Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-02-01 / 2. szám
tartási mosógépben (persze nagyobb mértékben), csak mosószeres víz helyett porklóretilén van jelen. Ezt ára és mérgező hatása miatt nem lehet a csatornába engedni. Gyári prospektus-adatok alapján minden kilogramm ruha tisztításakor kb. 50 liter víz szükséges a hűtéshez. Ez a víz — általában — a csatornába kerül. (Csak néhány helyen használják fel kazánházban vagy szociális célra.) A helyzet illusztrálására csak anynyit, hogy hazánkban évente kb. 20— 25 ezer tonna ruhát tisztítanak! Hatalmas vízmennyiségről van tehát szó. Ennek a víznek nagyrésze megtakarítható ! Az említett berendezést egy vegytisztító üzemben (Ruhatisztító Szövetkezet központi telepe, Budapest XIII., Vágó Béla u. 29.) próbálták ki, hat hónapon át, a kritikus nyári hónapokban is. A vegytisztító gép, amelyre a berendezést csatlakoztatták, gyári adatok szerint naponta 13,5 m:l vizet fogyaszt. A vízvisszahűtő beállítása után a napi vízfogyasztás csupán 0,4 m3 volt! Ez azt jelenti, hogy a korábban felhasznált víz 3%-át fogyasztotta csak a gép. A vízvisszahűtő ízléses műanyag házban van, különféle méretekben készül, könnyen szállítható és bárhol elhelyezhető. Akár mellékhelyiségben, padláson, pincében, sőt a szabadban is. • A működés elve az elgőzölögtetéses hűtés. Az üzemelés teljesen automatikus, tehát azzal a géppel együtt kapcsol be, amelyre csatlakoztatták (adott esetben a vegytisztító géppel). Ha a vízvisszahűtőben bármilyen rendellenesség áll elő, az alapgép (vegytisztító) zavartalan üzemelése érdekében azonnal visszakapcsol a hálózati vízre. Ha esetleg a vízvisszahűtő működése közben a hálózati vízellátás megszakad, a vízvisszahűtő leállítja a vegytisztító gépet. Működés közben valamennyi funkciót jelzőlámpa szemlélteti. Ez a gép megoldja a sok helyen gondot okozó víznyomásproblémát is. Gyakran előfordul ugyanis, — nemcsak a vegytisztítóknál — hogy egyegy gép működése fix víznyomást ír elő, és ez a hálózatban nincs meg. Ilyenkor jelentős üzemelési zavarok lépnek fel. A vízvisszahűtő ezt a gondot is megoldja, hiszen szinte a hálózattól függetlenül látja el hűtővízzel a gépet. A vízvisszahűtő komplett egységet képez, bármely gépre — adott esetben a vegytisztító gépre — egyszerűen rácsatlakoztatható. A hűtőnek semmilyen káros hatása nincs (levegőre, környezetre). Üzemelése teljesen zajtalan, karbantartást nem igényel, és mész- illetve algalerakódás ellen automatikus adagolóval van ellátva. A vízvisszahűtő kis helyet igényel. Alapterülete a teljesítménytől függően 0,4—0,6 m2, magassága 2 m körüli. Nettó súlya: 55—75 kg, bruttó súlya: 155—180 kg között van, szintén a teljesítménytől függően. A víztartály 100 literes. Elektromos kapcsolási érték 1,2—1,9 kW. A gép ára, amely 800 liter/óra víz visszaforgatására képes, mintegy 200 000 forint. Üzemeltetéshez a gép a következő költségeket igényli: (fővárosi adatok!) áram víz, csatornadíj vegyszer értékcsökkenés 3,— Ft/óra 0,24 Ft/óra 2,34 Ft/óra* 4,38 Ft/óra összesen mintegy: 10,— Ft/óra * (A vízkövesedés ellen szolgál, amely igen magas áron került a kísérlethez beszerzésre NSZK importból — 6,50 DM/kg, de nagybani használat esetén hazai vegyszerrel is helyettesíthető lenne, ami a költségeket jelentősen csökkentené.) 80 magyar 2 \>izgazdälkodä> A fővárosban egy m3 víz díja 8,— Ft körül van, tehát bármilyen furcsa is, ez a nagyon gazdaságos, korszerű gép a felhasználónak nem érdeke, ha csak az üzemi érdeket tekintjük. A vegytisztítok és a többi, hűtővizet használó üzemek ugyanis korábban befizettek több-kevesebb vízműfejlesztési hozzájárulást. Ennek öszszege napi 1 m3 után Budapesten 1978-ban 40 ezer forint. Ha ezt az összeget befizették, szabad a fogyasztás! Bizonyos, hogy a vázolt helyzetben, népgazdasági szemlélettel gondolkozva, nem szabad szó nélkül hagyni a problémát. Két javaslatunk van: a) Minden olyan üzem létesítésekor, ahol hűtővizet ilyen, vagy hasonló célra használnak fel, kötelezően elő kell írni vízvisszahűtő alkalmazását. Beszerzését abból az öszszegből kell fedezni a beruházónak, amelyet korábban vízműfejlesztési hozzájárulásra terveztek. Így sok víz kerülhet más felhasználásra. b) Minden olyan üzemben, ahol már használnak ivóvíz minőségű vizet hűtési célra, kötelezően elő kell írni a vízvisszahűtő beszerelését. Ennek anyagi fedezetét azon öszszeg egy része képezhetné, amelyet az adott üzemek korábban vízműfejlesztési hozzájárulásként kifizettek. Ez az összeg a vízkontingensről való egyidejű lemondás mellett a vállalatoknak visszatérítendő lenne. Számítások szerint egy m3 víz visszahűtése naponta az említett berendezéshez 20 ezer forintos beruházást igényelne, ez tehát a korábbi befizetés (40 ezer Ft/m3) mintegy fele. Komlós Sándor
