Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1980-06-01 / 6. szám

vízállása megemeli a talajvízszintet, és a partig lenyúló kertekben növénykáro­sodást okoz. A holtág tározó vízszintjé­nek dinamikus szabályozása, a megfe­lelő üzemi vízszint kialakítása az Alcsi­­sziget talajvíz-viszonyait állandósítja. Alcsi-szigeti városrész: az előzőekben leírt környezetfejlesztő munkák elvégzé­se biztosíték arra, hogy a távlatban épí­tésre tervezett Alcsi-szigeti városrész méltó helyre, rendezett és megfelelően gondozott környezetbe illeszthető. A majdan itt kiépülő autóút szép termé­szeti és tájesztétikai környezetbe ke­rül. Regionális vízbázis céljaira is kivá­lóan alkalmas a holt Tisza. A Nagykun­sági főcsatornáról állandó vízutánpót­lása megoldható. Az így kialakult táro­zó mellé telepíthető egy felszíni víz­kivételi mű, amely a tervezett kelet— nyugati irányú regionális vízműhálózat­ra tudna rádolgozni, és Szolnok város ivóvizét hosszú távra biztosíthatja. A tározott víz minőségének javítása a komplex hasznosítás érdekében egy­értelműen szükséges. Jelenlegi öntisz­tulása nem megfelelő. A közelmúltban mért adatsoraink szerint: Oxigénfogyasztása: BOI5: 3,4—20,0 mg/l Ossz. nitrogéntartalma: 10 —15 mg/l Ossz. foszfortartalma: 0,2— 0,5 mg/l Ezek az értékek szennyezett vízre jel­lemzők. A fenékiszapban a szerves anyagok ,lebomlása anaerob körülmé­nyeket teremt. A nagymérvű algapopu­láció ugyancsak káros önmagában is, egyes algafajok (kékalgák) által ter­melt mérgező anyagok mind a halak­ra, mind pedig az emberre káros ha­tásúak. A vfz bakteriológiai minősége is rossz, különösen a nyári időszakban! Az Alcsi holt Tisza jelenleg több lé­tesítmény szennyvízbefogadójául szol­gál: 1. Héki Állami Gazdaság Alcsi-szigeti Központja 80 m3/nap 2. ÄG Szarvasmarhatelep (lekötése folyamatban) 30 m3/nap 3. Kilián György Repülő Műszaki Főiskola 500 m3/nap 4. Szajoli ÄFOR Bázistelep 120 m3/nap 5. Kertvárosi városrészről csapadékvíz­csatornán 50 m3/nap 6. Rákóczifalvi Mg. Tsz. üvegház, egyéb bevezetésék 100 m3/nap összesen : 880 m3/nap A szennyvizek részben tisztítatlanul folynak a holt Tiszába, ezért a nátrium- és foszforikoncentráció növekedése fi­gyelhető meg a vizsgálatok során. • Szolnok városának folyamatosan lé­péseket kell tennie a tartalék vízbá­zis kialakítására. Ennek legcélszerűbb megoldása az Alcsi holt Tisza felújí­tásával biztosítható, mert ezzel komplex hasznosítását is elérjük. téssel, felső végénél pedig 2 m3/sec. kapacitású szivattyús vízkiemeléssel kell biztosítani. Szükséges továbbá a holt­ág kotrása, a szennyvízbevezetések megszüntetése és a parti sávok rende­zése. A javasolt vízbázis kialakítása a vál­tozatok közül a legolcsóbb. A munkák szakaszolhatók, lehetőség nyílik az Al­csi holt Tisza komplex — környezetvé­delmi szempontokat is szem előtt tartó — hasznosítására. A parti sáv felszabadítása érdeké­ben a Szolnok Városi Tanács által ed­dig tett intézkedéseket elfogadjuk és helyesnek tartjuk. A jövőben is támo­gatjuk az intézkedések folytatását és az ellenőrző tevékenységet. Javasoljuk, hogy a Megyei Tanács vegye figyelembe a tartalék vízbázis kialakítását a VI. ötéves terv terület­fejlesztési koncepciójának kialakításá­nál. A KÖTIVIZIG adjon konkrét szaka­szolási javaslatot a területfejlesztési terv elkészítéséhez. A tartalék vízbázis megJ valósításának pénzügyi kérdéseit az MTVB. ÉKV Osztálya koordinálja. Az Alcsi holt Tisza komplex haszno­sítása megkezdődött. A VI. ötéves terv pénzügyi lehetőségei és a társadalmi összefogás komolyan előre viszik a komplex célkitűzések megvalósítását. Dr. Hegedűs Lajos Átadták A TATABANYA—TATA—OROSZLÁNY REGIONALIS VÍZMÜVET ünnepélyes keretek között május 30- án adta át dr. Illés György, az OVH elnökhelyettese az Északdunántúli Víz- és Csatornaművek Tatabánya—Tata— Oroszlány Regionális Vízmüvét. Ezzel a három város és a vonzáskörzetükbe tartozó települések vízellátása jelentő­sen javult. Az Északdunántúli Víz- és Csatornaművek legnagyobb regionális rendszere, 16 településen 175 000 la­kost lát el mintegy 80 000 m3/d ivóvíz­zel. Partrendezési munkálatok 3 km hosszon már elkészültek A dobogó legfelső fokán Deme József, a KÖTIVIZIG dolgozója, világversenyek eredményes versenyzője A Bizottság, részletes tárgyalás után, az alábbi egységes álláspontot alakítot­ta ki: A Szolnok Megyei Környezet és Termé­szetvédelmi Bizottság 10/1979 (80. I. 4.) számú határozata Szolnok város tarta­lék ivóvízbázisáról A bizottság megállapítása szerint szükséges Szolnok város tartalék ivó­vízbázisának kialakítása. Az előterjesz­tett változatok közül a bizottság a 3/b. változatot javasolja megvalósítani. A javasolt változat szerint a tartalék víz­bázist az Alcsi holt Tisza képezi. A víz­cserét a holtág alsó részénél levő zsi­lipen keresztül gravitációs vízbeeresz­15

Next

/
Oldalképek
Tartalom