Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1980-12-01 / 11-12. szám

A HVDSZ KONGRESSZUSA

Előtérben a hatékonyság javítása

A Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének Vili. kongreszszusát a SZOT Központi Iskola épületében rendezték, s a kétnapos tanácskozáson a 300 ezres tagságot 225 küldött képviselte. Az elnökségben helyet foglalt többek között Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője, Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese, Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter és Trethon Ferenc munkaügyi miniszter. A HVDSZ kétnapos kongresszusa Fabók Zoltán elnöki megnyitójával kezdődött, majd Juhász Ottó főtitkár fűzött kiegészítést a központi vezetőség beszámolójához.

A főtitkár hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban is meghatározó törekvés volt a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása, fejlesztése, a különböző rétegekről való fokozott gondoskodás. Ezután a különböző ágazatok működésének meglevő és várható eredményeivel foglalkozott a HVDSZ főtitkára, taglalta a szakszervezet tevékenységének hatását. Elmondta, hogy a kommunális és közüzemi szolgáltatások teljesítményértéke előreláthatólag meghaladja a tervezett előirányzatot. A lakásállomány korszerűsítésére jellemző, hogy az új és felújított lakások aránya eléri a 72 százalékot. A környezetvédelem kapcsán elmondta, hogy jelentős a túlteljesítés az egészséges ivóvíz-ellátásban, amely a tervidőszak végére már 8 millió lakosra terjed ki. Gondot jelent ugyanakkor, hogy a szennyvíztisztító-kapacitást nem sikerült a tervnek megfelelően bővíteni. A köztisztasági tevékenység 14,8 százalékkal növekedett és nagy előrelépést jelent, hogy 1981-ben üzembe helyezik Budapest első szemétégető művét. Elmondta Juhász Ottó, hogy a fejlesztéshez szükséges támogatás nem áll arányban a növekvő feladatokkal, amelyek teljesítését nehezíti a speciális kisgépek és a szükséges létszám hiánya. A szakszervezethez tartozó lakossági szolgáltatásokról szólva is a létszámhiányt említette legnagyobb gondként. Felhívta a figyelmet az ágazatban dolgozók munkában való közvetlen érdekeltségének megteremtésére, a teljesítménybérben dolgozók körének szélesítésére. Időszerűvé vált a szolgáltatások decentralizálása, ami elengedhetetlen feltétele a helyi igények gyors, rugalmas kielégítésének.

Kiemelte, hogy a beszámolási időszak munkájának egyik jellemző vonása, hogy erősödött, tartalmasabbá vált a HVDSZ részvétele az ágazati és rétegpolitikai munkában, mert mindig a tagság véleményére támaszkodtak. A munkahelyi demokrácia erősödött, bővült a bizalmiak jog- és hatásköre és többségük élt is az új lehetőségekkel. Mint feladatot említette a főtitkár, hogy a szakszervezeti szervek a gazdasági vezetéssel együtt szervezettebben, megfontoltabban oldják meg a munkahelyeken az érdekek egyeztetését. Részletesen szólt Juhász Ottó a szocialista brigádok tevékenységéről, foglalkozott a Vl. ötéves terv feladataival. Elsősorban a lakásfelújításokkal, majd az elkövetkező időszak tennivalóiként említette a nagycsaládosok, a nyugdíjasok kiegyensúlyozottabb életfeltételeinek biztosítását, a megváltozott munkakéképességűek létbiztonságának, élet- és munkakörülményeinek javítását. Felhívta a figyelmet az üdülés iránti fokozódó igényekre, valamint a lakásépítés és támogatás jelentőségére. A feladatok megvalósításához kérte a tagság aktivitását.

A főtitkár beszámolója után Mayer Ferenc, a számvizsgáló bizottság elnöke tett jelentést, majd a kongresszus megkezdte a beszámolók feletti vitát. Az első napon felszólalt többek között Szabó János, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium államtitkára, Jakab Sándor a SZOT főtitkárhelyettese és Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője.

A második napon folytatódott a vita, s ekkor emelkedett szólásra dr. Breinich Miklós, az OVH első elnökhelyettese, aki a vízügyi szolgálat dolgozói nevében köszöntötte a HVDSZ kongresszusát. Kiemelte, hogy a HVDSZ mozgalmi eszközeivel segíti a vízügy termelési feladatainak sikeres teljesítését és hozzájárul a munkasikerekhez, ugyanis a vízügyi szakma nemcsak szűkén vett gazdasági tevékenység, hanem jelentős politikai feladat is. Sem a víz hiánya, sem a víz bősége nem zavarhatja, nem lehet gátja szocialista fejlődésünknek, az életszínvonal emelkedésének.

— A HVDSZ kötelékébe tartozó tanácsi víz-, csatornamű és fürdővállalatok és a regionális vízgazdálkodási vállalatok 35 ezer dolgozója 7,5 millió ember számára szolgáltat jó minőségű, egészséges ivóvizet. E területen az V. ötéves tervben 33 milliárd forint fejlesztést végzett az ágazat, amellyel 1 millió ember számára teremtett kulturált vízellátási lehetőséget. Az épülő létesítmények nagy részének üzemeltetése szintén a tanácsi vízművállalatok feladata, s a megvalósításukban is jelentős részt vállaltak. Ügy vélem mindez — nem is említve a csatornázás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, a belterületi vízkárelhárítás és vízi környezetvédelem szerteágazó feladatait — szemléletesen mutatja a HVDSZ-hez tartozó vízügyi dolgozók tevékenységének fontosságát — mondotta dr. Breinich Miklós, majd a dolgozók élet- és munkakörülményeivel foglalkozott.

— Nemrég még bérben, munkakörülményekben, szociális ellátásban erősen elmaradt vállalatokat sikerült az átlagos szintre emelni. Szabályozórendszerünk ma már biztosítja továbbfejlődésünket, kellő ütemű növekedésünket ezen a területen is. Ebben oroszlánrésze volt és van a HVDSZ kezdeményezőkészségének, egész munkájának elsősorban abban, hogy ezek a szervek az V. ötéves tervben 1 milliárd forintot fordítottak szociális kiadásokra és csaknem 2,5 mi 11 iá rdot a munkavédelem fejlesztésére — emelte ki az OVH első elnökhelyettese, aki felszólalásában vázolta a VI. ötéves terv vízügyi tevékenységének fő irányait is. Erről a következőket mondotta:

— A VI. ötéves terv végrehajtásának anyagi, technikai feltételei bíztatóan alakulnak. A megváltozott gazdasági feltételek azonban gazdálkodó szerveinket — köztük a víz-, csatornamű és fürdővállalatainkat az eddiginél határozottabb erőfeszítésekre késztetik. Az előttünk álló feladatok megoldásának fontos feltétele a munkaerőnek a jelenleginél hatékonyabb felhasználása. Különös figyelmet kell fordítani a munka szerinti elosztás elvének erősítésére az ágazat bérfelhasználásánál és bérezési gyakorlatánál. Elő kívánjuk segíteni a progresszív és jól orientáló belső érdekeltségi rendszerek kialakítását, hogy az ésszerűen differenciáljon a dolgozók között. Ilyen célra kell felhasználni a központilag rendelkezésre álló eszközöket is. Tovább kell fejleszteni a munka és üzemszervezés eddigi eredményeit. A szociális ellátás fejlesztésében azokat a juttatásokat kívánjuk előtérbe helyezni, amelyek a szabadtéri munkahelyeken dolgozók munkafeltételeit, a munkásszálláson lakók, a többgyermekes családok, a családalapító fiatalok és a nők helyzetét javítják.

Célkitűzéseink, feladataink megvalósításához lényegesen több önállóságra, felelősségvállalásra, több kezdeményezésre van szükség. Valamennyi tevékenységünkben nagyobb figyelemmel, nagyobb hatékonysággal kell munkánkat végezni és reális tartalékaink feltárásával mindannyiunk helytállásával ágazatunk feladatait teljesítenünk. Ehhez kérjük és nem is nélkülözhetjük a szakszervezeti szervek hathatós támogatását — mondotta befejezésül felszólalásában dr. Breinich Miklós, az OVH első elnökhelyettese.

A vitát Juhász Ottó főtitkár foglalta össze, majd a küldöttek elfogadták a központi vezetőség írásos és szóbeli beszámolóját, a számvizsgáló bizottság jelentését és az elkövetkező időszak feladataira szóló határozatot. A kongreszszus megválasztotta a 77 tagú központi vezetőséget, a számvizsgáló bizottságot és küldötteit a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusára. A központi vezetőség alakuló ülést tartott, amelyen megválasztotta az elnökséget és a központi vezetőség tisztségviselőit.

Az elnökség tagjai: Fabók Zoltán (elnök), Seprényi Sándor (tiszteletbeli elnök), Modori Istvánné dr. (alelnök), Juhász Ottó (főtitkár), dr. Kócsó lllésné (titkár), Péter István (titkár), Somoskői Gáborné (titkár), Főfai Lászlóné, Kanász Imréné, Kondor Sándor, Kovács István, Király Mihály, Molnár János, Németh Bertalan, Pálosfalvi Brunóné, Pintér Vilmos, Toller Lászlóné és Tóth Géza. A számvizsgáló bizottság elnökévé Mayer Ferencet választották.

2