Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-03-01 / 3. szám
Szoboszló jövője Előre lép a gyógyturizmus Mintha a nyári Hortobágy valamelyik rejtett tavának partján sétálnék. Vadkacsáik úszkálnak a habokon, fejüket a vízbe dugják, láthatóan otthonosan viselkednek. Pedig városban vagyunk, a háttérben emeletes épületek, és augusztusi hőség sincs. A földet vastagon borítja a hó, a hőmérő mínusz hat fokot mutat. A madarak mégis nagyszerűen érzik magukat... Igaz, nem is véletlen, hogy a puszta helyett itt telelnek Hajdúszoboszlón, A méleg vízben könnyű kivárni a tavaszt... SÓ, JÓD, BRÓM Dehát nemcsak a vadkacsák kedvelik és keresik a hajdúváros vizét: a fürdőben decemberben, januárban is telt ház van. Az ember, persze, a fedett medencét választja ilyenkor — a nyitottba csak a bátrabbak merészkednek ki. A víz mindenesetre benn is, kinn is egyforma. Már ami a hatását illeti. Gyógyítja a mozgásszervi-, az érrendszeri- és a bőrbetegségeket. Ez annak köszönhető, hogy a hajdúszoboszlói hévíz — amelyet különböző hőmérsékletre hűtenek — főként sókat, jódot és brómot tartalmaz. A gyógyvíz alkotórészei fürdőzés köziben a Jég utakon, a bőrön át bejutnak a szervezetbe. Ugyanakkor az ivókúra és az inflálódó is hatásos gyógymód lehet. Elsősorban azonban a reumások mesélnek csodákat róla. Hajdúszoboszló kincsére éppen ötvenöt esztendeje bukkantak rá. Magyarországon megesik néha ilyen furcsaság: a kutatók földgázt keresték a mélyben, s gáz helyett forró víz tört a magasba. 1086 méternyi mélységbe fúrtak le érte. A cserét — gáz helyett víz — nem kellett sajnálni. Kiderült, hogy Európában szinte páratlan bőségű hőforrásra találtak: naponta 2,3 millió liter víz jött a felszínre. KÉTMILLIÓ VENDÉGNAP Ez a váratlan kincs hosszú távon meghatározta a régi hajdútelepüiés sorsát. Már a két világháború között országos érdeklődés támadt Szoboszló iránt, és egyre többen keresték itt a pihenést, a gyógyulást. Az előrelépést 1946 hozta meg. Ekkor nyilvánították gyógyfürdővé a szoboszlói fürdőt. Ez annyit jelentett, hogy minden vendégre másfél négyzetméternyi vízfelületnek és két négyzetméternyi zöld területnek kell jutnia. 1960 a másik jelentős dátum. Megindult a tízéves fejlesztési program. Versenyuszoda, termálfürdő épült, orvosi rendelők, ivócsarnokolk várták a betegeket. Azóta is töretlen a fejlődés. Míg 1961-ben 42 ezer fizikoterápiás ke— A látogatók többféle céllal keresik a vizünket. Van akit a gyógyturizmus hoz ide. Ebben az esetben a szállodai elhelyezéshez gyógykezelés is társul. A termálturizmus megint más: itt nincs szó orvosi felügyeletről. A szociáiturizmus hozza a legnagyobb tömegeket. A SZOT és a vállalati üdülők főszezonban 4—5 ezer üdülőággyal szolgálhatnak. Egészen elől állunk a fizetővendég-szolgálat területén. Magyarországon a harmadik helyen vagyunk, holtversenyben Siófokkal. Mégsem pihenhetünk meg. Ha azt akarjuk — és akarjuk —, hogy még többen jöjjenek hozzánk, javítani kell a körülményeket. A fürdő területe a múlt esztendőben is harminc hektárral nőtt. Új medencék épültek és épülnek, és javítani akarjuk a szórakozási lehetőségeket is. Szoboszlón egyre több a külföldi vendég. Mindenképpen szükség lesz egy újabb szállodára. A tervek szerint ez is megépül a következő esztendőkben. — És a víz, Szoboszló kincse, elegendő lesz? Erre a kérdésre dr. Szűcs László, a gyógyfürdő egyik vezető orvosa válaszol. Egyetlen mondattal: — ötszáz évre biztosítva vagyunk. öt termálkút és két tartalékkút a zálog. Annyi vizet adnak, hogy nemcsak a fiirdőzőket szolgálhatják ki. A hévízzel akár a város fűtése is megoldható lenne. (k. cs.) A Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő fejlesztési terve 1982-ig t. FSDÜYT TE ÜMÁi. S, IRODA 3. VáUtíAs ŐL.TÖZÖ 4. KAÜNQS *. i. ez. medence t. ti. SZ. MEDENCE r. HULtAW MIOENCt 8. PEZSGŐ MEDENCE f, GYERMEK MEDENCE te. VEKDfCtÄTÖ ECYSÉG NY'TOTT USZODA ti. CSÓMAKMÁZ 13. RÉG! CSÓNAKÁZÓ Ш CSÓNAKÁZÓ (TERVEZETT) SS. GYÜRKÉK MEDENCE (TERVEZETT) U. Ш. SZ. MEDENCE (TERVEZETT) ív. sz. маоексг (tervezett) ti. V. SZ. MEDENCE (TERVEZETT) 19. YÄU.PÄS ÓI.TÖZŐK (TERVEZETT) 20. RAiOAíAíH UDVAR (TERVEZETT) it. spoRTT в л Ölet \l: KIUTAK VÉDÓTSRÖtETE 2«. PARKÍROZÓ IS. OtU*Ä8 HOTEí. 32 zelést végeztek a fürdőorvosok, 1979- ben már több mint 200 ezret. A felszabadulás után épített üdülőkben egyszerre kétezernél több vendéget fogadhatnak. Az 1979-es statisztika ezt mutatja: Hajdúszoboszlón egyetlen esztendő alatt 200 ezer „szállásigényes” vendég fordult meg. Átlagosan tíznapos tartózkodási időt számítva 2 millió vendégnapot töltöttek a városban. És ebben a számban még nincsenek benne az egynapos turisták, az autósok, akik nyári napokon ezrével érkeznék Szoboszlóra. FÉL ÉVEZREDRE ... Az üdülők mellett gyógyhelyi szálloda is található a reumások Mekkájában. A gyógyfürdő parkjában építették fel: a Hotel Délibáb nevet viseli. A szállodai szolgáltatások mellett orvosi ellátást is kapnak itt a vendégek. Hupuczi László hoteligazgató, aki az idegenforgalom fejlesztési lehetőségeiről tanulmányt is írt, így látja Hajdúszoboszló jelenét:
