Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-12-01 / 11-12. szám
melyik szakaszában kerüljön e kérés az együttes ülés elé. A legtöbb helyen a jóváhagyás előtt tárgyalták meg kisegységi tanácskozásokon, ahol lehetőség volt a végső álláspont befolyásolására. Előfordult az is, hogy a döntés után terjesztették a tervjavaslatot a tanácskozás elé, így a vita feleslegessé, értelmetlenné vált. Az együttes ülések egy részére az volt jellemző, hogy az előterjesztéseket néhány felszólaló megerősítette, vagy megjegyzés nélkül szavazták meg. Ez általában ott volt tapasztalható, ahol a napirendre tűzött kérdéseket más, alacsonyabb szintű fórumokon már megtárgyalták. Több gazdasági vezető kérdőjelezte meg, hogy a bizalmiak jelenlegi felkészültsége alkalmas-e a vállalati koncepciók megítélésére. Ilyen meggondolásból az elmúlt két évben több bizalmi cserélődött ki. Az együttes ülések érdemi munkáját nagymértékben befolyásolja a vitavezetés, az észrevételek, javaslatok kezelése. A gyakorlat igen változatos. Néhol közérthetően foglalják össze a javaslatokat, világosan utalnak arra, hogy miben kell döntést hozni, esetleg módosítani az eredeti elképzeléseket. Máshol a javaslatok megmagyarázására irányulnak az összefoglalók. A munkamegosztás sem kielégítő egyes helyeken. A nem kellő munkamegosztást mutatja, hogy néhány szervnél az éves terveket, de más témákat is, minden fórumon megtárgyalják. így vannak olyan dolgozók, akik valamenynyi tanácskozáson részt vesznek, ezért jogosan soknak tartják a fórumok számát. Kedvezőek a tapasztalatok az éves tervek módosítását célzó intézkedések kidolgozása és elfogadása terén. Pozitívan kell értékelni az intézkedéséket a kongresszusi és felszabadulási verseny céljainak megfogalmazásában, a szocialista brigádok versenyvállalásainak konkretizálásában. Az üzemi demokrácia érvényesülését tükrözik a vállalati kollektívák versenyvállalásai is. Szakszervezeti tisztségviselőink számára újszerű feladatot jelentett az éves tervek és a gazdasági vezetők (igazgató és helyettesei) tevékenységének véleményezése. A szakszervezeti bizottságoknak a végrehajtással egyidőben kellett kialakítani, megtanulni és fejleszteni munkamódszereiket. A tapasztalatok bizonyítják, hogy a kezdeti nehézségek ellenére szakszervezeti testületeink egyre eredményesebben oldják meg ezt a feladatukat is. Többségükben a dolgozók véleményére támaszkodva készítik elő javaslataikat. Tárgyilagos észrevételekkel, megalapozott kritikai megjegyzésekkel véleményezik a vezetők gazdasági tevékenységét. A gazdasági vezetők munkájának elismerése mellett számos javaslatot, észrevételt fogalmaztak meg, amellyel elősegítették a hatékonyabb vezetői törekvéseket. Ezzel jól szolgálják a vezetők és a dolgozók kapcsolatának további erősítését. Az alapvetően pozitív tapasztalatok mellett azonban még több módszerbeli és egyes helyeken tartalmi probléma is tapasztalható. Nem mindenhol tisztázódott még, hogy mi a különbség a vezetők minősítése és évi munkájuk véleményezése között. Még mindig nem egységes a felfogás abban sem, hogy együttesen, vagy személy szerint (külön-külön) kerüljön sor a vezetők munkájának véleményezésére. Ismét hangsúlyozni kívánjuk, hogy nem a vezetők minősítése a feladat, hanem éves gazdasági tevékenységük véleményezése. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bizalmiak kevés helyen adnak számot a csoport tagjainak az együttes ülés döntéseiről, állásfoglalásairól, arról, hogy az esetleges javaslatokat elfogadták-e, és ha nem, miért? Ezért kérik számon több helyen a dolgozók a bizalmitól: hogyan képviselte érdekeiket. Több helyes elmarad a közép- és alsó szintű gazdasági vezetők tájékoztatása is, a javaslatokra sem kapnak minden esetben 15 napon belül választ. A szocialista brigádvezetők tanácskozásait idén is megtartották minden szervnél. A szocialista brigádértekezleteken, a termelési tanácskozásokon összefoglalták a dolgozók munkaverseny-vállalásait, állást foglaltak elfogadásukban. Központi vezetőségi ülésünk foglalkozott még a közvetlen demokratizmussal, amikor a dolgozok személyesen fejthetik ki véleményüket. termelési tanácskozások a közvetlen demokratizmus érvényesülésének alapvető fórumai. Tapasztalatunk azonban az, hogy színvonalukban és tartalmukban, főként pedig a gazdasági vezetésre és a kollektívára gyakorolt hatásukban, hatékonyságukban a termelési tanácskozások elmaradnak a lehetőségektől, de a dolgozók igényeitől is. A munkabrigádok, ezen belül a szocialista brigádok értekezletei jelentik még az üzemi demokrácia közvetlen fórumait. Ezek a tanácskozások az esetek zömében igen aktívak. A rétegtanácskozások jelentőségét is kiemelte központi vezetőségi ülésünk, így az ifjúsági parlamentekét, a nők fórumait, valamint az újítók értekezletét. Megállapította, hogy a rétegtanácskozások működése még nem rendszeres, több helyen „kampány"-feladatnak tekintik, és az egyes tanácskozások közötti időszakban nem foglalkoznak kellő súllyal a rétegek sajátos gondjaival. Központi vezetőségünk úgy foglalt állást, hogy szükségesnek tartja a szakszervezeti szervek és a gazdasági vezetők figyelmét felhívni a következőkre: A gazdasági vezetők és szakszervezeti szervek szerezzenek érvényt annak az alapelvnek, hogy az üzemi demokrácia érvényesítése, a fórumok érdemi működtetése nem kampányfeladat; annak gyakorlati megvalósítása, továbbfejlesztése rendszeres, folyamatos munkát igényel. Az üzemi demokrácia fejlesztéséi, minden szintű érvényesítését a dolgozók társadalmi, termelési aktivitásának nagyobb kibontakoztatására, a gazdasági tervek teljesítésének elősegítésére és az életszínvonal-politikai célok megszilárdítására és továbbfejlesztésére kell összpontosítani. Törekedni kell arra, hogy az üzemi demokrácia fórumain hozott döntések maradéktalanul megvalósuljanak. Olyan tájékoztatási rendszert kell kialakítani, amely biztosítja a munkahelyi vezetők és a dolgozó kollektívák megfelelő tájékozottságát, hogy érdemben vehessenek részt a termelési és más feladatok kialakításában. Törekedni kell az ésszerű munkamegosztás kialakítására a gazdasági és mozgalmi szervek közt. A gazdasági vezetők segítsék az eddiginél hatékonyabban a szocialista életforma, a szocialista életmód kialakítását. Különös gondot kell fordítani arra, hogy a szakszervezeti demokrácia továbbfejlődjék, mert ez az üzemi demokrácia érvényesülésének egyik alapvető feltétele. A szakszervezeti politikai nevelő munkát fejleszteni kell. Szakszervezeti szerveink növeljék a dolgozók közéleti tevékenységét, gyarapítsák politikai, közgazdasági, üzemszervezési ismereteit, általános műveltségét. Javítani kell az együttműködést a helyi pártszervezetekkel. A szakszervezeti bizottságok időben tájékoztassák a pártszervezeteket a határozat végrehajtásával kapcsolatos feladatokról, igényeljék elvi állásfoglalásukat, támogatásukat, irányító, ellenőrző tevékenységüket a feladatok megoldásában. A Központi Vezetőség felkéri a MÉM és az OVH, valamint az állami középirányító szervek vezetőit, hogy fokozott ellenőrzéssel, esetenkénti beszámoltatással segítsék az együttes határozat maradéktalan végrehajtását. Segítsék elő a vállalatokon belüli hatáskörök további decentralizálását, a belső irányítási, érdekeltségi, elszámolási rendszer továbbfejlesztését. Központi Vezetőségünk írásos beszámolója és a hozzászólások megerősítették, hogy az üzemi demokrácia érvényesülését és tartalmi továbbfejlődését illetően az előrehaladás a vízügyi szerveknél a leggyorsabb ütemű. Valamivel mérsékeltebb az állami gazdaságoknál és az erdőgazdálkodás területén. Feladatként szabta meg, hogy az üzemi demokrácia érvényesülésének helyes gyakorlatát továbbra is együttesen kell tanulniok a gazdasági, a szakszervezeti vezetőknek, a bizalmiaknak és a dolgozóknak. A vezetőtovábbképzésnek az eddigieknél jobban kell segítenie az üzemi demokrácia ismeretanyagának elsajátítását. Általában az a tapasztalat, hogy azoknál a szerveknél, amelyeknél jó a munkahelyi légkör, és a dolgozókkal való törődés, következetes a dolgozó kollektívával együtt kialakított intézkedések végrehajtása — ott az üzemi demokrácia is hatékonyabban érvényesül. A vízgazdálkodás előtt álló nagyszerű feladatok végrehajtása még sohasem kívánta annyira a dolgozókkal való „szótértést”, mint az elkövetkező nehéz gazdaságpolitikai időszakban. Varga György a MEDOSZ titkára 9
