Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-08-01 / 8. szám
JELMAGYARÁZAT------- Balaton vízgyűjtő hatóra ........ Üdülőövezet hatóra a 1023/1963. dorm sz szerint-------Regionális rendezési terv határa Tervezeti vlzminóségszabá/gozá ф és többcélú tározók О Vízhasznosítási tározók pénzügyi kereteken túl — amelyeket az ágazatok és a Tanácsok ötéves terveikben biztosítják — szükséges még az a társadalmi háttér, amely további segítség ahhoz, hogy a fejlesztés töretlen legyen. Szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a fejlesztés az eddigi kedvező eredményekre alapozott folyamat, amely figyelembe veszi az igényekben és a körülményekben történt változásokat. Ezek közül első helyre sorolom, hogy a rendkívül dinamikus fejlődés ellenére az üdülőövezetben biztosítottuk a vezetékes vízellátást. A vízellátás kapacitását napi 20 ezer m3-ről 130 ezer m3- re növeltük. A szükséglettől elmaradt, de napi 5 ezer m3-ről 41 ezer m3-re növeltük a szennyvíztisztítási kapacitást. Nagy jelentőségű a vízszintszabályozás, amely a tó vízszintartását 30 cm-es ingadozás között tartja. Nehéz elképzelni azt a vízszintet, amely a siófoki legkedvezőbb 100 cm-es vízálláshoz képest 1949-ben csak 22 cm volt. 1947- ben pedig 155 cm magas volt. Ha ez év június első napjaiban a szabályozás hiánya miatt kialakult volna az 1949. évihez hasonló vízállás, a kánikulai forróságban kereken 70 cm-rel lett volna alacsonyabb a tó vízszintje, mint amilyent most tartani lehetett. Ilyen alacsony vízszinttartást a mai terhelés mellett nem tudna elviselni sem a tó vízminősége, sem az üdülők. A 21 km kiépített közterületi strand, a 6 millió m3 iszapkotrás, a szabályozott partok, a 260 hektár feltöltött és rendezett parti terület (még kisebb hibáival is) a jelenben és hosszú távon is a Balaton hasznosságát és szépségét növelik. Mint már említettem a korszerűsített program kizárja a tó vizének a Rábáról, a Dráváról vagy Dunáról való pótlását azért, mert egyik víz sem a'lkalmas Balaton-vízzé válásra. így a vízpótlásnak ez a módja távlatban sem alkalmazható. A korszerűsített program azért zárja ki az üdülőövezetben az öntözésfejleszOntözés, halastó és tározófejlesztés IVESZPRÉM sitmnHÍmn 0 Ю 20 km 1 ___1 ■■ .4 A Balaton-vízpótlás helyszínrajza színűleg a jövőben sem változik lényegesen. Ezért a távlati vízműkapacitás oz üdülőövezetben napi 400 ezer m3- re (jelenleg 130 ezer m3), a vízgyűjtőn 130 ezer m3-re fejlesztendő. A szennyvíztisztítás és csatornázás az üdülőövezetben 147 ezer m3/napra fejlesztendő (jelenleg 41 ezer m3/nap). Kiépítésre vár még 37 km partvédmű, s ezzel a partfal 109 km és a természetes nádas partok hossza 120 km lesz. (Túlzott az a felszínes megállapítás — esetenként vád —, hogy a Balatonból „betonteknőt" csináltak. Csak kellő arányú kiépített közterületi part biztosíthatja a strandok zsúfoltságának csökkenését. Ezért a fejlesztési program közterületi strandok céljára 26 km parthosszat irányoz elő. A mederszabályozás vonatkozásában az eddigi 6 millió m3 iszapkotráson túl a terv további 7 millió m3 kotrással számol. A kikerülő iszap az üdülőövezet mély fekvésű területének rendezésénél jól hasznosítható. A vízgyűjtőről érkező szennyezések felfogására vízminőség-szabályozási céllal 156 millió m3 kapacitású tározórendszer épül, amelyből a legnagyobbak a Kis-Balaton (104 millió m3) és a két Bereki tározó (38 millió m3). A fejlesztési program külön-külön fejezetben foglalkozik kikötők létesítésével és bővítésével, ásvány- és hévizek hasznosításával, természet- és tájvédelemmel, a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés kiszélesítésével stb. Fontos része a tervnek, hogy a 25%nál meredekebb területeken a szántó és gyümölcsös művelést meg kell szüntetni és erdőt kell telepíteni. A 17%nál meredekebb szántók jelentős részét is erdővel kell felváltani. Ezek lényegesen csökkentik az eróziós hatásokat. Lehetetlen egy 30 éves fejlesztési program mindenre kiterjedő bemutatása, ezért csak a legfontosabbakat emeltem ki. Tekintettel arra, hogy a Balatont érő JCLMAerAPAZAT£3 Átemelő szivattyútelepek tést, mert az öntözővíz elvonása a tó vízháztartását rontja, az öntözéses gazdálkodás további műtrágyahasználatot és közvetve vízszennyezést eredményezne. Ezen túlmenően a keszthelyi Iápi terület, a bereki tőzeg és Szigliget térsége talajtanilag sem kedvező az öntözésfejlesztésre. Ezek olyan alapvető változások, gyakorlati tapasztalatok, amellyel szembe kellett nézni. A figyelembe vett mintegy 170 tanulmány, terv, kutatási eredmény és a szakemberek egybehangzó véleménye alapján a korábbi elgondolásokat módosítani kellett. A helyi lakosság és az üdülők egyidejű létszáma távlatban 880 ezer. Közműigényük kielégítését nehezíti az, hogy a hétvégi üdülőnépesség száma a hétközinek 1,5—1,8-szorosa, ami való9
