Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1980-12-01 / 11-12. szám

A HVDSZ KONGRESSZUSA Előtérben a hatékonyság javítása A Helyiipari és Városgazdasági Dol­gozók Szakszervezetének Vili. kongresz­­szusát a SZOT Központi Iskola épületé­ben rendezték, s a kétnapos tanácsko­záson a 300 ezres tagságot 225 kül­dött képviselte. Az elnökségben helyet foglalt többek között Faluvégi Lajos mi­niszterelnök-helyettes, Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője, Jakab Sán­dor, a SZOT főtitkárhelyettese, Ábra­hám Kálmán építésügyi és városfejlesz­tési miniszter és Trethon Ferenc munka­ügyi miniszter. A HVDSZ kétnapos kongresszusa Fabók Zoltán elnöki meg­nyitójával kezdődött, majd Juhász Ottó főtitkár fűzött kiegészítést a központi vezetőség beszámolójához. A főtitkár hangsúlyozta, hogy az el­múlt időszakban is meghatározó törek­vés volt a dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek javítása, fejlesztése, a kü­lönböző rétegekről való fokozott gon­doskodás. Ezután a különböző ágaza­tok működésének meglevő és várható eredményeivel foglalkozott a HVDSZ fő­titkára, taglalta a szakszervezet tevé­kenységének hatását. Elmondta, hogy a kommunális és közüzemi szolgáltatá­sok teljesítményértéke előreláthatólag meghaladja a tervezett előirányzatot. A lakásállomány korszerűsítésére jel­lemző, hogy az új és felújított lakások aránya eléri a 72 százalékot. A kör­nyezetvédelem kapcsán elmondta, hogy jelentős a túlteljesítés az egészséges ivóvíz-ellátásban, amely a tervidőszak végére már 8 millió lakosra terjed ki. Gondot jelent ugyanakkor, hogy a szennyvíztisztító-kapacitást nem sikerült a tervnek megfelelően bővíteni. A köz­­tisztasági tevékenység 14,8 százalékkal növekedett és nagy előrelépést jelent, hogy 1981-ben üzembe helyezik Buda­pest első szemétégető művét. Elmondta Juhász Ottó, hogy a fejlesztéshez szük­séges támogatás nem áll arányban a növekvő feladatokkal, amelyek teljesí­tését nehezíti a speciális kisgépek és a szükséges létszám hiánya. A szak­­szervezethez tartozó lakossági szolgál­tatásokról szólva is a létszámhiányt em­lítette legnagyobb gondként. Felhívta a figyelmet az ágazatban dolgozók munkában való közvetlen érdekeltségé­nek megteremtésére, a teljesítménybér­ben dolgozók körének szélesítésére. Időszerűvé vált a szolgáltatások decent­ralizálása, ami elengedhetetlen felté­tele a helyi igények gyors, rugalmas kielégítésének. Kiemelte, hogy a beszámolási idő­szak munkájának egyik jellemző vonása, hogy erősödött, tartalmasabbá vált a HVDSZ részvétele az ágazati és réteg­politikai munkában, mert mindig a tag­ság véleményére támaszkodtak. A mun­kahelyi demokrácia erősödött, bővült a bizalmiak jog- és hatásköre és többsé­gük élt is az új lehetőségekkel. Mint feladatot említette a főtitkár, hogy a szakszervezeti szervek a gazdasági ve­zetéssel együtt szervezettebben, meg­fontoltabban oldják meg a munkahe­lyeken az érdekek egyeztetését. Részle­tesen szólt Juhász Ottó a szocialista brigádok tevékenységéről, foglalkozott a Vl. ötéves terv feladataival. Elsősor­ban a lakásfelújításokkal, majd az el­következő időszak tennivalóiként emlí­tette a nagycsaládosok, a nyugdíjasok kiegyensúlyozottabb életfeltételeinek biztosítását, a megváltozott munkaké­­képességűek létbiztonságának, élet- és munkakörülményeinek javítását. Felhív­ta a figyelmet az üdülés iránti foko­zódó igényekre, valamint a lakásépítés és támogatás jelentőségére. A felada­tok megvalósításához kérte a tagság aktivitását. A főtitkár beszámolója után Mayer Ferenc, a számvizsgáló bizottság elnöke tett jelentést, majd a kongresszus meg­kezdte a beszámolók feletti vitát. Az első napon felszólalt többek között Szabó János, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium államtitkára, Jakab Sán­dor a SZOT főtitkárhelyettese és Bara­nyai Tibor, az MSZMP KB osztályveze­tője. A második napon folytatódott a vita, s ekkor emelkedett szólásra dr. Breinich Miklós, az OVH első elnökhelyettese, aki a vízügyi szolgálat dolgozói nevé­ben köszöntötte a HVDSZ kongresszu­sát. Kiemelte, hogy a HVDSZ mozgalmi eszközeivel segíti a vízügy termelési fel­adatainak sikeres teljesítését és hozzá­járul a munkasikerekhez, ugyanis a víz­ügyi szakma nemcsak szűkén vett gaz­dasági tevékenység, hanem jelentős po­litikai feladat is. Sem a víz hiánya, sem a víz bősége nem zavarhatja, nem le­het gátja szocialista fejlődésünknek, az életszínvonal emelkedésének. — A HVDSZ kötelékébe tartozó ta­nácsi víz-, csatornamű és fürdővállala­tok és a regionális vízgazdálkodási vál­lalatok 35 ezer dolgozója 7,5 millió em­ber számára szolgáltat jó minőségű, egészséges ivóvizet. E területen az V. ötéves tervben 33 milliárd forint fejlesz­tést végzett az ágazat, amellyel 1 mil­lió ember számára teremtett kulturált vízellátási lehetőséget. Az épülő léte­sítmények nagy részének üzemeltetése szintén a tanácsi vízművállalatok fel­adata, s a megvalósításukban is jelen­tős részt vállaltak. Ügy vélem mindez — nem is említve a csatornázás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, a bel­területi vízkárelhárítás és vízi környezet­­védelem szerteágazó feladatait — szem­léletesen mutatja a HVDSZ-hez tartozó vízügyi dolgozók tevékenységének fon­tosságát — mondotta dr. Breinich Mik­lós, majd a dolgozók élet- és munka­­körülményeivel foglalkozott. — Nemrég még bérben, munkakö­rülményekben, szociális ellátásban erő­sen elmaradt vállalatokat sikerült az át­lagos szintre emelni. Szabályozórend­szerünk ma már biztosítja továbbfejlő­désünket, kellő ütemű növekedésünket ezen a területen is. Ebben oroszlánré­sze volt és van a HVDSZ kezdeménye­zőkészségének, egész munkájának el­sősorban abban, hogy ezek a szervek az V. ötéves tervben 1 milliárd forintot fordítottak szociális kiadásokra és csak­nem 2,5 mi 11 iá rdot a munkavédelem fejlesztésére — emelte ki az OVH első elnökhelyettese, aki felszólalásában vá­zolta a VI. ötéves terv vízügyi tevékeny­ségének fő irányait is. Erről a követke­zőket mondotta: — A VI. ötéves terv végrehajtásának anyagi, technikai feltételei bíztatóan alakulnak. A megváltozott gazdasági feltételek azonban gazdálkodó szervein­ket — köztük a víz-, csatornamű és für­dővállalatainkat az eddiginél határo­zottabb erőfeszítésekre késztetik. Az előttünk álló feladatok megoldásának fontos feltétele a munkaerőnek a je­lenleginél hatékonyabb felhasználása. Különös figyelmet kell fordítani a mun­ka szerinti elosztás elvének erősítésére az ágazat bérfelhasználásánál és bé­rezési gyakorlatánál. Elő kívánjuk segí­teni a progresszív és jól orientáló belső érdekeltségi rendszerek kialakítását, hogy az ésszerűen differenciáljon a dolgozók között. Ilyen célra kell fel­használni a központilag rendelkezésre álló eszközöket is. Tovább kell fejlesz­teni a munka és üzemszervezés eddigi eredményeit. A szociális ellátás fejlesz­tésében azokat a juttatásokat kívánjuk előtérbe helyezni, amelyek a szabadtéri munkahelyeken dolgozók munkafeltéte­leit, a munkásszálláson lakók, a több­­gyermekes családok, a családalapító fiatalok és a nők helyzetét javítják. Célkitűzéseink, feladataink megvalósí­tásához lényegesen több önállóságra, felelősségvállalásra, több kezdeménye­zésre van szükség. Valamennyi tevé­kenységünkben nagyobb figyelemmel, nagyobb hatékonysággal kell munkán­kat végezni és reális tartalékaink feltá­rásával mindannyiunk helytállásával ágazatunk feladatait teljesítenünk. Eh­hez kérjük és nem is nélkülözhetjük a szakszervezeti szervek hathatós támo­gatását — mondotta befejezésül fel­szólalásában dr. Breinich Miklós, az OVH első elnökhelyettese. A vitát Juhász Ottó főtitkár foglalta össze, majd a küldöttek elfogadták a központi vezetőség írásos és szóbeli be­számolóját, a számvizsgáló bizottság jelentését és az elkövetkező időszak fel­adataira szóló határozatot. A kongresz­­szus megválasztotta a 77 tagú központi vezetőséget, a számvizsgáló bizottságot és küldötteit a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusára. A központi veze­tőség alakuló ülést tartott, amelyen megválasztotta az elnökséget és a köz­ponti vezetőség tisztségviselőit. Az elnökség tagjai: Fabók Zoltán (el­nök), Seprényi Sándor (tiszteletbeli el­nök), Modori Istvánné dr. (alelnök), Ju­hász Ottó (főtitkár), dr. Kócsó lllésné (titkár), Péter István (titkár), Somoskői Gáborné (titkár), Főfai Lászlóné, Ka­nász Imréné, Kondor Sándor, Kovács István, Király Mihály, Molnár János, Né­meth Bertalan, Pálosfalvi Brunóné, Pin­tér Vilmos, Toller Lászlóné és Tóth Géza. A számvizsgáló bizottság elnökévé Mayer Ferencet választották. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom