Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-12-01 / 11-12. szám
det. Ha megpihennek a gyékényaratók, szóba elegyednek velük. Az öreg juhász, akinek az apja is juhász volt, meg a nagyapja is, azt fejtegeti, hogy a juhászbotok között nagy a különbség. Mert nem mindegy, hogy vaskampót húztak a végére avagy rézkampót. A merítőhalász a halvészről rögtönöz előadást. „Valami megtámadta a busát, valami betegség. Lyukat ütött az oldalára, mintha cigarettaparazsat nyomtak volna hozzá .. Fel-felbukkannak aztán magánzók is, akik nem törődnek háziiparral, nem cívódnak felvásárlóval. Maguk vágják a gyékényt, maguk értékesítik. Mint például a balmazújvárosi Petrik. Magát csak eképp mutatja be: — Vasszervezetű Petrik. Ez nem afféle gúnynév, amit Puci Kovács kapott a földijeitől. Ezen a vidéken könnyen megtapad a ragadványnév, mint a Recsegő Ecsedi vagy a Madzagos Tóth. Petrik azonban elébe ment az elnevezésnek. „Nékem vasszervezetem van!" — hirdeti. Elütötte a vonat, azt is túlélte. Télen néhány kéve nádért bebújt a jég alá. Annyi baja sem esett, mintha Szaboszlón fürdőzött volna a gyógyvízben. Havi fizetést, rendszeres bért nem ismer. Alkalmi munkából, napszámból mindig kihúzza a gyékényaratásig, a hörcsögvadászatig. — Tudja, kivel cserélnék én? A szemével körbemutat a pusztán: — Csak egyvalakivel. Aki ennél nagyobb szabadságot ad. FARKASTÖRVÉNYEK Balmazújváros szélén, a nagy alföldi házban, ahol szállást vettek, este meglátogatom a majsaiakat. Vaságyak, savanyú pokrócszag. Ácsolt asztal, az ablaküvegen szétmázolt legyek. A majsaiak halat pucolnak. Halászoktól vették, megmutatják a számlát. — Nem lopjuk mi a busát, mint Puci Kovács! Estére halászlét főznek. Míg a tűzhelyen rotyog a paprikavörös lé, ülnek mozdulatlanul a vaságy szélén. Ez a mindennapi vacsora, ez az egyszeri meleg étel tartja bennük a lelket. Minden bizonytalan köröttük. Az átvevő morcoskodhat. Kétnapos eső elverheti minden fáradozásukat. És mi történik, ha elvágják a kezüket, elmetszik a lábukat? Biztosítva nincsenek, betegállomány nincs — szabadságukhoz a farkastörvények is hozzátartoznak. Kihalt szakmák, elsüllyedt mesterségek jutnak eszembe .. . Eltűntek a kékfestő mesterek, a csizmadiák, a mézeskalácsosok, a kötélverők . . . Számadó gazdákról, rideg pásztorokról, lovaikat elhajtó szabadlegényekről is csak a legendák, mesék beszélnek. A pusztázó életmódot Móricz Zsigmond riportjaiból ismerjük ... Vagy mégsem ilyen egyszerű? íme, vannak ma is, akik — a múlt filmjét visszapörgetve — a test test elleni harcot, a szabad birkózást választják a természettel. Nem kérnek, s nem ódnak kegyelmet... Ezek a gyékényaratók közülük — az utolsó mohikánok közül — valók. A legcsöndesebb egy alacsony negyven év körüli ember, aki szőkeségével elüt a többiektől. Dehát ez érthető is. Dunántúli ember, neki kell a legmesszibb hazagondolnia. Már három hete nem látta az asszonyt, a gyereket. Mióta Győr-Sopronban felült a robogójára, s átpöfögött ide a nagy síkra. Szólok hozzá, kurtán felelget. Min tűnődik? Talán a pénzt számolja magában, újra meg újra, amit télire hazavisz a családnak? Kosa Csaba BNV Ш őszi vására ugyanolyan jelentős, mint a tavaszi. A különbséget az jelenti, hogy amíg tavasszal a termelőeszközöket mutatják be, ősszel a termelőeszközökkel előállított fogyasztási termékeket. A vízgazdálkodás elsősorban akkor mutatja be mindazt, ami az életünkhöz elengedhetetlenül szükséges, amikor a legkorszerűbb eszközöket lehet látni a gátépítéshez, a víztisztításhoz. Igaz, a tiszta víz mindennapi szükségletünket elégíti ki, de majdnem ennyire szükséges egészségünkhöz az egészséges ásványvíz. Hatvan milliós költséggel rekonstrukciót hajtottak végre a VIKUV területén. Új palackozó épült Budapesten is. így vált lehetővé, hogy 20—25 millió palack egészséges ásványvíz kerülhet a fogyasztók asztalára. Ismert, hogy Budapesten a Nagyenyed utcában kóstoló nyílt meg — meghatározásom szerint véletlenül — a borkóstoló mellett. Talán ez is annak jelzése, hogy az étkezési kultúra megkívánja: legyen egészséges ivóvíz mindenütt, ahol étkeznék. A vásár nem csak vásár, üzletkötési hely is. Az itt látott, talált termékek nem egyszerűen üzleti adás-vétel tárgyai. Az olasz és a Német Szövetségi Köztársaság küldöttei például ajánlatot tették, hogy a Hunyadi János keserűvizet regisztrálják. Ez azt jelenti, hogy javaslatunk nyomán — és ezt már el is értük — ez a magyar egészségügyi víz forgalmi engedélyt kap ebben a két nyugati országban. Úgy véljük, s ezt már Pataki Nándor igazgató mondja — azon túl, hogy minden alkalmat meg kell ragadnunk egészséges ásványvizeink hazai fogyasztásának előmozdítására, nem hanyagolhatjuk el a kecsegtető bevétellel biztató exportot sem. Minden alkalmat felhasználunk arra, hogy a magyar föld ásványkincsét, az egészséges vizel megfelelően palackozva eljuttassuk a külföldi fogyasztókhoz is. Ezért veszünk részt az ÖVH támogatásával minden olyan 'kiállításon, ahol lehetőség nyílik megmutatni: nemcsak keresünk, hanem találunk is emberegészséget védő vizet. K. 23