Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1980-04-01 / 4. szám

(K'lausz László felvételei) munkákról dióhéjban: a leülepedett mintegy másfél millió köbméter iszap­ból 1969—72 között 780 ezret éltávolí­­tottunk. Elkészült Tata város házi és ipari szennyvizeit összegyűjtő főcsator­na. Megépült Tatabánya központi szennyvíztisztítója, amely 17 ezer köbmé­ter napi teljesítményű és a VI. ötéves tervben tovább bővül majd. A rekonst­rukciós munkák eredményeként sikerült megakadályozni a tó feliszapolódását, a makrovegetáció előretörését, megszűnt a tó fertőzöttsége, s lehetőség nyílt vol­na az üdülés és a sport fejlesztésére. Sajnos ezekre mindaddig nincs lehető­ség, amíg a tóban intenzív halgazdál­kodás folyik. A tó ugyanis két egymás­nak ellentmondó feladatot ellátni nem képes. A sportolók és az üdülők a táp­lálékszegény, a halak pedig a tápdús vizet szeretik. A népgazdaság nyilván nem károsodhat, s ezért a megoldás — amelyre már vannak tervek —, ha egy másik tavat kapnak a halászok. Észaikdunántúíi Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi Osztályának dolgozói napon­ként megvívják harcukat a győri vizek tisztaságáért. Brigádjuk, amely a Kék Duna nevet Viseli, aranykoszorús, szo­cialista brigád, az igazgatóság egyik legjobbja. Tréfásan azt szokták monda­ni, addig és úgy akarnak dolgozni, amíg a Duna vize újra kék nem tesz. Ök is tudják azonban a küzdelem ma már nem a kék színért, hanem vizeink szennyezett­ségének megállításáért folyik. Ebben szerte az országban sokan segíthetnek a Kék Duna brigádnak. Mert Abrahám Margit szavaival élve: a szennyezések megszüntetésének 70 százalékához pénz szükséges. A fennmaradó 30 százalék azonban emberi jóakarattal, figyelmes­séggel!, gondossággal elkerülhető lenne. Ezért pedig mi is sokat tehe-Szomorú látvány — összegyűjtött haltetemek sett és talált is. A káros szeszipari mel­léktermékékből fehérjetartalmú állati ta­karmány készül majd. Az új berendezés úgynevezett moslék besűrítője jövőre üzembe lép, s ekkor a Mosoni-Dunában a szennyezettség erősen csökkeni fog. —• Győrnél egy-egy árvíz alkalmával megrekednék a szennyvizek. Ezért is, no meg az épülő Gabcs'ikovo—'Nagymarosi vízlépcsőrendszer miatt is sürgetővé vált a városban egy szennyvíztisztító telep megépítése. Van-e már terv, hogy mi­kor? — Egynapi 120 ezer köbméter tisz­títókapacitású szennyvíztisztító mecha­nikai fokozatának megépítése a VI. öt­éves tervben elkezdődik. Ez a beruhá­zás nagyságrendjét tekintve bizonyos mértékig hátráltatja majd a megye többi városának hasonló irányú fejlesztését, azonban nagyságrendjét tekintve óriási előrelépést jelent. Ezzel meg tudjuk ál­lítani a győri vizék szennyezettségét, to­vább lehet folytatni a városfejlesztést, a közművesítést — adja a választ Fömö­­tör Gyula. — Az igazgatóság területén találjuk a Balaton és a Bodeni-tó után Közép- Európa harmadik legnagyobb tavát, a Fertő-tavat. Milyen a tó Vizének minő­sége? — Évek óta állandó, a tó vizének mi­nősége nem romlott. Erre osztrák kol­légáinkkal együtt ügyelünk. A közös vízminőség-vizsgálatok 1973-tól folynak, a tó keresztszelvényének 5 pontján ve­szünk mintát. Ezeket aztán rendszeresen összehasonlítjuk. Vizsgáljuk a Fertő-tó vizének minőségéta strandidény kezdete előtt és akkor Is, amikor jégtakaró bo­rítja a tavat. Vigyáznunk kell a víz mi­nőségére az üdülés miatt is. Szomszé­dainknak a Fertő-tó az egyetlen meleg vizű tavuk, amelyet 1974-ben például 67 ezer turista keresett fel. Nálunk, mint a nyugat-dunántúli üdülőkörzet fontos ré­Horgásztanyák a Fertő-tavon szévél, számolunk a tóval. A hétvége­ken már most is több ezren keresik fel, az ezredfordulón pedig — már meg­vannak a fejlesztési tervek — üdülő­­paradicsom lesz — tájékoztat Abrahám Margit. — A tatai öreg-tó, amely hazánk egyik legrégibb mesterséges tava, 1966- ban került az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság gondozásába. Mi minden történt azóta a tóval? — kérdezzük újra Fömötör Gyulától. — A VIZITERV még 1976-ban elké­szítette a tó vízgazdálkodási és környe­zetvédelmi terveit, miután úgy szólt a döntés, hogy a tatai tó a sportolás és üdülés központja tesz. Egy sereg beavat­kozásra is sor került, amely közvetve vagy közvetlenül a tó vizének minőség­­javítását szolgálta. A nagyobb vízügyi 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom