Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-12-01 / 11-12. szám
mennyiségi és minőségi megóvását (védelmét) és javítását tartósan és összehangoltan fokozni lehet. A hidromelioráció — az irányítás szintjén — a vízgazdálkodás és a vízvédelem differenciálódott, de közös érdekű szakterületeit (szakágazatait) szervezi egységes egésszé, az integráció elveinek és módszereinek megfelelően a népgazdaság és az általános környezetvédelem rendszerébe illesztve. A népgazdasági és a komplex környezetvédelmi követelményeknek megfelelő hidromelioráció átfogja a természetes és a szabályozott vízháztartási és vízgazdálkodási rendszerek koordinált fejlesztését, hasznosítását, szabályozását, védelmét és ellenőrzését. A hidromelioráció lényegében a víz segítségével és ellenőrzött részvételével megvalósuló melioráció, amely a vizgazdálkodási és a vízháztartási viszonyokat — következésképpen a vizek által érintett környezet minőségét — javítja az egész vízgyűjtő terület vízgazdálkodási és hidrológiai viszonyaival összefüggésben. A hidromelioráció tehát a meliorációs tevékenységek teljes, öszszefüggő rendszerének szerves részét képezi, amely a gazdasági hatáson túl a vizek tájalkotó, tájfejlesztő és környezetfejlesztő tényezővé válását egyre jelentősebb mértékben elősegíti. A hidromelioráció négy összefüggő részterületre osztható. Melyek a főbb célkitűzései az egyes részterületeken folyó tevékenységeknek? Válasz: A hozzánk nagyon közelállóval, a településkörnyezeti hidromeliorációval kezdem. Itt alapvető célkitűzésként jelentkezik a vízügyi közművesítés, vagyis a vízellátás, a településkörnyezeti vízrendezés, a csatornázás, a víz- és szennyvíztisztítás stb. összehangolt fejlesztése. Ezeken kívül jelentősnek ítélem a víz segítségével megvalósítható településkörnyezeti mikroklíma-javítást, a belterületekre hullott csapadék jobb hasznosulásának elősegítését, a zöldterületek és a vízfelületek megfelelő arányának kialakítását stb. Kiemelkedően fontosnak tartom a települési környezetben levő felszíni és felszín alatti vizek elszenynyeződése elleni erőfeszítések és fejlesztések hatékonyabbá tételét. Az ipari hidromelioráció alapvető célja az üzemi szintű vízgazdálkodás és a területi vízgazdálkodás érdekeinek összehangolása: az ipari szennyvizek, szennyvíziszapok és a befogadók mennyiségi és minőségi jellemzőinek összehangoltabb ellenőrzése, az ipari vízigényszabályozás (mennyiségi és minőségi) lehetőségeinek és korlátainak jobb megismerése, az ipari szennyvizek tisztítás-technológiájának fejlesztése stb. A mezőgazdasági hidromelioráció fő feladatának tekintem a csapadékvíz területi (helyi) hasznosításának fokozását, a helyi vizek tározással történő hasznosítását és csak a káros vizek elvezetését, a mezőgazdasági célú. vízügyi létesítmények jobb kihasználását. Fontosnak tartom a víznek, mint mezőgazdasági termelési tényezőnek nagyobb megbecsülését, vagyis olyan környezet- és vízkészletkímélő gazdálkodás kialakítását, amelyben a termelés hatékonyságát, a vizek és a természeti környezet komplex védelmét azonos érdekűnek tekintjük. Fontosnak tartom azoknak a tudományos és műszaki fejlesztési eredményeknek tervszerű alkalmazását, amelyek az iparszerű állattartás során keletkezett hígtrágya hasznosítását és környezetkímélő elhelyezését lehetővé teszik. Talán a vízgyűjtő területeken megvalósuló területi hidromelioráció célkitűzései a legszerteágazóbbak. Ismeretes, hogy a vízgyűjtő területeken, a medrekben és a vízadó rétegekben áramló vizek a menynyiségüket és minőségüket módosító kedvező és kedvezőtlen hatásokat egyaránt továbbítják, és „szállítják". Különösen érvényes ez ott, ahol a vizek kicserélődési ideje nagy és öntisztuló képességük kicsi. A tavakban, a víztározókban és a felszín alatti vizadó rétegekben ezek a hatások hosszú időn keresztül, tartósan egymásra halmozódnak. A vízhasznosítás és a vízvédelem feltételeit tehát nem csupán a medrekben és a vízadó rétegekben levő vizek természetes jellemzői, hanem a vizeket módosító hatások is meghatározzák. A helyi vízhasznosítási, fejlesztési és vízvédelmi tevékenységek összehangolt irányítását és szabályozását, a vízgyűjtőterület-fejlesztési követelmények érvényesítését a területi hidromelioráció keretében irányozzuk elő. A területi hidromelioráció koordinációs funkcióját kiemelkedően fontosnak tartom, ugyanis a jövőben a vizek és a vízgyűjtő területek a rekreációs adottságok, vagyis az üdülési, pihenési, sportolási lehetőségek jobb kihasználásában nagyobb szerepet játszanak. Ennek érvényesítésében a területi hidromelioráció központi szerephez fog jutni. Hogyan ítéli meg a kutatás és a műszaki fejlesztés részvételét a hidromelioráció kibontakoztatásában? Válasz: A korszerű hidromelioráció megvalósításakor az előkészítés, a tervezés, a kivitelezés, az üzemeltetés felelősei számára alapvető követelmény, hogy tisztában legyenek a fejlesztés hidrológiai, műszaki, gazdasági, vízvédelmi feltételeivel és következményeivel. A tapasztalatok arra utalnak, hogy a fejlesztés költség-érzékenysége általában fokozódik, a fejlesztés műszaki-gazdasági kritériumrendszere tartalmában és funkciójában egyaránt változik, a vízgazdálkodás hatékonyságának mutatószámrendszere szükségszerűen bővül. Ilyen körülmények és feltételek mellett a hidromelioráció célkitűzéseinek meghatározására irányuló döntések meghozatala és általában a vízgazdálkodás irányítása ma és a jövőben lényegesen több kutatási eredmény és tapasztalat felhasználását, a felelősségteljesebb munkát igényli. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a döntések előkészítése és a célmeghatározás tudományos megalapozása jó minőségű észlelési adatot, kísérleti, mérési és ellenőrzési eredményt és információt igényel. Észlelő és adatgyűjtő hálózatunknak, kutatási-műszaki, fejlesztési és tervezési rendszerünknek elő kell segítenie azt, hogy a hidromelioráció jelenlegi és jövőbeni anyag-, energic- és információigényét biztonsággal és gazdaságosan ki tudjuk elégíteni. Fontosnak tartom a tervezési informá-Dr. Gergely István államtitkár indiai látogatása során megtekintette az épülő Mahi Bajajsagar tározót (Rajasthan állam), majd a tározórendszer modelljét. Magyar—indiai vízügyi tárgyalások Magyar vízügyi küldöttség tárgyalt október 22—28 között az Indiai Köztársaságban, dr. Gergely István államtitkárnak, az OVH elnökének vezetésével. A magyar és az indiai vezetők tájékoztatták egymást a két ország vízgazdálkodásának időszerű kérdéseiről, tárgyaltak a magyar és az indiai vízügyi együttműködés további kiszélesítéséről. A magyar küldöttség indiai tartózkodása során megtekintett több vízgazdálkodási létesítményt és ellátogatott a Poonában levő Vízügyi Energiaügyi Kutatóintézetbe is. A magyar delegáció elutazásánál és érkezésénél jelen volt a Ferihegyi repülőtéren Árun Kanti Das, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. ciók pontosságának, és általában a tervezés hatékonyságának fokozását. A tervezés és a műszaki fejlesztés támaszszón konkrétabb és előrelátóbb követelményeket a kutatás és a tudomány számára. Nem mindegy, hogy milyen költség- és energiaráfordítással valósul meg a hidromelioráció és a vizek védelme. Alapvető követelménynek tartom, hogy a hidromeliorációs fejlesztési tervek, különösen a vizek szennyezettségét gazdaságosan csökkentő létesítmények tervei, több változatban készüljenek, és költség-hatékonyság alternatívákat kínáljanak. Ez hozzájárul a beruházási tevékenységek hatékonyabbá tételéhez. A fejlett vízgazdálkodással és meliorációval rendelkező országokban a hidromelioráció gazdaságtanában jelentős eredmények születtek. Kutatóinktól és az új eredmények hasznosítóitól a hidromelioráció fogalmának további csiszolását, és annak megfelelő gyakorlati alkamazását kérem. Déri József 33
