Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1980-04-01 / 4. szám

kozó részletes értékelő, elemző — mun­ka is, aminek alapján az üzemeltetők konkrét intézkedéseket tesznek a hiá­nyosságok rövid, közép és hosszú távú megszüntetésére. SZAKÁGAZATI DOLGOZÓK ÉS A VÍZHASZNÁLÓK FELKÉSZÍTÉSE Az 1980. évi feladatok maradéktalan, s a követelményeknek megfelelő maga­sabb színvonalú ellátása érdekében a vízhasznosítás fizikai állományú dolgo­zóiinak oktatását, szakmai továbbképzé­sét az üzemeltetők idén is végrehajtot­ták. A felkészítés keretében külön hang­súlyt kapott az új vízdíjrendelet alkal­mazása. A szakágazat vezetői részére — ezt megelőzően — a múlt év őszén ikerült sor hasonló jellegű továbbiképzésre. A szakágazat vezetői részére 1980. március 6—7-én Gyulán tartott kétna­pos tanácskozás is egyik módja volt az ez évi öntözés-üzemelési feladatok el­látására való felkészülésnek. A vízügyi szerveink, valamiint a mező­­gazdaság megyei és országos szervei­nek vezetői részére március 14-én a MÉM—OVH szervezésében tájékoztató értekezletet tartottunk, ahol értékeltük a mezőgazdasági vízgazdálkodás, ezen belül az öntözéses gazdálkodás 1979. évi eredményeit, valamint tájékoztatás hangzott el az 1980. évi főbb feladato­kat illetően. Az országos értekezletet követően na­gyobb öntözésre berendezett terület­tel rendelkező megyék tanácsi, vízügyi tsz szövetségi szervezésében megyei tá­jékoztató és feladat-meghatározó érte­kezletek voltak, ahol az öntözésre való felkészülés helyi feladatait beszélték meg a mezőgazdasági üzemekkel. A VIZIG-ók és az üzemeltetők közötti Keretszerződés alapján folyamatosan megkötötték az éves üzemeltetői szer­ződéseket, amelyek az ez évi konkrét feladatok ellátását tartalmazzák. Az üzemeltetők ezt követően a víz­használóikkal vízbiztosítási megállapo­dásokat kötöttek, amelynek alapja a vízihasználók által benyújtott vízfelhasz­nálási terv. 1980.-tól tovább erősödik a Regioná­lis Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállala­tok mezőgazdasági vízhasznosítási te­vékenysége ! Ez évtől az ÉRVVV az Északmagyar­országi VÍZIG-fői átveszi a gyöngyösi, a tokajhegyaljai, taktaharkányi öntöző­­fürtök öntözés-üzemelési feladatait is. Az Északdunántúli VÍZIG területén le­vő mezőgazdasági vízhasznosítási fel­adatokat — szervezeti változások 'kö­vetkeztében — a DMRVVV-től átveszi Észaíkdunántúli Víz és Csatornaművek. Mindkét vállalatnál a tárgyi, szerveze­ti, személyi feltételek biztosítottak. MÓDOSULT VÍZDÍJAK 1980. január 1-től érvényes az 5/1979. (XII. 14.) OVH—ÁH számú rendelkezés, amely az öntözéshez és a tógazdálko­­dáishoz szükséges víz új alap- és vál­tozó díjtételeit szabályozta. Ez a rendelkezés az 1978-iban elfoga­dott mezőgazdasági vízgazdálkodás hosszú távú fejlesztési koncepciójában elfogadott alapelveknek, valamint az 1980. évi termelői árrendezés irányel­veinek megfelelően a víz árát a tényle­ges ráfordításokhoz közelíti. Új vonása a rendelkezésnek, hogy a vízhasználó mérsékelt díjat (140 Ft/ha) akkor is fi­zet, ha a vizet természetes felszíni, vagy felszín alatti vízkészletből a saját víz'kivételi művével veszi ki. A rendelet a korábbi gyakorlathoz hasonlóan — de tartalmában elsősor­ban a vízgazdálkodási érdekeket figye­lembe vevő termelők részére — enged­ményeket is tesz. Az új vízdíjrendelkezés kialakításánál az országosan öntözésre berendezett te­rület 2O0/o-án (90—100 ezer ha) számo­lunk a vízjogi engedélyek visszaadásá­val. 1980. február 4-ig 59,8 ezer ha öntö­zésre berendezett területről (az összka­­paeitás 13,2%-ról) és 0,4 ezer ha ha­lastó területről (az összkapacitás 1,5%­­ról) kérték a vízhasználók a vízjogi en­gedély visszavonását. A kieső kapacitás döntően a műszakilag elavult, a mező­­gazdasági üzemek által nem vagy ala­csony kihasználtsággal üzemeltetett te­lepeiből, mobil gépeiből áll. A mezőgazdasági üzemék közül ott csökken, vagy szűnik meg elsősorban az öntözés, ahol nincsenek meg a terv­szerű, gazdaságos öntözéses gazdálko­dás komplex feltételei. A MÉM az OVH-val közösen azt vár­ja a rendelkezéstől, mint — közvetett hatást — hogy tényleges, a valóságnak megfelelő műszaki adatokkal fogunk rendelkezni a mezőgazdasági üzemék és ezen keresztül országosan is az ön­tözési kapacitást illetően. Mindezek mellett nem célunk, és min­den szükséges intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a vízdíj növelése miatt műszakilag megfelelő öntözőtelepek és berendezések ne ke­rüljenek kikapcsolásra. A vízügyi szerveink, amennyiben ilyen helyzet előfordul, a mezőgazdasági üze­mék vezetőivel személyes beszélgetést is kezdeményeznek, annak érdekében, hogy ne kerüljenek ki a termelésből megfelelő — színvonalú népgazdasági és vállalati — értékek. A termelői kezdeményezésre történő vízjogi engedélyek visszavonása után felülvizsgáljuk a főművek 'kapacitás-ki­használását. Várhatóan egyes főművek­­nél — elsősorban ott, ahol eddig is alacsony volt a főművi kihasználtság — a nagyobb arányú vízjogi engedély visszaadása után a főmű kapacitásának (1/sec) csak igen kis hámyadát fogják a megmaradt vízjogi engedélyesék le­kötni. Ezért ezéken a helyeken a me­gyei, állami és társadalmi szervek bevo­násával a vízügyi szervek felülvizsgál­ják, hogy milyen lehetőség van: — új vízjogi engedélyesek bevoná­sára, — a főmű műszaki kapacitásának csökkentésére. Adott esetekben szükségessé válhat a főmű üzemének időszakos szünetelte­tése, illetve egyes főműveknek vízhasz­nálói tulajdonba való adása is. A felü'lvizsgálatoik eredményeképpen szükségessé váló intézkedéseinket meg­alapozottan — a megyei párt-, állami és társadalmi szervek, a mezőgazda­­sági üzemek vezetésévél egyetértve — kívánjuk kialakítani. ELSŐDLEGES FŐMŰVEK, ÁTEMELŐK FELVONULTATÁSA A vízhasználók által benyújtott terü­leti és vízigények alapján termelői víz­kivételekig, illetve vízelvételi helyig le­bontva pontosítják a Felvonulási tervet, amely a vízbiztosítási megállapodások­ban foglaltakat is figyelembe veszi. A fentiek alapján ikerül sor a konkrét felvonulásra mind a gravitációs, mind a szivattyús főműveken. üzemkezdet előtt a kettőshasznosítá­sú csatornákban és a télen át is fel­töltve tartott öntözőcsatornákban az esetleges káros vízszennyeződések meg­szüntetésére vízcserét fogunk végrehaj­tani. EGYÉB FELADATOK — Az OVH a területi VÍZIG-ékkel és az üzemeltetőkkel ebben az évben is szorosan együttműködik a Tiszai Vízlép­csők összehangolt üzemének biztosítá­sára, és a vízikészletek szükség szerinti átcsoportosítására (átvezetések biztosí­tása). — 1980-ban a MÉM—OVH — az elő­ző évek gyakorlatának megfelelően kö­zös rendezvény programot dolgozott ki, ezzel is csökkentve a rendezvények szá­mát, növélve azok színvonalát, tartal­mát. Két országos öntözési és egy tó­­gazdálkodási bemutatót tartunk, ahol a komplex termelési technológia bemu­tatását irányoztuk elő. — A MÉM-mel közösen idén is meg­jelentetjük az „öntözési Tájékoztató”-t, valamint a „Meteorológiai Tájókozta­­tó”-t, az „Országos vízellátottsági és öntözési jelzés”-!, amelyet az érdekelt mezőgazdasági üzemek és vízügyi szer­vék megkapnak. — Munkánk során hasznosítani kí­vánjuk a Meteorológiai Intézet 10 na­pos élőrejelzéseit is, amelyet ebben az évben (júniustól) először adnak ki. Az előrejelzés adatait kísérletképpen fel­használjuk a főművek üzemének szabá­lyozásánál, a víztermelésnél és kor­mányzásnál. Ha az időjárás szükségessé teszi — 1976—1977—1979. évekhez hasonlóan — felkészültünk rendkívüli intézkedések megtételére is. Vízügyi szerveink 1980-ra is felké­szültek meglevő öntözési főmükapacitás — 368 m3/sec vízhozam és mintegy 8 milliárd Ft értékű eszközállomány — kéllő mértékű kihasználására. A víz­használók részére a feltételeket és en­nek keretében jogos igényeik panasz­­mentes kielégítését ez évben is bizto­sítani tudjuk. Dr. Szilárd György 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom