Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-09-01 / 9. szám
személyes öltöző, egy 50X60 méteres, egy méter mély nyitott, valamint egy alumínium tető megoldású fedett medence elkészítése. A Nemzeti Sportuszodához hasonló létesítményben a sportolók külön otthont kapnak. A hármas tagozódású nagy medencét teljes egészében a közönség foglalja el. Lesz tehát egy téli és három nyitott medencénk. Ha ideszámítjuk az újakat, akkor négy, a gyerekek medencéivel együtt hat. Természetesen a téliesített medencét is igénybe vehetik a vendégek. Sportolás és gyógyulás együtt? A parkfürdőt 1929-ben építették. Akkor ez mind a város, mind a megye egyik büszkesége volt. Több új fürdőhöz hasonlítva is ma még korszerűnek mondható. A medencékbe csak fertőtlenített lábmosó vízen keresztül lehet bejutni. Évtizedekig a város kezelésében állt. Ezt követően a Csongrád megyéi Víz- és Csatornamű Vállalat irányítása alá került. A nagyobb egységhez több kisebb fürdő is tartozik. A meglevőkön például Mártélyon és másikokon kívül jövőre újabbat is csatolnak ide. A kis falusi fürdők általában ráfizetésesek. Személyenként és alkalmanként 40 forint költséget számolhatunk. Nagy vállalatnál ez éves szinten kiegyenlítődik, sőt a beruházásokra is jut pénz. Az olcsóságot szolgáljuk, nem a drágaságot. A többletköltséget a tisztán tartás okozza. Saját példánk: több mint félszázan dolgoznak itt, közülük negyvenen üzemelők, akiket nem nélkülözhetünk. Órabérük 15—18,50 forint. Még a segédmunkás is 10 forint felett keres. Igaz, megérdemli, mert eddig panasz nem érkezett. Visszatérve a kérdésre: Hódmezővásárhelyen 1952—1953-ban két kutat fúrtak. Az egyik a kórház mellett készült el 2050 méter mély, s mint mondják, jó gyógyvíz. A kórház kútját különböző épületek — közöttük a kórház, városi tanács, a gimnázium, a kollégium — fűtésre 5s használják. A kondenzvizet mi kérjük és megkapjuk. A saját kút 1050 méter mély. Meghagytuk a nagy, a sportolásra is alkalmas nyolcpályás, 50 méter hosszú medencét és kialakítottunk két, 25X20-as részt. Mindjárt az elsőbe negyven foknál melegebb vizet engedünk. Szélvédett padokon üldögélnek az ott gyógyulni vágyók. Úgy tartják, gyógyír a reumára, gyorsítja a csont- és ízületi betegek javulását, valamint stabilizálja, megállítja a csont meszesedését. Hivatalos orvosi kutatás nem válaszolt erre. Elmondhatom: Dr. Horváth Árpád, városunk SZTK igazgató-főorvosa autóbalesete után utókúrára mankóval bicegett ide. Teljes gyógyulása után állítja: jó tett neki ez a víz. Lehet a dologban valami, mert mind több külföldi fordul meg nálunk. Jönnek a déli szomszédok és a németek is kedvelik városunkat. Úgy tűnik a „szájpropaganda” minden idegenforgalmi plakátnál hatásosabb. Egy vecseri család harmadik éve bérel IBUSZ-szobát Hódmezővásárhelyen a fürdő kedvéért. Kíváncsiságból megkérdeztem az OVH-hoz tartozó kútvizsgálókat. Mit tudnak? — A laboratórium 6381 és 7612-es kimutatása szerint a hódmezővásárhelyi kutak valóban megközelítik a más helyen már gyógyvíznek minősített fúrott kút, illetve feltörő forrásvíz minőségét. Ez a lágyvíz összoldott anyaga — tájékoztatott Marik János — megközelíti a 800 milligrammot. Általában 1000 milligramm, vagy ennél több oldott anyag esetében az összetétel és hatás vizsgálata után döntik el a víz gyógyjellegét. Ehhez tartozik a vízben található gáz mennyisége és összetétele is. Idevonatkozó mérési adatok nincsenek, noha megállapítást nyert: található a vízben különböző gáz, különböző mennyiségben. Zalakaroson évekig kísérleteztek az orvosok a víz gyógyhatásával. Elképzelhető, hogy ilyen jellegű munka Hódmezővásárhelyen is eredményt hozna. Kellene vajon valaki, aki szorgalmazná az ügyet, egyszóval olyan „apostol" lenne? 17 és fél éve vagyok gazdája ennek a fürdőnek. Elvégeztem az OVH fürdőkezelői tanfolyamát, befejeztem a vízügyi technikumot, tanulmányoztam a különböző műszaki megoldások tervezését, kivitelezését. így például külföldi szaklapokból kiollózott megoldás alapján kellő adalékanyagokkal, 4,5 százalékos túlfolyással bevezettük az egyszerű víztisztítást. Tudom viszont, hogy nem szabad a kelleténél hamarabb és nagyobb hírt verni, ha ennek hatására a hirtelen sokasodó vendégeket fogadni, ellátni nem tudjuk. Azzal, hogy mi a Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalathoz tartozunk, a város félig-meddig letette magáról a gondot. A fürdővároshoz ugyanis hozzátartozik a kényelmes, szerényen szólva: a megfelelő szállodai ellátás, az idesereglő vendégek igényes kiszolgálása. Mindez igazában városi beruházás. A fürdő továbbfejlesztéséhez összekuporgattuk a pénzalapot, a többi nyilván nem megy máról holnapra. Nem panaszkodhatunk. Van patrónusunk. Lehmann István, Hódmezővásárhely tanácsának általános elnökhelyettese szívén viseli a fürdő ügyét. Mégis úgy vélem, mindaddig korai a fürdőváros elnevezés, amíg a feltételek közül valamelyik lényeges hiányzik. Addig is dolgozunk: a saját újabb kútunkat most fúrja a VIKUV. Eleget teszünk a KÖJÁL követelményeinek a vízelvezetésben. Arra számítunk, hogy a bővítés után a gyógyulni vágyókon kívül gyarapodik a turisták száma is. A rövidesen kezdődő nagy építkezések során mi lesz a parkkal? Marad a rend, a tisztaság. Mindenki becsületesen dolgozhat. Megóvjuk a ligetet. A meglevő 40—50 éves fák mellé tavaly ezer fát ültettünk. Jövőre háromezer tulipán is virít. Az építkezési pályázatot is olyan feltétellel írtuk ki, hogy sem a felvonulás, sem pedig a tervezett objektum egyetlen fa vagy bokor kiirtását sem követelheti. Ebben is támogatásra találtunk a városi tanács elnökhelyettesének személyében, aki — mint mondottam — természetbarát. A gyógyuláshoz, pihenéshez, a jó viz, a szép környezet adott. A fejlesztés a gazdasági lehetőségeket figyelembe véve az adottságokra épül. Az üdülők nyár végén, szeptemberben kiürülnek. A Balatonon és más „nyári tó” mentén egyre kevesebb dolgozó keres menedéket a „kánikula” elől. Igaz, jó részük igyekszik a legmelegebb hetekben eltölteni szabadságát, azonban sokan vannak, akiknek az úgynevezett nehéz, hideg hónapok jutnak „osztályrészül”. Ősszel, télen s kora tavasszal inkább a melegvizes fürdőket látogatják a hazai szabadságon levők és a külföldiek egyaránt. Ahol ilyen adottság van, bizony érdemes fejleszteni. Megkeresni a módot, hogy — a lehetőségekhez képest — fokról fokra, évről évre mind jobban kihasználjuk. Énéikül kárba vész a fáradságos munka, s nem erős kifejezés: lelohad a lelkesedés. Gyógy- vagy nem. Igaz vagy nem? Marad tehát a kérdés: mikor vizsgálják és kísérletezik ki □ víz hatását, s mikorra tervezik a fürdővárost Hódmezővásárhelyen? Amire kerestem, nem találtam választ. Kádár Ödön Partvédelem 1. Folyók, tavak, tározók partjainak védelme helyenként sokszor nem reprezentatív, hanem könnyen és gazdaságosan készíthető tartós megoldást igényel. — A kőkosaras partvédelem elve a Fáraók koráig nyúlik vissza és az utóbbi időben egyre szélesebb körben alkalmazzák. A hálókba helyezett kövek, betonkockák könnyen beemelhetők, és az egyéb eljáráshoz képest 30%-kal olcsóbb megoldás; — a partok védelmét biztosító kőhányások élettartama nagymértékben nő, ha a laza kőhányások hézagait Kolkrét habarccsal kiöntve készítik; — az előre gyártott partvédő idomoknál hézagtömítési eljárásokat alkalmaznak, amely biztosítja a víznyomás elleni és szivárgás elleni védelmet, csökkenti a mozgási lehetőséget, véd a hőmérsékleti és vegyi ártalmaktól is. A különböző hézagkitöltő anyagok ellenálló képessége egyre inkább mérhető és értékelhető. 2. A vízellátó és szennyvízelvezető csöveket, csatornákat ma már nemcsak anyaguk, áruk, hanem karbantartási és egyéb szempontok szerint is minősítik. — törési gyakoriság, — lerakódás a csövekben, — belső korrózió és végül — külső korrózió. A csövekre vonatkozó adatokat üzemelés során nyerik. 25
