Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-10-01 / 10. szám
Huszonöt éves a Keleti -főcsatorna Erdők, tavak a Hortobágyon sait. Sok fiatalember jártasságot szerzett a geofizikai műszerek kezelésében, betanult a geofizikai észlelői munkakörbe. A Mongóliában járt magyar újságírók számos írásukban számoltak be személyes tapasztalataikról és szóltak elismerően a magyarok munkájáról, a mongolok testvéri vendéglátásáról. Még könyvbe is került dicsérő megállapítás. Róna-Tass András a „Nomádok nyomában" c. könyvében ír a Kelet-Góbi ajmak székhelye, Szajnsand melletti magyar munkahelyen szerzett élményeiről. „Kútjaikkal nagy sikerük van. Szinte babonás tiszteletet vívtak ki maguknak azzal, hogy a hidrogeológus és geofizikus pontosan meg tudta mondani, hogy hol kell víz után fúrni és egyetlen egyszer sem tévesztették el." Dr. Pataki Nándor, a VIKUV igazgatója, aki expedícióvezető mérnökként dolgozott Mongóliában, elmondotta, hogy a vízkutatás egyik nagyon fontos feladata, hogy az egyes területek népességpolitikai, mezőgazdasági, ipari-bányászati fejlesztés szempontjából hasznosításra kerülő területein megteremtse a letelepülés lehetőségét. Fordítva: a távlati fejlesztési tervben ott érdemes valamilyen gazdasági üzemet felállítani, ahol a vízről gondoskodni tudnak. A pásztor-nomád nép, vándorlása közben letelepül ott, ahol vizet talál. A MAGYAR VÍZKUTATÓ expedícióknak a hazánkban több évtized alatt kialakított vízkutatási formát sikerült meghonosítani Mongóliában. Ennek ellenére nemcsak sikerek, hanem néha kudarcok is kísérték a munkát. Minden esztendőben akadt egy-két, néha több meddő fúrás is. Volt olyan, amelyet a helyi szakemberek kívánságára kellett megkezdeni és több olyan, amelynél nem érték el a kellő vízhozamot, vagy egyáltalán nem találtak vizet. Voltak viták is. A magyarok javasolták, hogy a nálunk bevált törpe vízmüveket létesítsenek. Ilyen típusú vízmű Mongóliában még nem épült, így az ottani emberek nem rendelkeztek megfelelő tapasztalattal. Voltak, akik támogatták, szinte kezdeményezték ezt. Tizenegy fúrásból kilenc kutat sikerült is átadni. Ügy tűnt, megkezdődik a törpe vízmű térhódítása. Végül azonban nem sikerült ezt a szerződést tető alá hozni. A miniszterhelyettes meg is jegyezte: „Sajnálom, hogy nem jött létre szerződéskötés, de meg kell mondanom, hogy Mongóliában egyesek még nem értették meg ennek jelentőségét.” A magyar vízkutatók munkasikereit elismerések jelzik. Sokan itthon vették át a magyar állam megbecsülését mutató kitüntetéseket. Többen kaptak különböző mongol kitüntetést. Ide kívánkozik a Mongol Vízgazdálkodási Igazgatóság köszönő levele, amely arról szól, hogy magasan értékelik a legelők, lakóhelyek vízellátásában, a szakemberek oktatásában nyújtott segítséget és kérik, tiszteletük jeléül fogadják el szerény ajándékukat, egy mongol jurtát. Ma ez nálunk állandó kiállításával idegenforgalmi nevezetesség a VIKUV visegrádi alkotóházának parkjában. Kádár Ödön Az idén huszonöt esztendős a Keletifőcsatorna, a Tiszalöki öntözőrendszer 100 km hosszú öntöző és hajózó főcsatornája. Építői annak idején Tiszalöktől Bakonszegig 9 millió köbméter földet mozgattak meg kotróval, ásóval, kordéval. Amikor elkészült, medrei között hömpölyögni kezdett az életadó víz, az emberek nem főcsatornának nevezték. A Tisza vizét hozta, hát „kis Tisza” lett a neve. Talán egy hónap sem lenne elegendő felmérni azt, hogy egy országrésznyi tájon milyen áldást hozott a Keletifőcsatorna vize, hogyan változtatta meg a táj arculatát, mit adott az embereknek — az egész országnak. GYALOGTÚRA A FŐCSATORNÁN Molnár Lászlónak, a TIVIZIG főmérnökének élete a szó szoros értelmében elválaszthatatlan a Keleti-főcsatornától. Diplomaterve a Keleti-főcsatorna és a Berettyó folyó találkozásának terve volt, erre kapta meg a vízmérnöki diplomát és immár 21 esztendeje a debreceni igazgatóságon a napi munkájához „hozzá tartozik" a csatorna. — Ügy ismerkedtem meg „vele", hogy 1958-ban végigmentem a partján gyalog, a Vásárhelyi emlékműtől Bakonszegig, — mondja a főmérnök. — Életre szóló élmény volt az út Tokaj-hegyaljától a Hortobágyon keresztül, a bihari tájig ... A rendezetlen parton akkor még csak gyalog lehetett menni, ma a töltés koronáján végig príma út van, igaz, nem aszfalt, de jobb, mint a makadám ... Azóta? Öntözéshez vizet ad az állami gazdaságoknak, téeszeknek, ipari vizet az üzemeknek. Például Tiszavasvári a Keletifőcsatornából kap ipari vizet, a Nagyhegyesi Földgázüzem szintén, — hogy csak néhányat említsek. Ivóvizet is ad. Balmazújvárosban a Keleti-főcsatorna Felszíni Vízmű naponta 20—30 000 köbméter vizet ad Debrecen városának. Amerre a főcsatorna elhalad, átalakult az egész környezet: halastavak, tározók épültek. Mindkét partja népszerű „üdülősáv” lett, ahol lehet horgászni, csónakázni, pihenni. És még valamit: a Keleti-főcsatorna mentén 700 hektáros erdő lett az egykor elültetett csemetékből. És ezek az erdők nem csak papírfát adnak, hanem rejtekhelyét, otthont is a vadállománynak. Déhát amiről beszélgetünk, látnia kell... „URH-N TARTJUK A KAPCSOLATOT .. Csiszár Tibor, a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság öntözőtelepének vezetője elmondja, hogy 2900 hektáron „Busa tánc” a hullámok fölött 3
