Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-12-01 / 11-12. szám
Vízrendezési munkák az ÉDVIZIG-nél A nyúli „Sárkánylyuk" vizmosáskötés műtárgyai „A mezőgazdasági területek csökkenése korjelenség. A folyamat előrehaladtával egyre jobban oda kell figyelni a mezőgazdasági termelés számára elveszett, vagy veszélyben levő területekre, a visszahódítás vagy a megmentés lehetőségeit keresve. Ilyenek a vonalerózióval szabdalt vízmosásos területek is, ahol a fokozott eróziós jelenségek már jelentős elfajulásokat okoztak és okoznak napjainkban is. Az e területeken végzett munkánk során felmerült néhány problémával foglalkozunk azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megoldást segítő gondolatokat, ötleteket kapjunk, s a közvetlenül érdekelt szervek képviselőiben együttműködési szándékot ébresszünk.” Ezekkel a gondolatokkal kezdte előadását Bárdi Pál, az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési Osztályának vezetője, az MHT Győri Területi Szervezetének egyik előadó ülésén. Az előadás anyaga tavaly a Hidrológiai Közlönyben is megjelent. Az erózióvédelem aktuális problémái vízmosásos területeken címmel. Bárdi Páltól beszélgetésünk elején azt kértük, mutassa be, milyen feladat hárul az ÉDVIZIG Vízrendezési Osztályára. — Feladatunk az igazgatóság területén levő állami kezelésű belvízcsatornák, depóniák, szivattyútelepek karbantartása, fenntartása és e művek védelmi képességének állandó biztosítása, fejlesztése. E munkákra az igazgatóság ebben az esztendőben mintegy 20 millió forintot fordított. Ennek terhére végezzük el a csaknem 1000 kilométer hoszszú belvízcsatorna kaszálását, gaztalanítását, szükség szerinti iszapolását, hogy a csatornák vízszállító képessége ne csökkenjen. Mi gondoskodunk ugyanakkor 21 —- másodpercenként 60 köbméter összteljesítményű — szivattyútelep és kereken 100 hordozható szivattyú üzemképességéről is — mondja az osztályvezető, akivel gyors statisztikát is készítünk, mintegy kiegészítjük az említett adatokat. Az ÉDVIZIG tevékenysége 6200 négyzetkilométerre terjed ki, ebből 3673 négyzetkilométer a síkvidéki terület, s a vízfolyások hossza 524 kilométer. Forgatjuk a Hidrológiai Közlönyt, amelyben Bárdi Pál az erózióveszélyről írt. Mit jelent ez az ÉDVIZIG területén? — Igazgatóságunk működési területén három egymástól elkülönülő erózióveszélyes terület van. A Sopron környéki dombvidék Fertő tóra hajló lejtői, Győr környékén a sokoróaljai dombvidék, a Bakony nyúlványai, s végül Komárom megyében a dunaalmás—neszmély—lábatlan—baját—vértesszőlősi dombvidék, a Vértes nyúlványainak északi lejtői. A vízmosáskötési munkálatok már az 1930- as években elkezdődtek, s a munkák tervezését és kivitelezését a volt Kultúrmérnöki Hivatal végezte. A II. világháború alatt, majd azt követően csaknem egy évtizedig a munkálatok szüneteltek és csak az 1950-es évek második felében folytatták a vízmosások rendezését. Győr-Sopron megyében ez ideig öszszességében mintegy 100 kisebb-nagyobb hordalékvisszatartó gát és mintegy 32 600 négyzetméter különböző rendeltetésű burkolat épült. A Komárom megyében épített gátak száma 80, a kiépített kőburkolat mintegy 6000 m3. — Mik voltak a legjelentősebb fenntartási munkák ebben az esztendőben? — Elsőként a Kepés—Lesvári-főcsatorna, vagy ahogy köznyelven hívják, Rózsás-csatorna felúiítását említeném, amely Rábapatona, Enese, Kóny és Rábaújfalu községek térségét érinti és biztosítja a hatékonyabb vízkárelhárítás feltételeit. A vízgazdálkodás jobb feltételeit biztosítottuk — segítettük a lébényi termelőszövetkezet szarvasmarhatenyészetének takarmánytermelését a Mosonszentmiklós—Lébényi-csatorna felújításával. Megtörtént a Répce árapasztó csatornájának mederrendezése, a Köles-ér medrének felújítása Himód— Hövely térségében. Elvégeztük a Kardos-ér és az Ikva egyes szakaszainak mederrendezését. Ugyancsak rendeztük a Szigetközben a Nováki-csatorna medrét. A dombvidéki vízrendezések közül Csctornatisztítás H—150-es géppel a Kőris árapasztójának karbantartása megtörtént. Munkák folynak a Rák patak medrének rendezésénél. Komárom megyében az Altal-ér medrét rendeztük, s a tatai Nagytó tápláló vízfolyásait. — A VI. ötéves terv tennivalói közül mit emelne ki? — Komoly feladat vár ránk a VI. ötéves tervben. Már ebben az esztendőben elkészültek a beruházási programok, kiviteli tervek. Ezek közül a Rábca—Hanság beruházás III. ütemének tervezését emelném ki, a mintegy 70 millió forint értékű beruházás a homok—sarródi tőzeggyári és Mekszikópusztai öblözetek fejlesztését szolgálja — mondja Bárdi Pál az ÉDVIZIG Vízrendezési Osztályának vezetője. Munkájuk nem látványos, mégis nélkülözhetetlen, mert a kis vízfolyások, csatornák, karbantartása, rendezése nélkül nem beszélhetünk korszerű vízgazdálkodásról. Arról nem is szólva, hogy mindezek jelentős népgazdasági érdeket is szolgálnak. Sz. L. Klausz László felvételei 66
