Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1979-12-01 / 11-12. szám

HÁROM FONTOS TÉMÁBAN ÜLÉST TARTOTT AZ ORSZÁGOS VÍZGAZDÁLKODÁSI BIZOTTSÁG Az Országos Vízgazdálkodási Bizott­ság október 30-án Budapesten tartotta ülését dr. Gergely István államtitkárnak, az OVH elnökének elnökletével. A ta­nácskozáson fontos témák szerepeltek. Elsőként Vincze Józsefnek, az OVH el­nökihelyettesének előterjesztését tár­gyalta meg a bizottság, amely az 1979 —80. évi téli-tavaszi árvíz- és belvízvé­dekezésre történő felkészülésről és a helyi vízkárelhárításról szólt. AZ EZ ÉVI TÉLI-TAVASZI VÉDEKEZÉS után a védelmi művek felszereltségében a hiányokat pótolták, a védelmi rend­szerek alkalmasak az árvizek kivédésé­re. Egységes a szervezet, a hírösszeköt­tetés is kiépített és megfelelő a kapcso­lat, az együttműködés a szomszédos or­szágokkal is. A belvízvédelmi művek fej­lesztése során az OVH együttműködött a MÉM-mel, egyeztették a munkák sor­rendjét. Fontos kelléke a jó védekezés­nek — hangzott el az OVB ülésén —, hogy hozzáértő szakemberek vezetésével szervezetten, jól együttműködve a kü­lönböző szervekkel (ОТ, PM, HM, KPM, tanácsok) végezzék a munkát. Alapigaz­ság: az ár- és belvízvédelmi szervezet ütőképességét „békeidőszakban” kell jól összekovácsolni. Mindezek mellett továbbra is számolni kell azzal, hogy az ár- és belvízveszély fennáll, az árhullá­mok intenzitása a megváltozott 'hidro­lógiai viszonyok miatt növekszik. Ezért is szükséges az ár- és belvízvédekezés­re alaposan felkészülni, egy ütőképes szervezet fenntartásáról gondoskodni. Az OVH a szomszédos államokkal az ár- és belvízvédekezésben a jó együtt­működés kifejlesztésére törekszik. A KÖZEGÉSZSÉGÜGYILEG VESZÉ­LYEZTETETT települések vízellátásáról dr. Illés György, az OVH elnökhelyettese tájékoztatta a bizottság tagjait. Az Ál­lami Tervbizottság 1978. januárjában az OVH és az Egészségügyi Minisztérium előterjesztésében programot fogadott el a közegészségügyileg veszélyeztetett települések vízellátására. Egy közös fel­mérés szerint a tervidőszak fejleszté­seit is figyelembe véve — 1980 végén a községek mintegy felében nincs köz­üzemi vízellátás. A vezetékes vízellátás­sal nem rendelkező 1631 település kö­zül 938 helyen nincs megfelelő közkút, ebből 743 településen a köz- és magán­­kutak vize a megengedettnél lényege­sen nagyobb mértékben tartalmaz nit­rátot. Ezek közül 150—200 településen a helyzet kritikus, gyors intézkedést igényel. A fejlesztési program vég­rehajtására az Állami Tervbizottság ha­tározatot hozott. Az ellátatlan települé­sek közül a legkritikusabb helyzetben levő mintegy 150 település vízellátását az V. ötéves tervben (I. ütem), a továb­bi veszélyeztetett települések vízellátá­sát a VI. ötéves tervidőszakban kell megoldani. A program I. ütemének pénzügyi feltételeit a meglevő tanácsi és vízgazdálkodási keretek átcsoporto­sításával kell megteremteni. A prog­ram VI. ötéves tervidőszaki feladatait és annak költségeit a VI. ötéves terv ke­retében a tanácsi fejlesztési alapból kell biztosítani. A program megvalósí­tásával kapcsolatos anyagi, műszaki szabályozási, valamint a szolgáltatási díjak rendezésére vonatkozó intézkedé­seket az OVH és az érintett miniszté­riumok és az országos hatáskörű szer­vek bevonásával kell megtenni. Az OVB ülésén kimondták: a veszé­lyeztetett települések vízellátásának megoldását, a megvalósítás ütemének sorrendjét az adott terület anyagi le­hetőségének figyelembevételével felül kell vizsgálni, s az észrevételeket a KÖ­JÁL a megyei tanácsokkal egyetértés­ben tegye meg. Továbbra is hatékony intézkedéseket tesznek a felszín alatti vízkészletek, a vízbázisok nagyobb vé­delméért. A műszaki megoldásoknál — a közegészségügyileg veszélyeztetett te­lepülések vízellátásánál — elsőséget kapnak az olcsó és tartós megoldások. Figyelembe kell venni a mezőgazdaság hasznosítható vizeit is! AZ EZREDFORDULÓIG csaknem há­romszorosára növekszik a közműves víz­igény és hasonló nagyságrendű lesz a közműves szennyvízelvezetés, tisztítás és elhelyezés. A regionális vízellátás és csatornázás távlati fejlesztési koncep­cióját ugyancsak dr. Illés György, az OVH elnökhelyettese terjesztette elő. A koncepció az állami tervezés rendjé-A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 62. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az OVH elnökének javaslatára — több évtizedes vízügyi szolgálatuk el­ismeréseként, kiemelkedő társadalmi munkájukért és aktív politikai tevékeny­ségükért kitüntetéseket adományozott. A MUNKAÉRDEMREND ARANY fo­kozatát kapta: Radeczky János, a mis­kolci VÍZIG szakaszmérnökség vezetője, Semsei Imre, a szolnoki VÍZIG üzemi pártbizottságának titkára, Vajda József, a bajai VÍZIG csatornaőre. A MUNKAÉRDEMREND EZÜST fo­kozatát kapta: Aranyosi Gábor, a ka­zincbarcikai ÉRVV igazgatója, Csankó János, a székesfehérvári VÍZIG szivattyú­telepi gépésze, Dobi István, a debre­ceni VÍZIG vezető kotrómestere, dr. Fel­be illeszkedik. A vízigények meghatáro­zásánál figyelembe vették azt az alap­vető szemléletváltozást, amely a taka­rékos vízfelhasználáson alapul. A mű­szaki, gazdasági és jogi szabályozási követelmények az üzemelést biztosító szervezet továbbfejlesztését is szüksé­gessé teszik. A koncepcióban foglalt feladatok végrehajtásával a népgazda­ság várható fejlődése követhető, meg­felelő előretartással az indokolt bizton­ság megteremthető. A fejlesztés irányát, ütemét és nagyságrendjét a középtávú tervekben a népgazdaság teherbíróké­pességének ismeretében lehet megha­tározni. Az OVB mindhárom előterjesz­tést az észrevételek és hozzászólások után elfogadta. Dr. Csevár Antal főosztályvezető szó­beli tájékoztatást adott az OVB ülésén a megyei tanácsok ágazati felügyeleti vizsgálatainak, beszámolóinak tapasz­talatairól, a VI. ötéves terv vizsgálati programjáról. KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK zárták az OVB ülését. Ezek közül a legfonto­sabbak: megtörténtek az előkészületek és intézkedések a VI. ötéves tervre a víz- és szennyvíztisztító berendezések tipizálására. Tavaly mintegy 200 rend­kívüli vízszennyezés volt, ennek 16 szá­zaléka hazai, 84 százaléka külföldi ere­detű volt. A Minisztertanács által elfo­gadott Balaton-programban a vízminő­ség-védelem kiemelt szerepet kap, s eb­ben máris tevékenykednek a vízügyi szervek. A magyar—román határmenti együttműködésről szóló vízügyi egyez­mény megújítására az előkészítő mun­kálatok megtörténtek. földy Lajos, a VITUKI tudományos ta­nácsadója, Gémes József, a pécsi VÍZIG munkavezetője, Novák Endre, a győri VÍZIG üzemvezetője, Perecsi Ferenc, az OVH főosztályvezető-helyettese. A MUNKAÉRDEMREND BRONZ fo­kozatát kapta: Andruska Imre, a gyulai VÍZIG gátőre, Kálmán János, a veszp­rémi DUVIÉP kitűzője, Kiss Imre, a VIZÉP nehézgépkezelője, Klug Rudolf, a kapos­vári DÉLVIÉP garázsmestere, Kristóf Mi­hály, a kazincbarcikai ÉRVV kovácsa, Prótár István, a siófoki DRW hegesztő­je, Szabó Sándorné, a lajosmizsei VÍZ­GÉP könyvelője, Szekszárdi Mihályné, a szegedi VÍZIG csoportvezetője, Szent­­jóbi Tibor, a VIKUV vezető fúrómestere. KIVÁLÓ MUNKÁÉRT kitüntetésben 240-en részesültek. Elnöki Elismerést 160-an kaptak. Kitüntetések november 7-e alkalmából 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom