Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-04-01 / 4. szám
Nógrád megyében az elmúlt esztendőben nagy ütemben folytatódott a társulati úton történő vízművek építése. Az év utolsó hónapjában Egyházasgerge és Karancsalja községekben került sor befejezett művek átadására. E vízművekkel, amelyek az Észak-Nógrádi Regionális Vízmű Litkét és Salgótarjánt összekötő fővezetékről kapják az egészséges ivóvizet ,a megyének újabb csaknem 3000 lakosa jutott vezetékes vízellátáshoz. így ezekben a községékben is megszűnt az a veszély, amelyet a lakóházak udvarán levő ásott kutak nitratos vizének fogyasztása jelentett. c&tóWVÍZMtí A SZÄBOLCS-SZATMAR MEGYEI VlZ-tS CSATORNAMŰ VA’UAIAT LAPJA Tavaly 93 újítást nyújtottak be a Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalathoz, s az elfogadott újítások száma 32 százalékkal haladta meg az 1978. évit. A vállalatnál folyó újítási munkát elemzi cikkében Kulcsár János műszaki-fejlesztési csoportvezető. Megtudjuk: tavaly a bevezetett újításokból származó megtakarítás elérte az 5 millió forintot, ugyanakkor a kifizetett újítási díjak háromszorosára emelkedtek 1978-hoz viszonyítva. A szocialista brigádók közötti újítási versenyben 12 benyújtott újítással a Dobó István szocialista brigád érte el az első helyet, a Császy László szocialista brigád érte el az első helyet, a Császy László szocialista brigád (11 újítás) és a Kempelen Fankas szocialista brigád (6 újítás) előtt. Az üzemek és üzemvezetőségek közötti újítási versenyben 17 benyújtott újítással a gépjavító üzem szerzett első helyezést, s innen került ki az egyéni verseny győztese Halász Mihály, aki 7 újítással lett első. „Melyből a Duna ki-buzog” A komáromi „MINDENES G4ÜJTEMÉN4” A komáromi Mindenes Gyűjtemény repertóriumának megjelenése felhívta a figyelmet az első magyar ismeretterjesztő folyóiratra. Az adatok tanúsága szerint a Mindenes Gyűjtemény megjelenése Péczeli Józsefnek köszönhető. Az ő nagyszerű és önzetlen munkálkodása, valamint anyagi áldozatvállalása révén, 1789-ben látott napvilágot a gyűjtemény. TUDOMÁNY, TECHNIKA, IRODALOM... Péczeli József 1750-ben Putnokon született. Iskoláit egyrészt a hazai kollégiumokban, másrészt külföldi egyetemeken végezte. Feljegyezték róla, hogy a külföldön felajánlott hivatalt nem fogadta el, hazajött és a komáromi református gyülekezet vezetője lett. Péczeli nevéhez fűződik a Komáromi Tudós Társaság megszervezése. Az adatok azt igazolják, hogy már 1789 előtt felvetődött a Tudós Társaság tagjai között egy olyan időszaki lap indítása, amely a kor tudományos eredményeiről nyújt népszerű formában ismereteket. Amikor 1789-ben Wéber Simon pozsonyi nyomdász fióknyomdát nyitott Komáromban, realizálódott egy időszaki kiadvány megjelenése. Itt a Wéber nyomdában jelent meg aztán a Mindenes Gyűjtemény 1789—1792 között, amely Péczeli haláláig a Wéber nyomda állandó terméke volt. A Mindenes Gyűjtemény gazdag anyaga átfogta az élet minden területét. Mindössze hat kötet jelent meg a gyűjteményből, de о benne foglalt anyag széles ívben ölelte át a tudomány, a technika, az irodalom, a történelem tudományának főbb kérdéseit. Péczeíiék lapja foglalkozott irodalmi kérdésekkel, közöltek verseket, könyvismertetéseket, de a cikkek nagy része a tudomány eredményeit népszerűsítette. A szerkesztőket: Mindszenti Sámuelt, Perlaky Dávidot és Péczeli Józsefet az a cél vezette, hogy az olvasóközönség minden rétege megtalálja az őt érdeklő témakört. Történelmi, földrajzi, irodalomtudományi, orvostudományi, állattenyésztési, kereskedelmi kérdések éppúgy helyet találtak a gyűjteményben, mint a halászat, az aranymosás kérdéseivel foglalkozó Írások. De találhatunk anyagot a marhák betegségeiről, a juh tartásáról, Kolumbusz Kristóf életéről, Kuba szigetének leírásáról, a gyömölcs jelentőségéről a táplálkozásban, II. József türelmi rendeletéről, Pesten és Budán magyar színház létrehozásáról, Rév-Komárom várának leírásáról, Buda várának, városának leírásáról. Olvashatunk a tenger élővilágáról, a tengeri halászatról, a tenger vizének tulajdonságairól. ARANYMOSÁS, KÚTÁSÁS A Mindenes Gyűjtemény hat kötetében összesen huszonöt vízügyi vonatkozású cikk, hosszabb-rövidebb tanulmány jelent meg. Vízügyi történeti kutatással foglalkozók részére ezek az írások komoly történeti értéket jelentenek, tanúsítják a vízügyi történeti kutatás mély gyökereit. A Mindenes Gyűjteményben két írást találhatunk, amelynek szerzője a halászattal foglalkozott. Az egyik tárgya egy öreg halász tanácsa a fiának a halak kiteleltetéséről. 1790-ben jelent meg az a cikk, amely a komáromi viza fogásokról, illetve a vizáiknak életével, szokásaival foglalkozott. A dunai aranymosáson túl adatokat találhatunk a vízimalmokról, valamint a Duna áradásairól. Különösen gazdag az az anyag, amely a Duna partján élők egészségének leromlását összefüggésbe hozza a Duna áradásával, mocsaras partjaival. A Mindenes Gyűjtemény 1789. év II. számában a hideglelés okairól olvashatunk. A szerző a hideglelés okai közé sorolta Komáromban „... a Dunának gyakori kiáradásából hátra maradó tavak, motsárok ...” veszedelmes kigőzölgését. Külön tanulmány foglalkozott a kútásás módszeréivel. A hidegvizes fürdők gyógymódjáról a Mindenes Gyűjtemény 1790. évi IV. negyedében megjelent cikk nyújt adatokat. Magyarország tavaira vonatkozó cikkek elsősorban a Fertő tóról közöltek adatokat. A Balatonról megjelent írás a Balaton eredetéről, történetéről, szabályozásáról, kiterjedéséről tájékoztat, míg a Fertő tóról szóló cikk adatokat közöl a tó környékén levő lakott helyekről is. A gyűjtemény 1790. IV. negyedében jelent meg egy tanulmány a kisebb tavak leírásával. DUNÁRÓL, TISZÁRÓL, DRÁVÁRÓL A Mindenes Gyűjtemény vízügyi vonatkozású cikkeinek nagy témaköre Magyarország négy nagy folyójának leírását adja. Három tanulmány foglalkozott a Duna-parti városok leírásával. Többek között Pozsony, Komárom, Vác, Pest, Kalocsa, Baja, Győr, Esztergom, Visegrád, Tolna, Mohács helységekről találhatunk adatokat a tanulmányokban. Ugyancsak három tanulmány foglalkozott a Duna mellékfolyóival, valamint a partjaikon fekvő vársok ismertetésével. 1790. III. negyedévben jelent meg az a rövid tanulmány, amely a Duna folyásáról és forrásáról közölt adatokat. A tanulmány szerint „.... a forrás, mellyből a Duna ki-buzog, tíz ezer lábbal van magasabban a Feketetengernél, mellynek öblébe takarodik." A szerkesztők öt cikket hoztak a Tisza leírásáról, a partjain épült városokról, a Tiszába ömlő folyókról, valamint az azok partján található lakott helyek ismertetéséről. Egy cikket találhatunk a Dráváról, mellékfolyóinak leírásáról, egy tanulmány pedig a Száva folyóval foglalkozott. Szilvágyi Irén 35
