Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-02-01 / 2. szám
A FADD— DOM BO RI üdülőterület Az üdülés iránt országszerte nagy az igény. így van ez Tolna megyében is. Kutatják a lehetőségeket, amelyek ezt az igényt kielégíthetik. így került sor — főként Szekszárd város lakosai részére — a Faddi-Holtág mellett az ún. fadd—dombori üdülőterület kialakítására. A Faddi-Holtág a múlt század első felében keletkezett. A Dunának itt régebben három 180 fokos kanyarja volt. Ezt a helyet régen a „Hármas-sziget”nek nevezték, amely híres volt jégtorlódásairól. A Hármas-szigeten fekvő Bogyiszlói Lelkészi Hivatal eklézsia-levele szerint „a templomban fogott hal a papot illeti meg”. Ezeket az elfajult kanyarokat a múlt század elején átvágták. így jött létre a Faddi-Holtág és a tőle délre fekvő Tolnai-Holtág. Az átvágások után az élő Duna, valamint a Tolnai-Holtág mindkét oldalán árvédelmi töltéseket építettek. Még a múlt század közepén a Tolnai- Holtág folytatásába helyezték át a Sió torkolatát. A Duna árvizei ennek következtében a Tolnai-Holtágba a Sión keresztül visszahatoltak. Ez a közvetlen összeköttetés csak 1962-ben szűnt meg, amikor a Holtágat a Sió töltése új nyomvonal-vezetésével áttöltötték. A Faddi-Holtág és a Tolnai-Holtág első rendeltetése belvíztározás volt. Ennek a rendeltetésnek sikeresen megfelelt. Belvízi szivattyútelep nincs a területen. Belvízi szivattyúzásra csak 1941- ben volt szükség. Tolna községben ipartelepek létesültek. Ezek tisztítatlan szennyvizeit a Tolnai-Holtágba vezették be. Ezért nem lehet a Tolnai-Holtág mellett üdülőterületet létesíteni, holott ez a terület Szekszárdhoz közelebb van. így került az üdülőterület a Faddi- Holtág mellé. A Faddi-Holtág vízterülete 234 hektár viszonylag elég mély. Az üdülőterület a Holtág déli partján létesült, a part és a dombori hajóállomásra vezető út között. Az üdülőterület gazdája Fadd község tanácsa. A tanács háromütemű beépítési tervet készített. Ezek közül az I. és II. ütem már beépült, a III. ütem pedig beépítés alatt van. A beépítési terv során 3 sátortábort, 15 üdülőt és 500 hétvégi házat terveztek. A hétvégi házak telekkialakításánál figyelembe vették, hogy a Balatonnal ellentétben, a szekszárdi lakosoknak külön kertre nincs szükségük. A rendelkezésre álló területen így inkább több kisebb, de több telket alakítottak ki. 1972-ben a Tolna Megyei Tanács megkeresésére elkészítettük az üdülőterület vízgazdálkodási értékelését. Ez a terv az alábbi munkarészekből áll: üdülőfejlesztési terv. Vízminőség-védelmi terv. Felszíni lefolyás és vízigények vizsgálata. Felszín alatti vizek vizsgálata. Értékeléshez szükséges munkarészek. A munkarészeket egy összefoglaló tanulmány egészíti ki, rajzos munkarészekkel. Az összefoglalóban először is meghatároztuk a holtágak rendeltetését, amely szerint a Faddi-Holtág rendeltetése belvíztározás és üdülés, míg a tőle délre fekvő Tolnai-Holtág rendeltetése több célú hasznosítás (belvíztározás, öntözővíz-tározás, halgazdálkodás, sőt a Holtág elkülönített nyúlványában szén nyvíztá rozás). Az üdülőtelep gazdája a Faddi Községi Tanács. A Megyei Tanács ÉKV osztálya is foglalkozik az üdülőtelep ügyeivel. Szemmel kíséri fejlődését. Irányel-Csendes nádas Csendélet a parton 8
