Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1979-12-01 / 11-12. szám

VÍZÉPÍTÉSI FÖLDMŰVEK FÓLIASZIGETELÉSEI A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ és a TAURUS Gu­miipari Vállalat közötti szocialista együttműködési szerződés értelmé­ben a két intézmény közös előadó­ülést rendezett a vízépítési földmű­vek (öntözőcsatornák, tározók, táro­zógátak, árvízvédelmi gátak stb.) kü­lönféle műanyagfóliákkal történő szigetelésének és a legfejlettebb módszerek általános megismerteté­sére. A fóliaszigetelések kifejlesztése csaknem minden országban a lágyí­tótartalmú PVC-fóliákkal kezdődött. A lágyítótartalmú PVC-fóliákat gyorsan kiszorította a polietilén (PE) fólia, amelynek anyaga (lágyító­szer adagolása nélkül is) hajlékony. Mindkét fóliaszigetelésnek van kö­zös hátránya. Csak védőréteg alatt alkalmazhatóak, mert felszíni alkal­mazásuk esetén — a napfény UV- sugarainak hatására — molekulalán­caik széttöredeznek és a szigetelés néhány év alatt tönkremegy. Védő­rétegként általában földtakarást al­kalmaznak, ez azonban ismét újabb problémákat vet fel. Ilyen például a védőréteg állékonyságának kérdése. Gondot jelent a föld-védőréteg ese­tében az a tény, hogy a szigetelést — annak a gyakorlatban alkalmazott vastagságától függetlenül — a nád és tarack rizómái akadálytalanul át­növik, a szigetelés hatékonysága 1—2 év alatt számottevően csökken. A föld-védőréteggel kapcsolatos problémák oda vezettek, hogy világ­szerte kezdtek áttérni a monolit, vagy előre gyártott beton védőréteg alá helyezett fóliaszigetelés — az úgynevezett betonfólia-burkolat al­kalmazására. Ez igen elterjedt módszer a Szov­jetunió nagyméretű öntöző főcsator­náinak szigetelésénél, de más orszá­gokban is. Magas ára miatt főként akkor alkalmaznak betonfólia-bur­­kolatot. amikor a szigetelés megsé­rülése különösen nagy kárt okozhat (például tározógátak). Érdekes megoldás a betonfólia­­burkolatok közül a Csehszlovákiában a VUIS által kifejlesztett — és mint­egy 20 éve több tíz méter magas gá­tak esetében is eredményesen alkal­mazott — módszer, amelynél a fö­liát két speciális kialakítású beton­­elem-réteg és két bitumenes csupasz­­lemez-réteg közé fektetik. Másik érdekes — főként az NSZK- ban és Svájcban alkalmazott — meg­oldás, amelynél a szigetelést bizto­sító fóliára műanyagszövetből készült flexibilis zsaluzató kolkrétbeton-ré­­teget helyeznek. Ez a módszer biz­tosítja a fóliának a betonréteg készí­tése közbeni sérülésmentességét, ugyanakkor a szigetelés és burkolat víz alatti készítésének lehetőségét is. Az eddig ismertetett fóliaszigete­lések a csatorna vagy iározógát fel­színének közelében helyezkednek ed. Sokszor azonban a felső vízvezető talajréteg alatti kis mélységben víz­záró réteg van, s ez lehetővé teszi a szivárgás függőleges vízzáró füg­gönnyel történő megakadályozását. A vízzáró függönyök készítése egyéb­ként általában igen költséges, és kis termelékenységű eljárás, nagy meny­­nyiségi igények (például árvízvédel­mi töltések alatti áteresztő talajré­tegek lezárása) esetén ezért csak el­vétve alkalmazzák. Olcsó és nagy termelékenységű módszer közös kifejlesztésére vállal­kozott a magyar—szovjet vízügyi műszaki-tudományos együttműködés keretében a VITUKI és a kijevi UkrNIIGIM. Az első cél az 5 m vágómélységű, nyitott résárok — következésképpen résiszap alkalmazása — nélkül dol­gozó fóliafüggönyös réselőgép kifej­lesztése volt. Lényege, hogy egy meg­felelő teljesítményű és súlypontel­osztású, mászósebességgel is rendel­kező traktorra — mint alapgépre — csigás munkaszervet s amögé egy fóliakazettát szerelnek fel. A fólia­tekercset tartalmazó kazetta széles­sége fele a csiga átmérőjének, így a csiga a kifejtett földet közvetlenül a kazetta mellé, illetve mögé termeli vissza, a terepszintre csak a lazulása tényezőnek megfelelő talajhányadot emeli ki. A gép előrehaladása közben a fólia az orsóról tekeredik le és a Körösladányi csatorna (épült 1977-ben) Z9 magyar 1112 \?izgazdälkodä>

Next

/
Oldalképek
Tartalom