Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-04-01 / 4. szám
Házigazdánk: a Kapuvári Vízgazdálkodási Társulat Kapuvár a Kisalföld közepén, a Rábaköz nyugati szélén fekszik. Története Kapu várával kezdődik. Honfoglaló őseink 896-ban hozzávetőlegesen Kapuvár vonaláig szállták meg az országot, s lett a már korábban megerősített hely átjáró, kapu nyugat felé. A XVI. században már kiváltságos mezőváros, de 1871-ben mezővárosi jogállását megszüntették, és nagyközség lett. Csaknem száz évvel később, 1969. október 1-én lépett újra a városok sorába. Határa északon a Hansághoz kapcsolódik. Egészen a középkor végéig a mai város területe is a Hanság lápos, ingoványos világához tartozott. Ez a vízi világ azonban a Hanság lecsapolásával szinte teljesen megszűnt: a középkorban elkezdett, többszáz éves lecsapódás! munkák hódították el Kapuvár határát a Hanságtól. Csak a várostól északra fekvő természetvédelmi terület örz'i az egykori Hanság növény- és állatvilágát. • Napjainkban Kapuvár ipari kis város, amely a nagyarányú lakásépítés következtében egy teljesen új városrésszel gyarapodott. Itt üzemel a kizárólag exportra termelő híres Kapuvári Húsgyár, a győri Rába Vagon- és Gépgyár gyáregysége, a Richards Finomposztó Gyár kivarrótelepe, a Ciklámen Ktsz fehérnemű üzeme, stb. A városnak van várkastélya, (Rábaközi) művelődési központja, gimnáziuma, kórháza, szállodája, strandja, vasútállomása. Ez a város a Kapuvári Vízgazdálkodási Társulat székhelye. A társulat a mai formájában előbb a csornai, majd néhány évvel ezelőtt a soproni társulat egyesüléséből jött létre. Működési területe a nyugati határszéltől, Brennbergbányától keletre Sövényházáig terjed, északon a Fertő tó vízszintjét szabályozó Hanság-főcsatorna határolja, legdélibb pontja már Vas megyében, Rábapaty vonalában van. Lévén Kapuvár a Hanság központja, a terület vízgazdálkodásának Irányítása innen történik. • A társulat február 21-én taggyűlést tartott. A napirend két legfontosabb pontja a múlt évi mérlegbeszámoló és a társulat idei termelési és pénzügyi terve. Annak, aki nem pénzügyi szakember, nehéz eligazodnia egy mérlegbeszámoló szinte csak számoszlopokból álló rub-Horváth István, igazgató ritkai között, de Papp László főmérnök segítségével végül is képet kaptunk a társulat 1979. évi munkájáról. Azt első pillantásra sikerült megállapítani, hogy a tervezett forintösszeg a „tény” rovatban csaknem minden esetben nagyobb, vagyis a tervteljesítés kevés kivétellel mindig a 100% fölött van. A társulat a közcélú felújítási és fenntartási munkákon kívül — ezek értéke több mint 6 millió forint — nagyon sokféle úgynevezett „megrendeléses" munkát is végzett. így például belvízrendezési munkákat a nagycenki, ágfalvi, beled!, iváni, csapodi tanácsnak. Fenntartási, felújítási munkákat a Kisalföldi Erdőgazdaságnak, a Csornai Városi Tanácsnak, a Répcelaki Szénsavgyárnak, csatornázási munkákat Sopron belterületén, stb. A legnagyobb megrendelés tavaly a Fertőd! Állami Gazdaság területén végzett meliorációs munka volt, közel 4 millió forint értékben. Kavics és homok kitermelésére tizenhármán — közöttük tíz termelőszövetkezet — vették igénybe a társulat dolgozóit, munkagépeit. Földmunkákra gépbérleti szerződés alapján 53 megrendelést kaptak különféle üzemektől, vállalatoktól, áfészektől, téeszektől, kórházaktól, tanácsoktól. összegezve, a társulat több mint száz megrendelésre, közel 23 millió forint értékű munkát végzett a múlt esztendőben. Az egész évi munka végleges értéke: 31 millió forint. Az idei tervben a komplex meliorációs munkák egész sora szerepel. 20— 30 milliós nagyságrendű megrendeléseket kaptak többek között a Fertődi Állami Gazdaságtól, a Soproni Állami Gazdaságtól, a bősárkányi, a mlhályi tsz-től, talajjavításra szóló megrendeléseket további négy téesztől — és még folytathatnánk a listát. A tervezett közcélú felújítások között három csatorna — a símai, a kölesfői és a komárlapi — szerepel. A társulat termelési tervéből kitűnik, hogy a múlt évhez viszonyítva megszaporodott a komplex meliorációt igénylő termelőszövetkezetek, állami gazdaságok száma. — A megrendelő taggazdaságoknak már a múlt évben is végeztünk altalajlazítási és kémiai talajjavítási munkákat, és ezt a gyakorlatot az idén Is — nagyobb méretekben — folytatjuk — mondotta Horváth István igazgató. — Ma már műszaki tervezői apparátussal is rendelkezünk. Szakembereink készséggel állnak a taggazdaságok rendelkezésére üzemi vízrendezési, öntözési, belterületi vízrendezési, valamint meliorációs munkáik tervezésével. A Kapuvári Vízgazdálkodási Társulat termelési terve idén az áremelkedések miatt kicsit szolídabban alakult — a tervezett összeg mintegy 10%-kai kisebb, mint a múlt évben. Az egy főre eső termelékenységet viszont növelni fogják. Nem feladatunk a társulat fejlődéstörténetének bővebb taglalása, mégis el kell mondanunk néhány dolgot abból, amit Horváth István igazgató és Papp László főmérnök a társulat tizenöt esztendős múltjából felidézett. — Amikor 1965-ben megalakultunk — mondja az igazgató —, 50 kubikossal és egy személygépkocsival kezdtük. Megvolt ez az öreg ház, amiben most is „lakunk” ... A munkánk eredménye? 563 kilométer közcélú csatornát építettünk, a működési területünk 163 ezer hektár. Az egykor mocsaras területeken ma gazdaságosan termelő téeszek üzemelnek. 1980-at írunk, és a Kapuvári Vízgazdálkodási Társulat — 15 év múltán — 21 nehézgéppel rendelkezik, és 180 dolgozója van. Most épül az új telephelyünk egy kéthektáros területen, ott helyezzük majd el nagy fedett csarnokban a raktárt, a műhelyt és a munkagépeket. Március végére készülünk el. A. E. 25
