Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1980-09-01 / 9. szám

A kerékturbinát gyártó cég, az Escher Wyss a Q—H síkon grafiku­san közli az egyes teljesítményi hi­perbolákhoz viszonyítva a járókerék­­átmérőket (DJ és a fordulatszámot, de hatásfokadatok nélkül. Ábrájá­ból arra lehet következtetni, hogy a hazai síkvidéki viszonyoknál szóba jövő kb. 6 m-es esés mellett a mint­egy 120 m:l/s vízmennyiséget emész­tő, 4,3 m járókerék-átmérőjű, per­cenként 100 fordulatú, kb. 6000 kW- os gép volna a célszerű. Emellett je­lentkeznének leginkább a kisebb építészeti igényekből származó elő­nyök. A Harza—Arno Fischer megoldású szerkezet „gyenge pontja” a forgó- és az állórészek közötti tömítés volt. A probléma változatlanul jelentke­zik a kerékturbinánál. Itt is nagy át­mérőn kell a tömítést úgy megolda­ni, hogy a szerkezetileg közvetlenül csatlakozó generátor üzembiztonsága kielégítő legyen. A gyártó cég — ért­hető okókból — csak egy'makett ne­hezen áttekinthető fényképén mutat­ja be a megoldást, amelyen azonban ennek ellenére megfigyelhető a lendkerék szerkezetű generátor for­górészének az oldalába illeszkedő, terjedelmes tömítő- és vízelvezető szerkezet. A gép megbízhatósága en­nek a szerkezeti résznek jó működé­sétől függ. A kerék-turbinával kialakítható erőmű egyik megoldási lehetősége az, hogy megfelelő hidrológiai paramé­terek mellett az egész energetikai technológiai főberendezés a duzzasz­tása szint alá kerül, s a nagyobb ár­hullámok az erőmű építménye fölött haladnak el. Ilyen gáttestbe épített víz alatti gépkamrás megoldás isme­retes a szovjet irodalomból is. Hazai adottságaink mellett ez a változat aligha kerülhet megvalósításra. Sokkal valószínűbbnek ígérkezik egy olyan vízerőmű-kialakítás, ami­lyent a 2. ábra mutat be. Természe­tesen elképzelhető még más, pl. víz­szintes tengelyű és egyenes szívó­­csővű változat is. A kerékturbina ma még kiforrat­lan, új szerkezet, referenciái alig vannak. A nagy műszaki-gazdasági ■ 80 magycir vízgazdálkodás kockázat miatt alkalmazásukra egyelőre még nem lehet hazai vi­szonylatban gondolni. Ettől függet­lenül a jövő vízerőgépcsoportja le­het; érdemes a fejlődését figyelem­mel kísérni. Laki Gyula 2. ábra. Kerékturbinás vízerőmű metszete

Next

/
Oldalképek
Tartalom