Rendszer több éves üzemelte­tése egyértelműen bizonyítja a regionális vízművek szük­ségességét és létjogosultságát. A növekvő idegenforga­lom és a magas színvonalú ellátás érdekében a rendsze­rek kapacitásának fejlesztését és jobb kihasználását kell biztosítani. A rendszerhez kapcsolódik a Fonyód—Kapos­vár regionális vízmű is, amely a súlyos vízellátási gon­dokkal küzdő Kaposvár vízellátását oldja meg. A nyí­rádi vízkészlettől függően Zalaegerszeg vízpótlására is sor kerülhet. A velencei-tavi regionális vízmű az Ercsi Cukorgyár vízművel kooperálva oldotta meg az üdülőterület ivóvíz­­ellátását. A kormányprogrammal jóváhagyott üdülőte­rület-fejlesztés ivóvízigénye az ercsi vízbázis fejlesztését, valamint a Séd—Gajai rendszerrel (illetve az Ercsi—Du­naújvárosi regionális rendszerrel) történő összeköttetést teszi szükségessé. Az ercsi kaviesteraszna telepített és jelenleg több üze­meltető által kezelt vízművek egységes üzemeltetésével, vízbázisnövelés nélkül lehet biztosítani a vízellátást Százhalombatta—Dunaújváros—Ercsi—Velencei-tó tér­ségében. A vízpótló rendszer kiépítésének megkezdését Pét—Szé­kesfehérvár térség iparfejlesztése, valamint az Agárd térségében tervezett mezőgazdasági fejlesztés is indo­kolhatja. A fejlődő mecseki iparvidék, Pécs és Komló térsége a helyi vízbázisok kiaknázása után súlyos vízhiány elé néz. A Pécs—Mohács távvezeték kiépítése és a mohács­szigeti kaviesteraszna telepített vízmű bekapcsolása sür-8

Next

/
Oldalképek
Tartalom