Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-08-01 / 7-8. szám
A VÁRBAN NEPTUN ÉS Pallas Athene Mennyi bolthajtásos kapu, falba süllyesztett kőpad, múltba révedő ablakszem . . . Hármat sem kell lépni hozzá, hogy újabb történelmi emlék látványára nyíljon a szem, s újabb fabulát, legendás történetet idézzünk fel. Ez a budai Vár. Kincsestár, ahol lehetetlen megnevezni a legszebb ékszert. Legfeljebb a legkedvesebb választható ki. Ebben a bőségben aztán az is megesik, hogy el lépünk egy-egy drágakő mellett. Mintha csak egy lámpaoszlop lenne. Ki figyelte meg például a várbeli kutakat? Ki számolta össze őket, ki fedezte föl bennük a reneszánsz, a barokk üzenetét? Igaz, sokat megéltek: várostromot, pártütést, törökdúlást, bombázást és utcai harcot. Megsebesültek, megrokkantak, akár köröttük a házak, az embe-Kazinczy Ferenc emlékkút rek. De ha töredékesen, ha sérülten is, átmentették szépségüket, fényüket az utókornak. NÉGY OROSZLÁN Mátyás király, miként a reneszánsz embereihez illik, szerette a kutakat. Építette is őket — híres mesterekre bízván a feladatot — Visegrádon, Budán egyaránt. A Várban több kút is mesél utolsó nagy királyunk koráról. Titkát tekintve legérdekesebb az ikerpár. A Hilton szállá díszudvarán áll az egyik, a Várpalota kertjében, a Dumaparti oldalon a másik. Mindegyiken kettős címer: a múlt évtizedekben mindegyik a Halászbástya kőtárában húzta meg magát. Nézem őket, tűnődve, a Vár más-más pontján, hiába: nem árulnak el magukról semmit. Kivel építtette őket Mátyás, milyen vizet adtak, mikor szakadtak el egymástól? Miféle véletlen óvta meg kettőjüket? S tűnődöm azon is: kinek az ötlete volt a Hilton-béli testvérre húzott nonfiguratív ihletésű védőtető? Mennyire nem a környezetbe illő ... Mennyivel szerencsésebb a Várpalota kertjébe került testvér, aki a reneszánsz igazi varázsával ajándékoz meg bennünket ... Reneszánsz kutat rejt a Hatvani utca egyik háza, és a Balta-köz 4. Négy oroszlános, angyalfejes kifolyóval ellátott mesterművet — itáliai művész kezenyomát őrzik. (A legendás Balta-köz a Hunyadi testvérek harcáról kapta a nevét. Itt támadtak rá V. László emberei Lászlóra és Mátyásra, akik a szűk helyen kardjukat ki nem vonhatták, fgy a baltájukkal védekeztek ...) A Pallas Athéné szobor — amely a Szentháromság tér sarkán látható — szintén Mátyás korára emlékeztet. Habár csak közvetve. Mátyás idején — ezt is kevesen tudják — vezeték hozta a vizet a budai Várba, A fa-, ólom- és cserépcsövek a Szabadság hegyről indultak, s három forrás táplálta őket. A Városkút, a Svábkút és a Béla király kútja. Mivel a Szabadság-hegy forrásai magasabban feküdtek a Várhegynél, a vízvezeték építői a közlekedő edények elvét használták fel. A várbéli kutak a Városkút vizét bugyogtatták a királyi székhely lakosainak. Allt-e kút a mai Szentháromság téren, csak találgatni lehet... De könynyen elképzelhető, hogy igen. Mert a török kiverése után itt emelte Casper Jakab kútmester a Szent Ignác kutat, amelyet szép barokk szobor díszített. Ezt a kutat pedig a Szabadság-hegyi források táplálták. A szobor helyére 1785-ben — nem tudni mi okból — a bölcsesség, a tudomány istennőjének, Pallas Athénénék a szobra került. Aztán az egész kutat elbontották, kellett a hely a mai Szentháromság szobornak. Pallas Athéné mégis megmenekült. Kalandos pályafutását századunk hatvanas éveiben fejezte be: a Fővárosi Tanács előcsarnokába került. Másolatával a Szentháromság teret ajándékozták meg. HÉBÉ ÉS ARTEMISZ Pallas Athéné nem az egyetlen mitológiai szoboralak a várbéli kuta'kon. Az Úri utcában, a Magdolna torony mellett az asszonyok pártfogójával, a női erény védelmezőjével, Artemisszel találkozhatni. Ha nem olvasok róla, soha ki nem találom, hogy egykor a Kapisztrán János teret ékesítette, mint Hébé kútjának védője. Kérdhetjük persze, miért nem Hébé, az ifjúság istennője őrködött a róla elnevezett kút felett. Nos, egyszerűen azért nem, mert tévesen szerepelt névadóként. A mitológiára rosszul emlékezve, Artemiszt Hébének nézték... Pedig a kútszobor Polykleistos görög szobrász gabii Artemisz szobrának kisebbített másolata. Mindenesetre Artemisz is megismerte a vándorok életét. Elébb a Hess András térre telepítették, majd amikor 1936-ban felállították itt Ince pápa szobrát, az istennőt egy nagytétényi raktárba száműzték. 1967-ben rátaláltak, s visszavitték a Várhegyre. A Magdolna templomból is csak a tornya maradt — a két túlélő — torony és szobor — szomszédok lettek a magányban. A görög mögött nem akart lemaradni a római mitológia sem. Neptunt, a tengerek haragvó istenét küldte a Sándor palotába. Neptun azonban nem járt szerencsével. Kútja a második világháborúban elpusztult, Engel József neves szobrának nyoma veszett. De a palota udvarán a kútkáva még emlékeztet rá. Elkönyvelhető veszteség ez is. Zugligeti vadászjelenet 42
