Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-08-01 / 7-8. szám
KOSA CSABA Но rcsabiztató Mielőtt áthúztam volna a tisztás túlsó oldalára, bugyborékoló neszezés ütötte meg a fülemet. Hátrafordultam: a víz tükrös udvarként fénylett a reggeli napsütésben. A felszínen apró tölcsérek kavarogtak. A nádas széléhez álltam a ladikkal, s figyeltem. Tenyérnyi foltokban föl - fölpezsgett a felszín. Te lennél az öreg hal? Lehetséges, hogy te vagy? Hiszen úgy képzeltem mindig, hogy valahol itt, a hínár sűrű, rendezetlen hálóba futó hajszálgyökerei között pihensz meg, ez a te bevehetetlen királyságod, ahová csak jó barátaid, hűséges alattvalóid ismerik a járást. Az évszázados csapások évről évre zsugorodnak, az evező már nem keresi magának a helyet, de a víz itt még csöndesebb és sötétebb, mint másutt a tavon. A nádfolyosókban a csáklya is eleikéi. Erre húzódhat félhomályos birodalmad öreg hal, csakis erre... Az utóbbi időben gyakran elképzeltem forradásokkal teli hátad, felszaggatott, széles, konya bajszod, s láttam magam előtt a sok megfont hálót, amit életedben szétszaggattál, a sok acélhorgot, vasgyilokot, amit testedbe szakadton magaddal vittél a menekülés ösvényein. Tavasz óta egyre többet emlegetnek a part menti falvakban. A halászok, a horgászok, a hajósok, akikkel találkoztam, mindnyájan állították, hogy kitelt az időd. Nem bírod már erővel, ravaszsággal ... — Nem menekül! — mindenkitől ezt hallottam. — Nem menekülhet! A kezük is ökölbe szorult, amikor szóba kerültél. Míg felsistergett az indulatuk, megpróbáltam kitalálni: merre járhatsz éppen, te mindenki ellensége, te öreg hal. Bölcs, megfontolt nyugalmaddal Pákozd alatt ellenőrződ a nádast? Vagy inkább balra kerülve, a Fürdető nagy, szabad vizében szemléled a kifeszített sorhálókat, s derülsz, mint aki százszor különbet látott ennél? De lehet az is, hogy a hínárosban húzódtál el hajnalban, s a langyos iszapba fészkelve magad, békésen elszunnyadtál. Eltűnődtem: -vajon mennyit alhat egy ilyen vén harcsa, mint te? S álmodhat-e? Hiszen annyi mindenről álmodhat, akinek százhúsz esztendő kínálja az emlékeket... A halászok azt beszélik, hogy még ennél is többet megérhettél. Akik láttak téged, vagy látni véltek, valóságos óriást emlegetnek. Elsötétedik a víz, amerre iszapot kavarva elhúz súlyos, meglassult tested. Tegnap este a kocsmában is te voltál a főszereplő. Akadtak ott többen is, akiknek elvitted a horgászbotját, szétvetetted, a hálóját megtépáztad a dicsőségét. Az egyik férfi vérben forgó szemmel idézte föl a csatátokat. Néhány esztendeje az öböl felett ráharaptál a csalijára, s ő küzdeni kezdett veled. Bizonyosra vette, hogy nem szabadulsz tőle. Te csak vitted, cipelted ladikostul a vizen; fenn jártatok már Dinnyésnél, amikor hirtelen elhagytad magad. Ellenfeled megkönnyebbülve fújta ki a hajszát, s máris belékeveredett a legsűrűbb nádasba. Úgy beíécsomóztad a rengetegbe, hogy hajnalig sem vágta ki magát. — Még egyszer találkoznék vele! Másképp végezné, annyi szent! A fedélzetmester, aki fejjel emelkedett ki a többie-ke közül, friss hírrel szolgált. Múlt éjjel a part menti kotróhajó legénysége arra figyelt fel, hogy megmegrándul a horgony vas-kötele ... Utánad mentek ladikkal, öreg hal, de a sötétben szem elöl vesztettek. A mozgásod azonban lassú volt, kimért... Esküdtek rá, hogy foglyul ejtenek, ha nem segít rajtad a sötétség. Az egyik matróz így is rásózott a hátadra, s érezte, hogy a lapát éle mélyen a húsodba vágott.. . — Kitelt neki! — zengett a kocsma. — Nem bírja már! Az árnyékból fülelek a n-eszezésedre, öreg hal. Megvénültél valóban? Fogytán lenne az erőd? Újra hallom, amit este beszéltek a kocsmában. Szorul körötted a hurok, szorul, te öreg! Elkapnak végre, -köszörülik a fegyvereket! A tisztás -háta mint a tükör. Elcsöndesült a pezsgés, szétpattantak az apró buborékok. Elhúztál már a ladik alól, öreg hal? Te -voltál az egyáltalán? Vagy talán valaki más, ifjabb fiad, unokád? Akár te jóitól itt a hínár fonadéka alatt, akár másutt kerülöd országod határait, tudd meg: néhányon még hisznek benned! Néhányon mindig vannak, akik tovább hisznek, akik reménykednek, hogy szét lehet szaggatni a kétszer font hálót is. Szorul a hurok, te öreg? Hadd véljék, hogy szorul! Én hiszem, hogy sokáig élsz még, hogy átléped az ezredév küszöbét is. Kívánom, hogy élj boldogan, öreg hal! S ha már nagyon öreg leszel, s magad érzed, hogy tűnőben az erőd, akkor se hagyd, hogy szigony üssön át, hogy hálóemelő derék roppanjon tőled! Itt aludj el akkor, a meleg iszap csöndjében, ahol még tartja magát a királyságod . . . Külföldi szaklapok írják: Az Ambió c. svéd folyóirat egyik cikke felteszi a kérdést: a „Biogáz a jövő tüzelőanyaga"? Az energiaforrások problémája miatt a biológiai maradékok metángázzá alakítása a múlt években egyre több helyen elterjedt, és még inkább terjedni fog. A szerző megállapítja, hogy a biogáz a jövő egyik fontos energiaforrása lehet. Ezeket a biogáz-telepeket viszonylag olcsón lehet megépíteni, üzemeltetni, és építhetők mind a fejlett, mind a fejlődő országokban. ■ A Water and Sewage Works amerikai folyóirat a Spokane-i szennyvíztisztítótelep példájával az energiatakarékosságot bizonyítja. Bemutatja az 1977- ben épült szennyvíztisztító-telep energiaellátó rendszerét, valamint azt, hogy a telepen keletkező biogázzal mennyi fűtőolajat lehet a telep energiaellátásában megtakarítani. ■ Az Effluent and Water Treatment Journal angol folyóirat januári száma a Temze Vízügyi Igazgatóság csatornázási politikájával foglalkozik. Az igazgatóság területe 13 000 km2, 12 millió lakos vízellátását oldja meg, és szennyvízelvezetéséről is gondoskodik. Ennek anyagi fedezete, természetesen csak részben biztosított, ezért a megoldandó feladatokat rangsorolni kellett. ■1 A Wasserwirtschaft und Wassertechnik kelet-német folyóirat szerint Karl- Marx-Stadt az első európai város, ahol egészségügyi okok miatt 1959-től folyamatosan fiuorozzák az ivóvizet. Ennek hatására a városban visszaszorult a fogszuvasodás — állapítja meg a szerző és ismerteti a fluorozásra alkalmas kemikáliákat, az adagoló berendezést, sőt a fluorozás fajlagos költségét is. ■ Az édesvízi hal a világ potenciális tápláléka — állapítja meg az egyik svéd folyóirat. A folyók, a természetes tavak a vízszennyeződés és az eutrofizálódás miatt az intenzív haltermelésre nem alkalmasak, ezért fokozottan előtérbe kerül a halastavak építése és korszerű üzemeltetése. ■ A finnországi Vesitalous folyóirat egyik cikke a szemétlerakó helyekről elfolyó szennyvízzel és ennek kezelési lehetőségével foglalkozik. Megállapítja, hogy a szennyvíz minősége nemcsak a szemét mennyiségétől és összetételétől, hanem a terület nagyságától, annak geológiai és topográfiai felépítésétől, a felületi és talajvízviszonyoktól is függ. A keletkező, elfolyó szennyvíz nehézfémeket, szerves anyagokat és általában toxikus vegyületeket is tartalmaz. A következő kezelési módok ill. módszerek jöhetnek számításba: rothasztás és recirkuláció; kémiai kezelés, aktív iszapos kombinált eljárás. Szabó Ivánné VIZDOK 63
