Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1979-12-01 / 11-12. szám

melyik szakaszában kerüljön e kérés az együttes ülés elé. A legtöbb helyen a jóváhagyás előtt tárgyalták meg kisegy­­ségi tanácskozásokon, ahol lehetőség volt a végső álláspont befolyásolására. Előfordult az is, hogy a döntés után terjesztették a tervjavaslatot a tanács­kozás elé, így a vita feleslegessé, ér­telmetlenné vált. Az együttes ülések egy részére az volt jellemző, hogy az elő­terjesztéseket néhány felszólaló meg­erősítette, vagy megjegyzés nélkül sza­vazták meg. Ez általában ott volt ta­pasztalható, ahol a napirendre tűzött kérdéseket más, alacsonyabb szintű fó­rumokon már megtárgyalták. Több gaz­dasági vezető kérdőjelezte meg, hogy a bizalmiak jelenlegi felkészültsége al­kalmas-e a vállalati koncepciók meg­ítélésére. Ilyen meggondolásból az el­múlt két évben több bizalmi cserélő­dött ki. Az együttes ülések érdemi munkáját nagymértékben befolyásolja a vitaveze­tés, az észrevételek, javaslatok kezelé­se. A gyakorlat igen változatos. Néhol közérthetően foglalják össze a javasla­tokat, világosan utalnak arra, hogy mi­ben kell döntést hozni, esetleg módo­sítani az eredeti elképzeléseket. Más­hol a javaslatok megmagyarázására irányulnak az összefoglalók. A munkamegosztás sem kielégítő egyes helyeken. A nem kellő munka­­megosztást mutatja, hogy néhány szerv­nél az éves terveket, de más témákat is, minden fórumon megtárgyalják. így vannak olyan dolgozók, akik valameny­­nyi tanácskozáson részt vesznek, ezért jogosan soknak tartják a fórumok szá­mát. Kedvezőek a tapasztalatok az éves tervek módosítását célzó intézkedések kidolgozása és elfogadása terén. Pozi­tívan kell értékelni az intézkedéséket a kongresszusi és felszabadulási verseny céljainak megfogalmazásában, a szo­cialista brigádok versenyvállalásainak konkretizálásában. Az üzemi demokrá­cia érvényesülését tükrözik a vállalati kollektívák versenyvállalásai is. Szakszervezeti tisztségviselőink számára újszerű feladatot je­lentett az éves tervek és a gaz­dasági vezetők (igazgató és helyette­sei) tevékenységének véleményezése. A szakszervezeti bizottságoknak a végrehajtással egyidőben kellett kiala­kítani, megtanulni és fejleszteni mun­kamódszereiket. A tapasztalatok bizo­nyítják, hogy a kezdeti nehézségek el­lenére szakszervezeti testületeink egyre eredményesebben oldják meg ezt a fel­adatukat is. Többségükben a dolgozók véleményére támaszkodva készítik elő javaslataikat. Tárgyilagos észrevételek­kel, megalapozott kritikai megjegyzé­sekkel véleményezik a vezetők gazdasá­gi tevékenységét. A gazdasági vezetők munkájának elismerése mellett számos javaslatot, észrevételt fogalmaztak meg, amellyel elősegítették a hatékonyabb vezetői törekvéseket. Ezzel jól szolgál­ják a vezetők és a dolgozók kapcsola­tának további erősítését. Az alapvetően pozitív tapasztalatok mellett azonban még több módszerbeli és egyes helye­ken tartalmi probléma is tapasztalható. Nem mindenhol tisztázódott még, hogy mi a különbség a vezetők minősítése és évi munkájuk véleményezése között. Még mindig nem egységes a felfogás abban sem, hogy együttesen, vagy sze­mély szerint (külön-külön) kerüljön sor a vezetők munkájának véleményezésé­re. Ismét hangsúlyozni kívánjuk, hogy nem a vezetők minősítése a feladat, hanem éves gazdasági tevékenységük véleményezése. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bizalmiak kevés helyen adnak számot a csoport tagjainak az együttes ülés döntéseiről, állásfoglalásairól, arról, hogy az esetleges javaslatokat elfogad­ták-e, és ha nem, miért? Ezért kérik számon több helyen a dolgozók a bi­zalmitól: hogyan képviselte érdekeiket. Több helyes elmarad a közép- és alsó szintű gazdasági vezetők tájékoztatása is, a javaslatokra sem kapnak minden esetben 15 napon belül választ. A szocialista brigádvezetők tanács­kozásait idén is megtartották minden szervnél. A szocialista brigádértekezle­teken, a termelési tanácskozásokon összefoglalták a dolgozók munkaver­­seny-vállalásait, állást foglaltak elfoga­dásukban. Központi vezetőségi ülésünk foglalko­zott még a közvetlen demokratizmussal, amikor a dolgozok személyesen fejthe­tik ki véleményüket. termelési tanácskozások a köz­vetlen demokratizmus érvénye­sülésének alapvető fórumai. Ta­pasztalatunk azonban az, hogy színvo­nalukban és tartalmukban, főként pedig a gazdasági vezetésre és a kollektívá­ra gyakorolt hatásukban, hatékonysá­gukban a termelési tanácskozások el­maradnak a lehetőségektől, de a dol­gozók igényeitől is. A munkabrigádok, ezen belül a szo­cialista brigádok értekezletei jelentik még az üzemi demokrácia közvetlen fó­rumait. Ezek a tanácskozások az esetek zömében igen aktívak. A rétegtanácskozások jelentőségét is kiemelte központi vezetőségi ülésünk, így az ifjúsági parlamentekét, a nők fórumait, valamint az újítók értekezle­tét. Megállapította, hogy a rétegtanács­kozások működése még nem rendsze­res, több helyen „kampány"-feladatnak tekintik, és az egyes tanácskozások kö­zötti időszakban nem foglalkoznak kellő súllyal a rétegek sajátos gondjaival. Központi vezetőségünk úgy foglalt ál­lást, hogy szükségesnek tartja a szak­­szervezeti szervek és a gazdasági veze­tők figyelmét felhívni a következőkre: A gazdasági vezetők és szakszerve­zeti szervek szerezzenek érvényt annak az alapelvnek, hogy az üzemi demokrá­cia érvényesítése, a fórumok érdemi mű­ködtetése nem kampányfeladat; annak gyakorlati megvalósítása, továbbfejlesz­tése rendszeres, folyamatos munkát igé­nyel. Az üzemi demokrácia fejlesztéséi, minden szintű érvényesítését a dolgo­zók társadalmi, termelési aktivitásának nagyobb kibontakoztatására, a gazda­sági tervek teljesítésének elősegítésére és az életszínvonal-politikai célok meg­szilárdítására és továbbfejlesztésére kell összpontosítani. Törekedni kell arra, hogy az üze­mi demokrácia fórumain hozott döntések maradéktalanul meg­valósuljanak. Olyan tájékoztatási rendszert kell ki­alakítani, amely biztosítja a munkahe­lyi vezetők és a dolgozó kollektívák megfelelő tájékozottságát, hogy érdem­ben vehessenek részt a termelési és más feladatok kialakításában. Törekedni kell az ésszerű munkameg­osztás kialakítására a gazdasági és mozgalmi szervek közt. A gazdasági ve­zetők segítsék az eddiginél hatékonyab­ban a szocialista életforma, a szocia­lista életmód kialakítását. Különös gondot kell fordítani arra, hogy a szakszervezeti demokrácia to­vábbfejlődjék, mert ez az üzemi de­mokrácia érvényesülésének egyik alap­vető feltétele. A szakszervezeti politikai nevelő mun­kát fejleszteni kell. Szakszervezeti szer­veink növeljék a dolgozók közéleti te­vékenységét, gyarapítsák politikai, köz­­gazdasági, üzemszervezési ismereteit, általános műveltségét. Javítani kell az együttműködést a he­lyi pártszervezetekkel. A szakszerveze­ti bizottságok időben tájékoztassák a pártszervezeteket a határozat végrehaj­tásával kapcsolatos feladatokról, igé­nyeljék elvi állásfoglalásukat, támoga­tásukat, irányító, ellenőrző tevékenysé­güket a feladatok megoldásában. A Központi Vezetőség felkéri a MÉM és az OVH, valamint az állami közép­irányító szervek vezetőit, hogy fokozott ellenőrzéssel, esetenkénti beszámolta­tással segítsék az együttes határozat maradéktalan végrehajtását. Segítsék elő a vállalatokon belüli hatáskörök to­vábbi decentralizálását, a belső irányí­tási, érdekeltségi, elszámolási rendszer továbbfejlesztését. Központi Vezetőségünk írásos beszá­molója és a hozzászólások megerősítet­ték, hogy az üzemi demokrácia érvé­nyesülését és tartalmi továbbfejlődését illetően az előrehaladás a vízügyi szer­veknél a leggyorsabb ütemű. Valamivel mérsékeltebb az állami gazdaságoknál és az erdőgazdálkodás területén. Feladatként szabta meg, hogy az üzemi demokrácia érvényesülé­sének helyes gyakorlatát tovább­ra is együttesen kell tanulniok a gaz­dasági, a szakszervezeti vezetőknek, a bizalmiaknak és a dolgozóknak. A ve­zetőtovábbképzésnek az eddigieknél jobban kell segítenie az üzemi demok­rácia ismeretanyagának elsajátítását. Általában az a tapasztalat, hogy azoknál a szerveknél, amelyeknél jó a munkahelyi légkör, és a dolgozókkal való törődés, következetes a dolgozó kollektívával együtt kialakított intézke­dések végrehajtása — ott az üzemi de­mokrácia is hatékonyabban érvényesül. A vízgazdálkodás előtt álló nagysze­rű feladatok végrehajtása még sohasem kívánta annyira a dolgozókkal való „szótértést”, mint az elkövetkező nehéz gazdaságpolitikai időszakban. Varga György a MEDOSZ titkára 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom